Baranya megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetoi garnitúrája Pécsváradon az 1990-es évek elején

Érdekes:

Szovjet rakéták Kubában 1962

Ahogy Heltai András a „168 Óra” közéleti hetilap 2012. október 18.-i számában írja „1962. október 16-ának hajnalán John Kennedy¹ elnöknek hálószobájában mutatták meg a Kuba felett, nagy magasságból készült felvételeket. Világosan látszott rajtuk, hogy szovjet katonák atomfegyvert hordozó rakétákat állítanak fel - 140 kilométerre az amerikai partoktól….A világ soha nem volt olyan közel a harmadik világháborúhoz, mint ötven éve abban a két hétben.” Akkor egy egészségügyi intézményben dolgoztam. Minden reggel munkakezdéskor beszéltük meg a fejleményeket Dr.Szücs Endre igazgatóval, aki maga is aggodalmasan szemlélte az eseményeket. Akkor huszonnégy éves voltam. Heltai írása számomra olyan új ismeretekkel szolgált, amit érdemesnek tartok barátaimmal megosztani. A történések „kubai válságként” lépték át a történelem küszöbét.

Retró fotók 1920

Érdekes:Retró fotók 1920 (PPS)

Moszkva tér anziksz

Érdekes:Moszkva tér anziksz (PPS)

Nagy Imre- csoport

Litván György történész gondolatai

A történész a Nagy Imre köré szerveződő közéleti szereplőkkel foglalkozó előadása a Széchenyi Szakkollégium és a Társadalomtudományi Klub által rendezett 1956-os konferencián 1988. december 4-én hangzott el. Gondolataira az Osiris Kiadó által 2008-ban - az elhunyt Litván György munkásságának emléket állító - „Magyar gondolat - Szabad gondolat, Válogatott történeti tanulmányok” címmel megjelentetett kötetben találtam rá.

Édesapám Márok díszpolgára lett!

A Magyar Szent Korona

Érdekes: A Magyar Szent Korona

Ki festhette

Érdekes:Ki festhette? (PPS)

Romanov család

Érdekes:Romanov család (PPS)

Régi fotók Pécsről

Érdekes:Régi fotók Pécsről (PPS)

Nosztalgia fotók

Érdekes:Nosztalgia fotók (PPS)

Az emlékezés napja

Érdekes:Az emlékezés napja (PPS)

Bokor Ferenc megemlékezése

Érdekes:Bokor Ferenc megemlékezése (JPG)

Napóleon kórtörténete

Napóleon kórtörténete

Anton Neumayr „Diktátorok orvosi szemmel” című művében három diktátor: Napóleon, Hitler és Sztálin személyiségét, jellemét, betegségeiket és halálukat vizsgálja kizárólag orvosi szemmel. A téma rendkívül érdekes, akit érdekel annak lebilincselő, és tanulságosnak mondható. Szerkesztésem Bonaparte Napóleon Franciaország császára kórtörténetével foglalkozik, abban a reményben, hogy mégis tud új ismereteket nyújtani olvasójának.

Jézus kereszthalála

Jézus kereszthalála

Mihail Bulgakov képzeletében

Mihail Bulgakov „A Mester és Margaríta” c. regényén - amelyet negyedszázaddal a szerző halála után publikáltak először és amely a modern szatíra, a fantasztikum, a groteszk és az intellektuális próza elemeit egyaránt magába foglalja – nehezen verekedtem át magam. A mű nem igazán tartozik az olvasmányos irodalmi remekek közé, így aztán a könyv harminckét fejezetéből mindössze a „Ponczius Pilátus” és a „Kivégzés” címet viselők nyerték el tetszésemet. Az irodalomhoz értők a Ponczius Pilátusról szólót inkább filozófikusnak tartják, míg a többi fejezetet a már említett jelzőkkel illették. Jómagam - és ezért vállalkoztam a szerkesztésre - ez a két fejezet áll legközelebb a valósághoz és megérdemli, hogy Jesua, azaz Jézus kereszthaláláról szerzett eddigi ismereteinket Bulgakov leírásával is gazdagítsuk.

