Rajk és Tito perek Magyarországon, 1948-1956 (részletek)

Magyarországon 1949-ben töretlenül folytatódott annak a kommunista Einrichtungswerknek a gyakorlatba való átültetése írja Gyarmati György, amely 1948 nyarán a két „munkáspárt”- a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt –erőltetett és kontraszelektált fúziójával kapott újabb lendületet. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) egyeduralmának kiépítését szolgálta a következő évben a Magyar Függetlenségi Népfront nevű fantom szervezet létrehozása, a korábban önálló koalíciós partnerek ( Független Kisgazda és Polgári Párt, a Nemzeti Paraszt Párt) árnyékpártokká degradálása.

A Magyar Filmhíradó különkiadása 1953 márciusában, Sztálin halálakor

Érdekesség

Történelmi Fotók Budapest

Érdekességek

A normandiai partraszállás helyszínei 1944-ben és 2014-ben (weblap) 
Megszólal Horthy Miklós unokája (weblap)

Márai Sándor: A „ szabadulás” élménye

„ Az első orosz katonával néhány hónappal később, 1944 karácsonyának másnapján találkoztam. Fiatal ember volt, azt hiszem fehérorosz , jellegzetesen szláv arc, széles pofacsontokkal, szőke hajzattal, melynek egy tincse kilógott a szovjet csillaggal megjelölt, sisakszerűen hegyes prémkucsma alól. Lovon nyargalt be a falusi községháza udvarára, kezében géppisztollyal , nyomában két idősebb, szakállas, komor képű közlegény lovagolt. A fiatal ember reám fogta a fegyvert és megkérdezte:

Alexander Petrovics a barguzini

Érdeklődéssel olvastam Mende Balázs Gusztáv írását a Rubicon történelmi magazin 2015/7 számában a szibériai Barguzinba megtalált állítólagos Petőfi-csontvázról. A szakma szabályai szerint dokumentált természettudományos vizsgálatok ugyanarra a következtetésre jutottak: a csontváz egykori birtokosa nőnemű egyén volt. Ezek után arra lehetett volna számítani, hogy a Petőfi Sándor szibériai utóéletében hívők feladják a nőnek bizonyult csontváz és a honvéd őrnagy-költő azonosságának elképzelését. Nem így történt.

Érdekességek

A Magyar történelem, pénzben

Petőfi utolsó órái és halála

Érdeklődéssel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/7 számában Herman Róbert írását a nagy költő életének utolsó szakaszáról. A köztudat a mai napig is a segesvári csatát tekinti az erdélyi hadjárat döntő ütközetének, aminek az a magyarázata, hogy ebben az ütközetben tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor, a forradalom és szabadságharc költője. A 19. század végén nem múlt el évtized, hogy a költő utolsó óráit és halálát illetően újabb és újabb szemtanú beszámolója ne került volna elő.

Érdekességek

A magyar történelem, festményeken

Kisebbségek Jugoszláviában 1944-1945

Érdeklődéssel olvastam Hornyák Árpád írását a Rubicon történelmi magazin 2015/5-6 számában. Jugoszláviában a második világháború végére meghatározó erővé vált a Tito-féle kommunista párt. Titóék a királyi Jugoszláviához képest gyökeres fordulatot hajtottak végre a kisebbségi politika területén. Az ország a huszadik század második felében a délszláv és nem délszláv népek boldog hazájaként tüntette fel magát. A fényes jövőre az 1944-45-ös esztendő sötét árnyéka vetült, itt még nem volt bizonyos, hogy a kisebbségekkel később oly sokat magasztalt utat fogják járni. Ezt a szerkesztést feleségem és szülei emlékére készítettem, akik annak idején Jugoszláviában kisebbségben éltek és egy ócska bőrönddel két gyerekkel menekültek 1944-ben Pécsre.

