Edmund Veesenmayer

A második világháborús szakirodalom régóta foglalkoztat. Most a „Rubicon” történelmi magazin 2014/11 száma újabb személyiség bemutatására vállalkozott, aminek igen megörültem. Kovács Tamás egy érdekes figura Edmund Veesenmayer¹ a Német Birodalom diplomatáját ajánlotta az olvasó figyelmébe. Ahogy Kovács Tamás írja: főhősünk „Diplomata, ügynök, teljhatalmú birodalmi megbízott, háborús bűnös, üzletember” élete „ebben az öt szóban is összefoglalható. Aki 1944-ben döntő módon befolyásolta Magyarország történelmét. Veesenmayert nem a véletlen juttatta vezető szerepbe Magyarországon: mire kiderült, már rutinos náci diplomatának és ügynöknek számított”, írja a cikk szerzője.

Horthy Miklós levele Sztálinhoz

„ Tábornagy Úr!

A végveszélyben lévő népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. Ezt a magyar nép nevében teszem, amely nem felelős ezért a háborúért. Egy évezred és különösen az utolsó évtized során a szomszédos német kolosszus volt hatással népünk sorsára. Megint csak éppen e hatás alatt kerültünk bele ebbe a sajnálatra méltó háborúba a Szovjetunió ellen.

Külön ki kell hangsúlyoznom azt a tényt,hogy szegény országomat a német „ ötödik hadoszlop” ténylegesen megszállta. Ez a nagymértékű megszállás éppen abban az időben kezdődött amikor a német haderők Románia és Bulgária területére léptek. Végeredményben a német ügynökök Magyarországon gondosan nyomon követtek minden mozgást és minden lépést, és a legfontosabb hírek és jelentések soha nem jutottak el hozzám. Most jutott tudomásom-ra, hogy a Kassára és Munkácsra mért légitámadás után Molotov külügyminiszter a magyar követtel folytatott egyik beszélgetése során kihangsúlyozta a Szovjetunió békés szándékait Magyarország iránt. Ha ez valójában így volt, ez balsorsszerű, mert abban az időben erről nem kaptam hírt.

Az igazság érdekében közölni szeretném Önnel, hogy mi soha senkitől sem akartunk egy hüvelyknyit sem elvenni olyan területből, ami jog szerint nem lenne a mienk. Ellenkezőleg a románok foglalták el Besszarábiát a saját orosz szövetségesüktől az első világháború után, és ők akarták Szovjet-Oroszország jelentős részét elfoglalni a németek segítségével a második világháború ideje alatt. Továbbá, amikor 1940-ben szándékunkban állt a magyarok iránt Erdélyben tanúsított szörnyűséges magatartásnak véget vetni, a románok újból segítséget kértek Németországtól, megkérték Hitlert, hogy segítsen nekik megkapniuk ennek a földterületnek legalább egy részét a bécsi döntés révén.

Küldöm a teljes jogkörrel rendelkező delegációmat a béketárgyalások lefolytatására, és kérem Önt, hogy kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak, melynek történelmi érdemei vannak, és melynek népe az orosz néppel oly sok közös vonással rendelkezik. Legyen szíves használja fel befolyását a szövetségeseire azzal a céllal, hogy a feltételek, amelyeket kidolgoznak, összeegyeztethetők legyenek népeink érdekeivel és becsületével, és azok valóban a békés életet és a biztos jövőt szolgálják. Megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem Ön-nek Sztálin Tábornagy Úr legmélyebb tiszteletemet.

Őszinte híve:

Horthy

P.S. Tekintettel arra,hogy hadseregeink még mindig a határokon vannak és országunkba jelentős német haderők törtek be, kérem,hogy levelemet diszkréten kezelje mindaddig, míg képesek nem leszünk úrrá lenni a helyzete. „

Sorsdöntő napok

A „Rubicon” történelmi magazin 2014/11 számában érdeklődéssel olvastam Révész Tamás részletes összefoglalóját 1944. október 14-15-16 napjainak nagy jelentőségű eseményeiről. Révész felidézi az eseményekben közreműködő személyiségek emlékeit, gondolatait, írásait. Mindezeket abban a sorrendben és szerkesztésben kívánom olvasóim elé tárni, ahogy azokkal a szerző megismertet bennünket.