Az 50-es évek képei

Érdekes:Az 50-es évek képei (PPS)

Az igazi Evita

Érdekes:Az igazi Evita (PPS)

A szovjet sztori

Lenyűgöző képek a huszadik század elejéről

Érdekes:Lenyűgöző képek a huszadik század elejéről (PPS)

Szent Ilona szigete

Érdekes:Szent Ilona szigete (PPS)

Berija Sztálin egyik hóhérja

Donald Rayfield „Sztálin és hóhérai, A zsarnok, és akik neki gyilkoltak” című könyvében a szovjet belbiztonsági erők és a titkos rendőrség irányítói közül arra az öt személyre koncentrált, - köztük Dzerzsinszkíjre, Menzsinszkíjre, Jagodára, Jezsovra és Berijára - akik a legaljasabb eszközökkel voltak képesek szolgálni Sztálint „a totális hatalom felé vezető” útján. Könyve „megrázó tabló a szovjet társadalomról egy olyan korszakban, amikor senki sem érezhette magát biztonságban.” A honlapon egy korábbi szerkesztésem már foglalkozik Dzerzsinszkíjjel a lengyel származású fanatikus gyilkossal. A mostani szerkesztés Lavrentyíj Berija személyét, működésének egyes részleteit igyekszik az olvasó elé tárni.

Felvidék és ahogy 1938-ban hozzánk került

A könyv szerzője, akinek emlékiratait a szerkesztés összeállításánál felhasználtam hivatásos diplomata volt, aki hét évet töltött a magyar királyi külügy szolgálatában. Újpéteri Elemér - nem arisztokraták gyermekeként - lett diplomata. Annak idején a „Tények és tanuk” sorozatban a Magvető könyvkiadó gondozásában megjelent „Végállomás Lisszabon” c. könyvében bemutatja azokat a nyilvánosság előtt kevésbé ismert történéseket, amelyek elvezettek a „Felvidék” visszacsatolásához. Újpéteri Teleki Pál tanítványa volt, a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után tehetsége okán sikeresen fejezte be a diplomataképzőt is. Volt Imrédy Béla miniszterelnök, és Csáki István külügyminiszter titkára, dolgozott a külügyminisztériumban Bárdossy László keze alatt. 1942 őszétől pedig Lisszabonban a magyar királyi követségen teljesített szolgálatot.

Károlyi Mihály hazatérése...

 Károlyi Mihály¹ 1919. július 4-én hagyta el az országot, a „Hit, illúziók nélkül” c. könyvében erről így ír „éjfélkor indultunk el Budapestről az osztrák határ felé. Katus (Andrássy Katinka² - a felesége - a szerk.), az örök optimista, úgy vélte három hónap múlva visszajöhetünk. Én, a pesszimista, egy évre számítottam. Huszonhét év lett belőle. Mivel egyetlen tanácsomat sem fogadták meg, nem láttam értelmét, hogy bevárjam a végső katasztrófát, mindössze valamennyi ékszerrel felszerelve indultunk el nyugat felé.” Visszatérését az 1945-ös rendszerváltás tette lehetővé. A szerkesztés hazatérését örökíti meg az ő elbeszélése alapján.

Dzerzsinszkíj és a Cseka

Donald Rayfield „Sztálin és hóhérai, A zsarnok és akik neki gyilkoltak” c. könyvében a szovjet belbiztonsági erők és titkos rendőrség azokat a vezetőit - így Dzerzsinszkíjt, Menzsinszkíjt, Jagodát, Jezsovot és Beriját - mutatja be, akik a legkülönfélébb módon, az eszközökben nem válogatva, segítették elő a sztálini totális hatalom kiépülését. Tevékenységüket tömegmészárlások, kirakatperek, tisztogatási hullámok és kivégzések kísérték.