Az amerikai archívum "egyéb veszteségként" említi a szövetségesek II. világháborús haláltáborait

Idézet Dr. Ernest F. Fisher, az USA nyugalmazott ezredesének leveléből (Arlington, Virginia, 1988):

„… Eisenhower nemcsak a nemzeti szocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken. …Lábuk alatt hamar mocskos és fertőző ingovánnyá vált a talaj. Az időjárás viszontagságainak kitett, a legprimitívebb egészségügyi ellátást is nélkülöző, alultáplált foglyok hamarosan belehaltak az éhezésbe és a betegségekbe. 1945 áprilisától az amerikai és a francia hadsereg nemtörődöm módon közel kétmillió embert pusztított el, főként amerikai táborokban.

Utolsó napok, a német feltétel nélküli kapituláció

Tizenkét évnyi uralom után a nemzetiszocialista rendszer politikailag, katonailag, gazdaságilag és erkölcsileg összeomlott. A végig pusztított országban a szövetségesek csapatai állomásoztak, s az NSDAP vezetői az utolsó pillanatban saját magukat mentették. Sőt részkapitulációról tárgyaltak volna a nyugati hatalmakkal, hogy majd velük együtt a Szovjetunió ellen forduljanak. Berlin eleste és Hitler öngyilkossága után a Flensburg melletti Mürvik lett a náci Németország utolsó kormányszékhelye. Dönitz admirálisnak azonban csak egy választása maradt: a feltétel nélküli kapituláció.

Szálasi származása, örmény eredetű volt-e a nemzetvezető?

Érdeklődéssel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/5-6. számában Kovács Bálint írását Szálasiról. Ahogy a szerző írja: „Szálasi örmény származásáról az 1930-as évek végén komoly vita alakult ki. Az egyik álláspont szerint apai ágon az erdélyi erzsébetvárosi örmény „Szalosján” családból származik; a másik szerint az anyakönyvi adatok utólagos hamisítások. A kérdéshez a képviselőházban Sulyok Dezső Erzsébetvárosba is leutazott, hogy ott a helyi örmény katolikus pappal lefordíttassa Szálasi édesapjának keresztlevelét.

Otthonukat hátrahagyó németek (svábok) 1945

Érdeklődéssel olvastam Németh István „A németek kitelepítése a II. világháború után” c. írását. Magam is egy svábnak mondott faluban Németmárokon (ma már Márok) éltem 1953-ig, amikor is hála Nagy Imre enyhülési politikájának Pécsre kerülhettem kollégiumba és a „Nagy Lajos Gimnáziumba”, ahol már egyébként folyt a tanítás. A svábok kiűzését saját otthonaikból magam is átéltem. Esős nap volt, egy gólya álldogált fél lábon a sárban (akkor még nem volt országút), tavasz volt. A kitelepített németekért hálaadó misét tartottak a falu templomában, majd elindultak a szekerek a villányi vasútállomásra. A svábokat a „felvidékiek” váltották fel.

Azok a szörnyű ötvenes évek, a parasztság megtörése

Magam is - igaz kamasz fejjel - megéltem az ötvenes éveket. Ezért nagy figyelemmel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/4. számában Erdmann Gyula „Szörnyű évek, a tulajdonos parasztság megtörése” c. írását. Ahogy a szerző írja „már 1945-ben elkezdődött a magántulajdon korlátozásával a szovjet típusú proletár - diktatúra megalapozása…Látszólag demokrácia volt és többpártrendszer..de mindez csupán átmeneti, politikai célú engedmény volt a háború utáni konszolidáció érdekében.

Érdekességek

A Bismarck pusztulása
1949
Régi fotók - világhírességekkel

Éredekesség

Lélegzetelállító színes videó került elő a háború utáni Berlinről

Hóman Bálint egykori miniszter rehabilitálása

Érdeklődéssel olvastam Ujváry Gábor történész tanulmányát a Rubicon c. történelmi magazin 2015/4. számában Hóman Bálint¹ egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter rehabilitálásáról. 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, jogerős döntésében bűncselekmény hiányában felmentette Hóman Bálint egykorii vallás- és közoktatásügyi minisztert a háborús bűntett vádja alól, s egyben hatályon kívül helyezte az ellene 1946-ban meghozott népbírósági ítéleteket. Ujváry Gábor - a per-újrafelvételi eljárás kirendelt történész szakértője - ezúttal a rehabilitációhoz vezető érveket s azok történeti hátterét vázolja fel.