Érdekességek

55 érdekes kép a történelem kevésbé ismert mozzanatairól (weblap) 
32 Sokkoló Fotó A Múltból (weblap)

Egy soproni plébános különös esete

Érdeklődéssel olvastam Kenyeres István írását a „Rubicon” c. történelmi magazin 2014/8 számában egy soproni plébános különös esetéről. „1527. február 24 Erasmus Schreyer Sopronban szolgáló kapitány letartóztatta Pacsa János soproni plébánost. Az eset nem is érdemelne különösebb figyelmet az utókor részéről, azonban ennek az aprónak tűnő intézkedésnek következményei alapjaiban határozták meg a Habsburgok Mohács utáni magyarországi berendezkedését. A történet két főszereplője: Habsburg Mária, II. Lajos király özvegye, I. Ferdinánd magyarországi helytartója és Pacsa János soproni plébános.”

MAGYAR életrajzok

Séta budapesti temetőkben 
MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON 

Érdekességek

Hitler festményei 
Retró plakátok 
Ritkán látható történelem (weblap)

Érdekességek

Régi idők 
Sophia Lorent mint történelmi személyiség 

Apponyi Albert válasza a békefeltételekre 1920

Január 16-i beszédében Apponyi általános támadást intézett a béketervezet ellen. Elismerte a győztesek jogát arra, hogy >a háború következményeit a felelősökre hárítsák<, de bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket. Ezután földrajzi, történelmi, stratégiai, gazdasági és kulturális érvekkel próbálta bizonyítani, hogy a történelmi Magyarország fenntartása az érintett népek és egész Európa számára jobb megoldás lenne, mint a felosztás. A magyar küldöttség 1920. január 15-én a francia külügyminisztériumban vette át az előzetes békefeltételeket. Apponyi engedélyt kapott arra, hogy másnap délután előadhassa észrevételeit a győztes hatalmak képviselői előtt.

Horthy Miklós levele Sztálinhoz

A történelem világhírű férfifalói

Érdekességek

Kiugrás a háborúból: ha a románoknak sikerült, nekünk miért nem? 
Retro képek 

„Hogyan kötöttük meg a békét a világháború után”

Ezzel a címmel közöl részleteket a Rubicon c. történelmi magazin 2014/6 száma Apponyi Albert gróf írásából, miközben kiemeli a gróf egy mondatát: „Ha szavaim ékesszólóak voltak, úgy az nem az én érdemem: Maguk a tények beszélnek ékesszólóan.”

Derűs emlékek egy komor küldetésről

Az emlékezés a Rubicon történelmi magazin 2014/6 számában olvasható. „Nemeskéri-Kiss Sándor 1920.január 7-től két hónapon át tartózkodott Neuillyben titkári beosztásban. Feladata elsősorban angol és francia fordítások készítése volt, ezenkívül a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó Somssich László mellett titkári teendőket látott el. Ő volt a delegáció egyik „hangulatfelelőse” is, aki jó kedélyével, anekdotáival és alkalmi verseivel gyakorta szórakoztatta kollégáit.

Nemeskéri Kiss visszaemlékezései az események után két évtizeddel íródtak, ezért jó néhány pontatlanságot is tartalmaznak. E részeket az egyszerűség kedvéért kihagytuk vagy helyreigazítottuk” –írják a Rubicon szerkesztői.

Az ismert férfi, aki feleségül vett egy 14 gyermekes nőt

El sem hinnénk, ki ő!

Magyar békedelegáció Neuillyben – 1920

A „Rubicon” történelmi magazin 2014/6 száma közli Praznovszky Ivánnak a magyar békedelegáció főtitkárának visszaemlékezését a delegáció kiutazásáról és Párizsba érkezéséről. Praznovszky Iván feladata volt a delegáció kiutazásának és neuillyi tartózkodásának szervezése, a protokolláris ügyek intézése, valamint a békekonferenciával és a magyar kormánnyal folytatott hivatalos levelezés felügyelete. Így a békedelegáció legtöbb hivatalos dokumentumának ő volt az aláírója és címzettje. Részt vett a sajtószemlék elkészítésében és a francia nyelvre fordított beadványok szövegének nyelvi ellenőrzésében, s a delegátusok ügyes-bajos dolgaikkal is gyakran hozzá fordultak. Apponyi távollétében ő látta el a delegáció elnöki feladatait is.

