A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Révai József. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Révai József. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 14., csütörtök

Népbíráskodás Magyarországon 1945-1950


A Rubicon történelmi magazin 2015/4 számában érdeklődéssel olvastam Zinner Tibor történész „Népbíráskodás Magyarországon 1945-1950” c. tanulmányát. Úgy gondoltam, hogy a szerző írását közreadom olvasóimnak. „A később győztessé váló szövetségesek már az 1942. január 13-án Londonban kibocsátott Szövetségi Nyilatkozatban kinyilvánították, hogy nem fognak napirendre térni a háborús bűnök felett. Az 1943. október 19-30. között Moszkvában megtartott külügyminiszteri értekezleten azt is kijelentették, hogy >a fasiszta vezetőket és más, háborús bűnösként ismert vagy gyanúsított személyeket le kell tartóztatni és az igazságszolgáltatásnak átadni.<

2010. szeptember 1., szerda

Dies Irae*


Részletek Aczél Tamás és Méray Tibor irásából
 
Aczél Tamás és Méray Tibor „Tisztító vihar” c. könyvükben több írásuk mellett felidézik azt az irodalmi vitát, amelynek az ötvenes években elszenvedője Déry Tibor a korszak legjelentősebb írója volt. A vitát az író „Felelet” c. regény - folyam második kötete váltotta ki. A kötet 1952 elején jelent meg. A hivatalos kritika, míg az első kötetet dícsérőleg fogadta, addig a második kötetről hallgatott. „Nemsokára megindultak a suttogások, a telefonok, a pletykák, az irányított megjegyzések, amelyek előrevetítették a vihar árnyékát. Aztán, ahogy Méray írja „Kitört a vihar”. A Szabad Népben és a Társadalmi Szemlében megjelent Révai József hosszú és kíméletlen cikke - >>Megjegyzések egy regényről<<- amely fölényesen, az ítéletvégrehajtó keménységével darabokra szedte a nagyszerű könyvet…..Néhány héttel később meghívókat vitt szét a posta a legismertebb kommunista és utitárs írók címére. A meghívók vitát jeleztek, amelyen a résztvevők megtárgyalják >>irodalmunk helyzetét<<, de mindenki tudta, hogy a főkérdés a szóban forgó Déry-mű lesz.” Ezt a Révai József vezette vitát örökítik meg a szerzők igen meggyőzően és szemléletesen, miközben bemutatják, miként „írja át” a cselekményt Révai a maga képére, az ő dogmatikus kommunista hite szerint. Szerkesztésemben ezt a vitát szeretném bemutatni.