Népbíráskodás Magyarországon 1945-1950

A Rubicon történelmi magazin 2015/4 számában érdeklődéssel olvastam Zinner Tibor történész „Népbíráskodás Magyarországon 1945-1950” c. tanulmányát. Úgy gondoltam, hogy a szerző írását közreadom olvasóimnak. „A később győztessé váló szövetségesek már az 1942. január 13-án Londonban kibocsátott Szövetségi Nyilatkozatban kinyilvánították, hogy nem fognak napirendre térni a háborús bűnök felett. Az 1943. október 19-30. között Moszkvában megtartott külügyminiszteri értekezleten azt is kijelentették, hogy >a fasiszta vezetőket és más, háborús bűnösként ismert vagy gyanúsított személyeket le kell tartóztatni és az igazságszolgáltatásnak átadni.<

Egy jóleső észrevétel....

Öreg Barátom Tibor!

A te honlapodnak nagyon sokat köszönhetek!
A TE segítségeddel tudtam és tudom Édesapám megérdemelt emlékét megtartani! Ez a
mai világban nem egyszerű. Meggyőződésem, ki a múltat nem becsüli --a jövőre
ne számítson!!

Kérlek  ezt a gondolatot --ha érdemesnek tartod-- közöld le.

A régi barátsággal  Puhr Feri

Érdekesség (weblap)

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

Népi radikalizmus Magyarországon (szemelvények)

A „Rubicon” történelmi magazin 2015/2. száma Papp István tollából „A népiek és a radikalizmus a Horthy korszakban” címmel hosszabb tanulmányt közöl. Az írás nem teljes terjedelemben a korabeli radikalizmusok közül a népit mutatja be, „kitérve arra is, hogyan hatott a reformok iránt nyitott keresztény-konzervatív középosztályra, s milyen pontokon érintkezett a korabeli szélsőjobboldallal, illetve az illegális kommunista mozgalommal.”

Érdekességek (PPS)

Ritkán látott történelmi fotók (weblap) 
Karády Katalin (weblap) 
Nagyszerű régi fotók színesben

Érdekesség

Ezek tényleg ritkaságok 

Jungerth-Arnóthy Mihály a külügy élén, 1944

Érdeklődéssel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/2. számában Sipos Levente történész tanulmányát Jungerth-Arnóthy Mihályról, aki 1944.ápr.6.-tól nyugállományba helyezéséig 1945-ig állt a külügyek élén. Az írást szeretném megosztani olvasóimmal.

Érdekességek

Normandiai invázió 
Emlékszel még?

Politikai erőszak az első világháború után

A „Rubicon” történelmi magazin 2015/1 számában érdekes cikket, helyesebben tanulmányt olvastam Bödők Gergely tollából. Az írást szívesen közreadom azoknak a barátaimnak, akik szívesen olvassák honlapomat is a www.historiamozaik.blogspot.com címen.

Az Aradi vértanúk utolsó mondatai

Ez katasztrófa volt

Érdekes és izgalmas cikk jelent meg John Lukacs tollából a „Rubicon” történelmi magazin 2015/1 számában „Magyar katasztrófa” címmel. Idézni szeretnék a szerző bevezetőjéből: „Szülőhazánkat szemlélve elmondhatjuk, hogy a két 20. századi világháború legnagyobb vesztese, áldozata a magyar állam volt. Mindez nem csupán az ezeréves Magyarországon élő nemzetiségek kívánságain múlott - bár 1914-ben az ország lakosságának már majdnem 46 százalékát alkották -, hanem inkább a nagyhatalmak elhatározásain 1914 és 1920 között.

Szemelvények Az Est Hármas könyvéből (1933)

Híres emberek vidám történetei.

Az Est Hármas könyévéből. 1933.