A szerkesztés Feliksz Dzerzsinszkíjt és világát mutatja be.

HOL IS HALT MEG DOBÓ ISTVÁN?

Érdekes:HOL IS HALT MEG DOBÓ ISTVÁN? (Érdekesség)

Magyarország történelme festményeken

Érdekes:Magyarország történelme festményeken (PPS)

Kádárék vadászatairól

Majtényi György „K-vonal, Uralmi elit és luxus a szocializmusban” a Nyitott Könyvműhely gondozásában 2010-ben megjelent könyve érdekes olvasmánya lehet még azoknak is, akik életük nagyobb részét a rendszerváltás (1990) előtt élték le. A könyv valóban „lebilincselő” munka. A szerző „történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el”. A szerkesztés töredékesen az 1945 utáni, inkább azonban az ún. „kádár-korszak” főemberei „úri passziójával” vadászatuk rövid bemutatására vállalkozik.

Hősök Tere Történettel

Érdekes:Hősök Tere Történettel (PPS)

60 érdekesseg a 60 éve uralkodó II. Erzsébet királynőről

Érdekes:60 érdekesseg a 60 éve uralkodó II. Erzsébet királynőről (Érdekesség)

Kádár János úszómedencéje

Majtényi György „K-VONAL, Uralmi elit és luxus a szocializmusban” a Nyitott Könyvműhely gondozásában 2010-ben megjelent könyve érdekes és izgalmas olvasmánya lehet még azoknak is, akik életük nagyobb részét a rendszerváltás (1990) előtt élték le. A könyv valóban „lebilincselő munka”. A szerző „történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el.” A szerkesztés a hat fejezetből álló munka, most abból is csak egy a „Káderdűlő” néhány epizódját villantja fel az olvasónak.

Nosztalgia plakátok

Érdekes:Nosztalgia plakátok (PPS)

Az Eiffel torony építése

Érdekes:Az Eiffel torony építése (PPS)

A pécsi Pálosok

Érdekes:A pécsi Pálosok temploma (PPS)

Érdekes:100 éves fotók (PPS)

Mi történt a fordulat napján?

Oroszország 1917 októbere

 

Edvard Radzinszkíj „Sztálin” c. - az Európa Könyvkiadó gondozásában 1998-ban megjelent - könyve a történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosáról szól. A szerző egyéni módon „a kommunista uralom éveiben>> szigorúan titkos<< levéltári anyagokat felhasználva és az életben maradt szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva festi meg” a diktátor portréját. A szerkesztés a szerző által feltárt tények alapján - és vele egyezően dolgozza fel az ún. „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” - az én korosztályom még így tanulta - néhány napját.

Joszif Dzsugasviliként grúz családban született. Anyja grúz nyelven „Szoszóként” becézte. Serdülő korában vette fel egy irodalmi hősnek a nevét, akit a „Kobá”-nak hívtak. Koba „egy Kazbehi nevű grúz író könyvének a hőse, afféle grúz Robin Hood, aki rettenthetetlenül fosztogatja a gazdagokat…” Ezzel a névvel élt hosszabb ideig főleg az illegalitásban. 1912-ben a Bolsevik Párt VI. kongresszusán lett a Központi Bizottság tagja, ekkor vette fel a „Sztálin” (acélos) nevet.

Jakab magyar felesége

Érdekes:Jakab magyar felesége (PPS)

Hagyaték – a teljes Kádár-cikk

Érdekes:Hagyaték

Széchenyi István

Érdekes:Széchenyi István (PPS)

Azok a 60-as 70-es évek

Érdekes:Azok a 60-as 70-es évek (PPS)

Angol európa-politika a két világháború között

Magyarország egyik jeles képviselője Barcza György¹, aki 1911-1943 között hosszú éveket töltött diplomáciai pályán, nemcsak kívülről, de belülről is jól ismerte a húszas-harmincas évek Európáját. Visszaemlékezései között igen szemléletesen, közérthetően, és egyszerű szavakkal foglalta össze a britek külpolitikáját, annak az európai hatalmakhoz való viszonyát, mozgatórúgóit.