Érdekességek

A 30-as évek Budapestje 
Bryan Cartledge - Trianon egy angol szemével
Múltidéző 

„KI írja alá a trianoni békét”?

A „Rubikon” című történelmi magazin 2014/6 száma - a történelmet szerető és kedvelő olvasóimnak - egy igen érdekes és izgalmas írást tartalmaz Vizi László Tamás összeállításában „Ki írja alá a trianoni békét?”. A cikk szerzője ezt írja: „A trianoni békediktátum magyar aláíróinak kijelölése körül több mint kilencven év távlatából is szilárdan tartja magát számos tévhit és a valóságot teljességgel nélkülöző mítosz.

Ilyen például az az újra meg újra felbukkanó tévedés, amely szerint az aláírók személyéről a miniszterek közötti sorshúzással döntöttek, valamint az a minden alapot nélkülöző vád, mely szerint az érintettek valamilyen anyagi ellenszolgáltatás fejében önként vállalták a feladatot - vagy éppen ellenkezőleg: büntetésből rótták ki rájuk a politikai pályafutásukat derékba törő megbízatást.

A valóság ezzel szemben az, hogy a trianoni szerződést aláíró Benárd Ákost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter felelősségteljes emberek voltak, akik joggal tekinthetők az adott történelmi helyzet áldozatainak.

„Törvényes megszállás”

A „Rubikon” c. történelmi magazin 2014/4-5 számában érdekes cikk jelent meg L. Balogh Béni tollából a szovjet csapatok az 1944-1947 közötti magyarországi tartózkodásáról.

„A Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenysége hosszú évtizedekig tabunak számító témakör volt a történettudomány számára. Forrásadottságaink is rendkívül szűkösek ebből az időszakból. Hiszen a front átvonulása idején a háborús állapotok miatt írásbeliség alig volt, a közigazgatás újraindítását követően pedig sokan talán már nem tudtak vagy nem is akartak panaszt tenni az őket ért atrocitások ügyében. E szórványos forrásoknak éppen ezért kiemelkedő jelentőségük van, közlésük a magyar történettudomány számára is fontos feladat. Ezúttal néhány szempont alapján felvázoljuk, hogy milyen összkép rajzolódik ki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenységéről” – írja recenziójában L. Balogh Béni

Néhány érdekesebb PPS

Albert Einstein gondolatai 
Churchill igazsagai

Szarajevó, 1914.június 28.

„A Ferenc Ferdinánd¹ főherceg, osztrák-magyar trónörökös ellen sikeres merénylet (melynek során hitvese, Hohenberg Zsófia² hercegnő is életét vesztette) a politikai gyilkosságok történetében mindmáig egyedülálló helyet foglal el. Egyetlen más hasonló bűntényt sem lehet ugyanis közvetlen összefüggésbe hozni emberek millióinak halálát okozó háború kirobbanásával. Jóllehet a szarajevói gyilkosság és a rá egy hónapra megkezdődő nagy háború között nincs ok-okozati összefüggés, tagadhatatlan, hogy a trónörökös pár erőszakos halála döntő szerepet játszott abban, hogy 1914 júliusában a Monarchia Szerbiához fűződő viszonyában a háború vagy béke már jó ideje ingatag egyensúlya az előbbi javára billent el.

„Kádár utolsó árulása”

A „168 óra” közéleti hetilap XXVI. évfolyam 17. számában megjelent (2014. április 24.) Gömöri György múltidézője szerint „1958 márciusának végén Kádár János Tito marsall vendége volt, majd pár nap múlva Hruscsov Buda-pestre látogatott. Minden jel szerint akkor döntöttek Nagy Imre és társai sorsáról.” A hetilap teljes cikkét olvasóim figyelmébe ajánlom.