Hazánk, ahogy egy náci tiszt látta 1943-ban

Érdekes cikket fedeztem fel a „RUBICON” c. történelmi magazin 2014/11 számában. A magazin közli dr. Edmund Veesenmayer SS tábornok jelentését a magyarországi állapotokról. A tanulmány belső információs céllal készült, ezért nem kívánták publikussá tenni, így különösen alkalmas a németek Magyarország-képének illusztrálására.

Érdekességek

Hitler kedvenc színes fotói (weblap) 
II. Világháború térképen 
Ritka történelmi fotók
Ritkán látható történelem
Magyar Uralkodóink (xls)

Érdekességek

Festett történelmi képek 
Régi szép idők 
Történelmi fotók

Magyar tudós útja a Nobel-díjig (részletek)

Érdeklődéssel olvastam Czeizel Endre írását a „Rubicon” történelmi magazin 2014/12 számában. A szerző bevezetőjében ezt írja: „Szent-Györgyi Albert apai ősei, de apja és fivérei is egybeírták családi nevüket. A későbbi Nobel-díjas tudós 1893. november 5-i megkeresztelését igazoló anyakönyvi kivonatán a budapesti Kálvin téri református egyházközösség lelkészi hivatalában is a Szentgyörgyi családnév szerepel. Sőt Szent-Györgyi Albert első, még medikusként írt dolgozata is Szentgyörgyi néven jelent meg. Ennek azért van jelentősége, mert a családtörténészek szerint a Szent-Györgyi család felvidéki, a Szentgyörgyi viszont erdélyi eredetű. A Nobel-díjas tudós apai ősei Erdélyből származtak. Családi nevének megváltoztatásakor Szent-Györgyi Albert erre nem volt tekintettel, és a belügyminisztériumi döntés alapján 1937-től a Szent-Györgyi családnevet használta.

Horthy Zsófia a Kiugrás napjairól

1944. október 15-18.

A Rubicon történelmi folyóirat 2014/12 száma egy izgalmas írást közöl a kiugrás napjairól Horthy Zsófia emlékei alapján. A folyóirat így ír: „Az itt közölt szöveget ifj. Horthy Miklós akkor 16 éves lánya vetette papírra. A feljegyzés keletkezésének idejét nem ismerjük pontosan, maga a történet egészen 1944. október 18-ig, a kormányzói család Bécsbe, majd a németországi Weilheimbe érkezéséig követi az eseményeket. A szöveg feltehetőleg Magyarországon, valamikor 1944. október 18-át követően született, de nem később 1945 első hónapjainál, hiszen Horthy-Károlyi Consuelo és két lánya ekkor elhagyta az országot. A közölt részlet az 1944. októberi kritikus napokat egy értelmes, gondosan nevelt fiatal lány tényszerű leírásában idézi fel, akinek nézőpontját természetesen a családi kötelékek határozzák meg,de pontos megfigyelő, és az átélt események után nem sokkal le is jegyzi élményeit, így sem a múlt köde, sem későbbi szándék nem hat torzítólag a történetre. A visszaemlékezés szerzője - későbbi asszony nevén Zsófia de Fillietaz - 2004. február 24-én hunyt el Genfben.

Ifj. Horthy Miklós

Érdeklődéssel olvastam a „Rubicon” történelmi magazin 2014/12 számában Szilágyi Ágnes Judit Ifj. Horthy Miklósról írt élvezetes tanulmányát. A kormányzó négy gyermeke (Magda:1912-1918, Paulette:1903-1940, István:19O4-1942, Miklós:1907-1993) „közül mindvégig, még halála után is István az idősebb fiú állt az érdeklődés és a családról szóló hírek középpontjában. Miklós csak ritkábban és többnyire szerencsétlen szerepben tűnt fel. A hozzá kapcsolódó legismertebb tény, hogy ő volt az, akit 1944 őszén a németek elraboltak, hogy apját megzsarolják. Ahogy 1942-ben Kállay Miklós megfogalmazta: az ifj. Horthy Miklós > soha közéleti szereplésre kedvet nem mutatott.<