Edmund Veesenmayer

A második világháborús szakirodalom régóta foglalkoztat. Most a „Rubicon” történelmi magazin 2014/11 száma újabb személyiség bemutatására vállalkozott, aminek igen megörültem. Kovács Tamás egy érdekes figura Edmund Veesenmayer¹ a Német Birodalom diplomatáját ajánlotta az olvasó figyelmébe. Ahogy Kovács Tamás írja: főhősünk „Diplomata, ügynök, teljhatalmú birodalmi megbízott, háborús bűnös, üzletember” élete „ebben az öt szóban is összefoglalható. Aki 1944-ben döntő módon befolyásolta Magyarország történelmét. Veesenmayert nem a véletlen juttatta vezető szerepbe Magyarországon: mire kiderült, már rutinos náci diplomatának és ügynöknek számított”, írja a cikk szerzője.

Horthy Miklós levele Sztálinhoz

„ Tábornagy Úr!

A végveszélyben lévő népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. Ezt a magyar nép nevében teszem, amely nem felelős ezért a háborúért. Egy évezred és különösen az utolsó évtized során a szomszédos német kolosszus volt hatással népünk sorsára. Megint csak éppen e hatás alatt kerültünk bele ebbe a sajnálatra méltó háborúba a Szovjetunió ellen.

Külön ki kell hangsúlyoznom azt a tényt,hogy szegény országomat a német „ ötödik hadoszlop” ténylegesen megszállta. Ez a nagymértékű megszállás éppen abban az időben kezdődött amikor a német haderők Románia és Bulgária területére léptek. Végeredményben a német ügynökök Magyarországon gondosan nyomon követtek minden mozgást és minden lépést, és a legfontosabb hírek és jelentések soha nem jutottak el hozzám. Most jutott tudomásom-ra, hogy a Kassára és Munkácsra mért légitámadás után Molotov külügyminiszter a magyar követtel folytatott egyik beszélgetése során kihangsúlyozta a Szovjetunió békés szándékait Magyarország iránt. Ha ez valójában így volt, ez balsorsszerű, mert abban az időben erről nem kaptam hírt.

Az igazság érdekében közölni szeretném Önnel, hogy mi soha senkitől sem akartunk egy hüvelyknyit sem elvenni olyan területből, ami jog szerint nem lenne a mienk. Ellenkezőleg a románok foglalták el Besszarábiát a saját orosz szövetségesüktől az első világháború után, és ők akarták Szovjet-Oroszország jelentős részét elfoglalni a németek segítségével a második világháború ideje alatt. Továbbá, amikor 1940-ben szándékunkban állt a magyarok iránt Erdélyben tanúsított szörnyűséges magatartásnak véget vetni, a románok újból segítséget kértek Németországtól, megkérték Hitlert, hogy segítsen nekik megkapniuk ennek a földterületnek legalább egy részét a bécsi döntés révén.

Küldöm a teljes jogkörrel rendelkező delegációmat a béketárgyalások lefolytatására, és kérem Önt, hogy kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak, melynek történelmi érdemei vannak, és melynek népe az orosz néppel oly sok közös vonással rendelkezik. Legyen szíves használja fel befolyását a szövetségeseire azzal a céllal, hogy a feltételek, amelyeket kidolgoznak, összeegyeztethetők legyenek népeink érdekeivel és becsületével, és azok valóban a békés életet és a biztos jövőt szolgálják. Megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem Ön-nek Sztálin Tábornagy Úr legmélyebb tiszteletemet.

Őszinte híve:

Horthy

P.S. Tekintettel arra,hogy hadseregeink még mindig a határokon vannak és országunkba jelentős német haderők törtek be, kérem,hogy levelemet diszkréten kezelje mindaddig, míg képesek nem leszünk úrrá lenni a helyzete. „

Sorsdöntő napok

A „Rubicon” történelmi magazin 2014/11 számában érdeklődéssel olvastam Révész Tamás részletes összefoglalóját 1944. október 14-15-16 napjainak nagy jelentőségű eseményeiről. Révész felidézi az eseményekben közreműködő személyiségek emlékeit, gondolatait, írásait. Mindezeket abban a sorrendben és szerkesztésben kívánom olvasóim elé tárni, ahogy azokkal a szerző megismertet bennünket.

Érdekességek

55 érdekes kép a történelem kevésbé ismert mozzanatairól (weblap) 
32 Sokkoló Fotó A Múltból (weblap)