Néhány érdekesebb PPS

A Don-kanyar felöl 
Horthy emlékiratai
Soha nem látott fotók 

Berija száz napja

Azt hazudta egy gazember,
A hatalom árt az embernek, elvben
Ezért mondják utána sorban,
Az okosok mind egy akolban,
Nem látjuk fonákját a szónak:
Az ember árt a hatalomnak

Jurij Andropov
(1967 és 1982 között a KGB vezetője)

Gyilkosság a Róheim-villában

1918. október 31-én meggyilkolták Gróf Tisza Istvánt Magyarország kétszeres miniszterelnökét, országgyűlési képviselőt, a m.kir.honvéd huszárezred ezredesi rangban lévő parancsnokát. A minap került a tulajdonomba Csere Péter dr. oknyomozó könyve, amely a gyilkosság történetéről, a gyilkosokról, a bírósági eljárás néhány epizódjáról szól. A szerkesztés ennek egyes mozzanatait dolgozza fel és tárja a tisztelt olvasó elé.

Néhány érdekesebb PPS

Ritkán látható történelem 
Politikusfeleségek
Churchill igazságai 
44 történelmi fotó

Na a románokról ennyit......

GELENCSÉLR FERENC:

Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit

Nesze nektek dák származás!

DR. KAZÁR LAJOS (Australian National University, Canberra):

Kérdések a román történészekhez

Néhány érdekesebb PPS

Babilon 
Maginot-vonal
Múltidéző 
Partraszállás
Ritka érdekességek 

Történelmi arcképcsarnok

Néhány érdekesebb PPS

Lenyugöző képek a huszadik század elejéről 
Hirességek fotói

Aggkor

A minap leemeltem a könyvespolcról Donald Rayfield „Sztálin és hóhérai, A zsarnok és akik neki gyilkoltak” a Park Könyvkiadó gondozásában 2011-ben magyarul is megjelent könyvet. Sztálinról - mint a zsarnokok egyik legnagyobbikáról - már jómagam is sok szerkesztéssel rukkoltam elő. Most mégis úgy gondoltam érdemes lenne megosztani az olvasóval a pártvezér öregkori életét is. A diktátor 1953-ban halt meg 74 éves korában. Ebben a korban - ezt magamról tudom - még nem aggastyán az ember. Én az „időskorú” kifejezést szívesebben használtam volna. Ezt a szerkesztésemet ajánlom tisztelettel az Ön figyelmébe.

Néhány érdekesebb PPS

Az 50-es évek Budapestje 
Ritkán látható
Történelmi személyek

Néhány érdekesebb PPS

Józsefváros Anno 
Emlékképek
Retro képek
Sophia Loren az elbűvölő
Trianon

Ujszászy a fogoly (1944-1948)

A könyv, amelyből egy részletet megosztok olvasóimmal már évek óta könyvtáram egy értékes darabja. A „Vallomások a holtak házából” Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2.vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) fogságában írott feljegyzéseit tartalmazza 661 oldalon. Ujszászy arról is nevezetes, hogy a 30-as és 40-es évek népszerű színésznőjének Karády Katalinnak volt a barátja.

Érdekes Képek, PPS-ek

Ritkán látható történelem 
Ritka, érdekes fotók 
Történelmi képek
Ritkaságok

„Egy asszony meg a lánya”

„Egy asszony meg a lánya”

A film készítésének kulisszatitkai

Carlo Ponti¹:

„Eredetileg az volt a tervem, hogy az Egy asszony meg a lányát a Paramount filmgyárral csinálom meg, s George Cukor² fogja rendezni. Cukor ötlete volt, hogy Anna Magnani³ játssza az anyát, Sophia⁴ pedig a lányát. Mielőtt azonban a szereposztásra került volna sor, azt akartuk, hogy legyen a kezünkben forgatókönyv. Alberto Moravia könyvét odaadtuk néhánynak a legismertebb hollywoodi szövegkönyvírók közül, de egy sem vállalta a megbízást. A könyv tetszett nekik, de az volt a véleményük, hogy nem lehet belőle filmet csinálni. Nincs benne cselekmény, mondták, nem történik benne semmi; csak a szereplők vannak egy bizonyos helyzetben, ez azonban nem fejlődik tovább.