Barcza György Bécsben – még a monarchia fennállása alatt - a Ballplatzon² kezdte és Londonban – a második világháború alatt - fejezte be diplomáciai pályafutását. Gondolkodásának, szemléletmódjának, a külpolitikai összefüggések feltárásának fókuszában Trianon áll. Megközelítéseit – mint abban az időben a magyar politikusok döntő többségénél - nagy hangsúllyal a békés revízió motíválta. Gondolatait ezért érdemes szó szerint is idézni.

Sztálin - Részlet egy diktátor magánéletéből

Kevés kivételtől eltekintve Sztálin magánélete is a munka jegyében telt. Legyen bár hétköznap vagy vasárnap - munkarendje mindig ugyanaz volt.

Minden nap reggel hat és hét óra között zajlott le az orvosi vizit - ahogy erről az 1927. óta háziorvosaként működő Dimitríj Pletnyev professzor beszámolt. Az orvos határozta meg, hogy naponta hány órát dolgozhat Sztálin és ő felügyelte a gimnasztikai gyakorlatokat, illetve az arc- és testmasszázst. Mindezekre sor került reggel és esete is. Sztálin nem fürdött kádban, hanem zuhanyozott. Általában ebéd előtt két órát pihent. Ez alatt testét hideg vízzel és kölnivel átdörgölték. Egy órával az étkezés előtt az orvos kötelessége volt vegyileg elemezni az ételt: nem tartalmaz-e egészségtelen adalékokat és nincs-e megmérgezve. Az ételeket leginkább intézetre hasonlító konyhában készítették, ahol a legjobb szakácsok igyekeztek egymást túlszárnyalni. Kifejezetten bőséges francia, grúz és orosz fogásoknak kellett az asztalra kerülni. Sztálin lánya - Szvetlana - apró részletekről is beszámol: Asztalára különleges a tavakból hoztak halakat, saját tenyésztelepekről fácánokat és ürüket készítettek számára, továbbá nem hiányoztak a különleges évjáratú grúz borok sem. Délről helikopterrel érkezett a friss gyümölcs. Nem tudta milyen magas szállítási költségeket kellett fizetni azért, hogy rendszeresen ilyen ételeket tudjanak számára felszolgálni… Nem tudom, hogy apám előtt ismeretes volt-e, hogy speciális orvosok minden konyhájában kerülő élelmiszert vegyileg elemeztek, nem tartalmaznak-e mérgeket. Minden kenyérből, húsból, gyümölcsből származó mintához csatolni kellett egy tanúsítványt a felelős orvos pecsétjével és aláírásával: méreganyagot nem találtunk.

Dr. Gyakov időnként eljött hozzánk, a kremli lakásunkba és kis üvegcséket hozott magával, minden szobában mintát vett a levegőből.

Szellemi élet Pécsett a húszas évek közepén

Várkonyi Nándor¹ 1922-ben huszonhat éves korában költözött Pécsre. Félévszázadig élt a városban, mint könyvtáros, egyetemi magántanár, folyóirat-szerkesztő szenvedélyes kultúrtörténész. Az Egyetemi Könyvtárban 1924-1956 között dolgozott. Önéletrajzi munkájában, melyet „Pergő évek” címmel jelentettek meg a hetvenes évek végén, Pécsre érkezésének első benyomásait is megörökítette.

Érdemes emlékeit a korabeli történések pontos visszaidézése okán is szó szerint idézni.

