A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Himmler. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Himmler. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 19., csütörtök

Heinrich Himmler végnapjai

Heinrich Himmler végnapjai
Családi háttér

Himmler egy három gyermekes értelmiségi családban született második gyermekként a huszadik század fordulóján. A törekvő Apa már a művelt középosztály tagjaként hagyta el a müncheni egyetemet (1894), majd egy bajor herceg házitanítójaként, egyidejűleg a klasszikus nyelvek tanáraként kezdett tanítani a müncheni gimnáziumban.

2011. március 2., szerda

Trenker a Gestapo egykori budapesti főnöke

Trenker a Gestapo egykori budapesti főnöke
Bokor Péter tv-s történész, a hetvenes évek közepén híressé vált „Századunk” sorozatában örökítette meg a második világháború Magyarországgal kapcsolatos eseményeit, megszólaltatta, az egyes szereplőket. A sorozathoz, közben interjúkat is készített, amelyeket a „Végjáték a Duna mentén” című kötetben jelentettek meg 1982-ben. Münchenben szálloda szobájából telefonon vette fel először Trenker feleségével a kapcsolatot. „Mondom a nevemet s mindjárt azt is, hogy magyar filmes vagyok - mire az imént még bajoros szólású asszony hibátlan magyarra vált.” - írja az interjú bevezetőjében a szerző. Majd így folytatja: „Asszonyom, az ön férje ugye 1944-ben Magyarországon volt? Na és? Miért fontos ez?...Szeretném a férjét meglátogatni….Csak este jön meg az uram. Ha akarja, felhívhatja. De már nem fiatalember. Nem is egészséges. Ne ártson neki!” Ezt a beszélgetést dolgoztam fel, kizárólag Bokor Péter kérdéseire és Dr. Alfréd Trenker válaszaira koncentráltam.

2010. április 2., péntek

„Ricardo bácsi”-nak is szólították a fiai

Karl Adolf Barh, Ottó Heninger, és végül Ricardo Klement
mottó: „száz halál katasztrófa,
egymillió halál statisztika”

Adolf Eichmann

A háború befejezése után több álnéven is élt Otto Adolf Eichmann magas rangú náci tiszt, ss-obersturmbanführer a deportálások fő szervezője. A Harmadik Birodalom hóhérja 1944. március 19-e után néhány nappal érkezett Magyarországra. A célja az volt, hogy magyar segédlettel és kb. 300 főt számláló kommandójának közreműködésével megszervezze több százezer magyar zsidó deportálását. A deportálásokat május közepétől indították, két hónap elteltével már közel félmillió zsidó elhurcolására került sor. Eichmann1 ezután visszatért Németországba, majd október 17-én - 50000 munkaképes zsidó férfi kiállítását követelve - ismét visszatért Magyarországra. Az első halálmenetek 1944. november 6-án indultak el a nyugati határ felé. A háború végén Eichmann - ahogy mondani szokták - „alámerült” és hosszú évekig nem lehetett róla tudni szinte semmit. Aztán 1960 tavaszán hurokra került. A mostani szerkesztés bujdosása és elfogásának történetét dolgozza fel, a rendelkezésre álló irodalom segítségével.