Rudolf Hess Skóciába repül…

Rudolf Hess¹az első világháború után azokhoz a volt katona fiatalokhoz tartozott, akik az ország vezetőinek nem tudták megbocsátani a háború elvesztését, Németország megalázását. Keresték a kapcsolatokat olyan csoportosulásokkal, politikai tényezőkkel, akik revansot sürgettek, leszámolást azokkal, akik - szerintük - az összeomlásért felelősek voltak. Ílyen politikai és gazdasági helyzetben „talált rá” Hess Hitlerre és elvbarátaira.

A revansra vágyók - kihasználva az ingatag politikai helyzetet - elérkezettnek látták az időt, hogy átvegyék a hatalmat és harcba szálljanak legalább egy „független” Bajorországért. München egyik sörözőjében 1923. november 8-án 9-re virradóra foglyul ejtették a tartományi miniszterelnököt. A helységben lévő minisztereket. Hess tartotta sakkba, mások Ernst Röhm², Hermann Göring³ és társai „gondjaira voltak bízva.”

Rommel tábornagy furcsa halála

A Hitler ellen 1944. július 20-án Rastenburgban végrehajtott sikertelen merénylet a tábornokkal szemben elindított egy olyan erőteljes bizalmatlansággal párosuló folyamatot, amely végül is Rommel¹ halálához vezetett.

A Hitler ellen elkövetett merénylet részletei közismertek. Az invázió után a német katonai vezetők egy része előtt világossá vált - bár Rommel még ekkor sem adta fel -, hogy a háborút nem lehet megnyerni. A tábornagy és környezetéből még néhányan a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek ellentéteiben bíztak, abban hogy velük együtt sikerül majd feltartóztatni a szovjeteket, a kommunizmus nagyfokú térhódítását. Különbékéről álmodoztak, olyan elképzeléseknek adták át magukat, amelyen már átlépett az idő, hiszen a szövetségesek már régem megállapodtak Németország feltétel nélküli megadásának forgatókönyvében.

Rommel nézetei e tekintetben megegyeztek az összeesküvők felfogásával, legfőképpen Speidel² tábornok véleményével.

Raporton Moszkvában

Most, így utólag olvasva a korszak politikusainak „vallomásait” elképesztő, hogy az ország akkori irányítói, mennyire önállótlanok voltak. Magyarország függetlensége sehol nem volt.

Igaz ez nemcsak az ötvenes évekre, így volt ez egészen a rendszerváltásig. Az akkori átlagember nem ismerhette meg a „titkos találkozókat”. Most már történelmileg is bizonyított: a szovjetek szinte „kézi vezérléssel” irányítottak bennünket is. Ki tudta - a szúk körön kívül - például, hogy 1956. október utolsó hetében végig az itt tartózkodó Mikojan¹ és Szuszlov² nélkül nem születhettek döntések Az ún. „konszolidáció idején 1956. decemberében, de még 1957. januárjában is Kádár János szinte minden este „kijárt” Leányfaluba, ahol Malenkov ³ és Arisztov⁴ „főhadiszállása” volt. Nagy Imréék elrablásában a magyar szerepvállalást ők tették egyértelművé.

Sztálin halála⁵ - legalábbis ami a „személyi kultuszt”és politikai irányvonalat illette - valamit változtatott a helyzeten.

Ennek egyik állomása volt Rákosiék találkozása a szovjet vezetőkkel 1953. június 12-én. Csak néhány hónap választotta el őket Sztálin halálától. A találkozót - hiányos emlékezetére hagyatkozva - maga Rákosi „visszaemlékezései” második kötetében részletesen leírja, de néhány mondatos közvetett információ erről Vásárhelyi Miklós⁶ és más szerzőknél is fellelhető.

Rákosi Mátyás: Károlyi Mihályról

 „A szanálás időpontja egybeesett a párizsi béketárgyalások megkezdésével. A július 29-én kezdődő tárgyalásokon 21 nemzet vett részt, köztünk hazánk képviselői is. A delegációt Gyöngyösi külügyminiszter vezette, munkájában időnként részt vett Gerő Ernő is. A béketárgyalásokra elküldtük Károlyi Mihályt is, aki 1946. májusában Angliából visszatért Magyarországra.

Mi már 1945-ben unszoltuk Károlyit, hogy jöjjön haza¹. Meg voltunk győződve róla, hogy ha itthon van, akkor - ha nem is nehézségek nélkül, de - meg tudtuk volna választatni köztársasági elnöknek, ami számunkra sok tekintetben előnyösebb lett volna, mint a kisgazdapárti elnök.

Ezért, mikor hazaérkezett 1946-ban az első beszélgetés alkalmával felvetettem neki a kérdést. Miért nem jöttél haza, mikor hívtunk? Miért nem jött értem össznemzeti küldöttség, mely hazahívott volna - válaszolta Károlyi őszinte sértődöttséggel és elégedetlenséggel. Mi igyekeztünk őt kiengesztelni, miután láttam, hogy nem értette meg, hogy se Dálnoki Miklós Béla, se Nagy Ferenc, Szélig Imre, vagy Kéthly Anna nem törték volna magukat egy ilyen küldöttség létrehozásán.

Rákosi néhány emléke Kun Béláról és a moszkvai emigrációról

Utoljára hagyja el az országot

Rákosi Mátyás, amikor 1956. július 26-ának hajnalán feleségével és orvosával Moszkvába repült a „Lajhárnak” nevezett öreg kormánygépen, nem gondolhatta, hogy többé nem jöhet vissza Magyarorzágra. A haláláig tartó időszak - 1971-ben halt meg - alkalmat adott, hogy megírja visszaemlékezéseit. Erre a munkára a magyar és a szovjet pártszervek egyaránt ösztönözték. Az emlékek megírását ugyanakkor csak kisebb-nagyobb zökkenőkkel segítették.

Pillanatok Deák Ferenc életéből

Deák Ferenc életének és munkásságának óriási az irodalma. A számos forrás közül - magán életének bemutatása szempontjából - kiemelkedik Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből, valamint Király Béla: Deák Ferenc című munkái. Ebben a rövid összefoglalóban, ezért csupán néhány pillanat bemutatására vállalkoztam.

Németország feltétel nélküli kapitulációja

 Zsukov a Szovjetunió marsallja emlékeiben

„Május 7-én távbeszélőn hívott a legfelsőbb főparancsnok^X és közölte velem:

- A mai napon Reimsben^XX a németek aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló jegyzéket (kiemelés tőlem). A háború fő terheit - folytatta - a szovjet nép viselte, nem pedig a szövetségesek. Ezért a kapitulációt a Hitler-ellenes koalíció valamennyi országának főparancsnokságai előtt kell aláírni, és nemcsak a szövetséges csapatok főparancsnoksága jelenlétében.

Azzal sem értettem egyet - folytatta Sztálin -, hogy a kapitulációról szóló jegyzéket nem Berlinben a fasiszta agresszió fészkében írták alá. Megegyeztünk szövetségeseinkkel abba, hogy a Reims városában aláírt jegyzéket a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekintjük.

Holnap Berlinbe érkeznek a német főparancsnokság és a szövetséges csapatok főparancsnokságainak képviselői.

A szovjet csapatok Legfelsőbb Főparancsnokságának képviseletével Önt bízom meg. holnap Önhöz érkezik Visinszkij^xxx. A jegyzék aláírása után Berlinben marad, mint a főparancsnok politikai helyettese. A szovjet megszállási övezet főparancsnokául Önt nevezem ki: egyúttal betölti a németországi megszálló szovjet csapatok főparancsnokának tisztét is.

Május 8-án korán reggel Berlinbe érkezett A. J. Visinszkij. Magával hozta a Németország kapitulációjára vonatkozó okmányokat és közölte a szövetséges főparancsnokságok képviselőinek névsorát.