Himmler egy három gyermekes értelmiségi
családban született második gyermekként a huszadik század fordulóján. A törekvő
Apa már a művelt középosztály tagjaként hagyta el a müncheni egyetemet (1894), majd
egy bajor herceg házitanítójaként, egyidejűleg a klasszikus nyelvek tanáraként
kezdett tanítani a müncheni gimnáziumban.
Bokor Péter tv-s történész, a hetvenes évek közepén híressé vált
„Századunk” sorozatában örökítette meg a második világháború Magyarországgal
kapcsolatos eseményeit, megszólaltatta, az egyes szereplőket. A sorozathoz,
közben interjúkat is készített, amelyeket a „Végjáték a Duna mentén” című
kötetben jelentettek meg 1982-ben. Münchenben szálloda szobájából telefonon
vette fel először Trenker feleségével a kapcsolatot. „Mondom a nevemet s
mindjárt azt is, hogy magyar filmes vagyok - mire az imént még bajoros szólású
asszony hibátlan magyarra vált.” - írja az interjú bevezetőjében a szerző. Majd
így folytatja: „Asszonyom, az ön férje ugye 1944-ben Magyarországon volt? Na
és? Miért fontos ez?...Szeretném a férjét meglátogatni….Csak este jön meg az
uram. Ha akarja, felhívhatja. De már nem fiatalember. Nem is egészséges. Ne
ártson neki!” Ezt a beszélgetést dolgoztam fel, kizárólag Bokor Péter
kérdéseire és Dr. Alfréd Trenker válaszaira koncentráltam.
Karl Adolf Barh, Ottó Heninger, és végül Ricardo Klement
mottó: „száz
halál katasztrófa,
egymillió
halál statisztika”
Adolf Eichmann
A
háború befejezése után több álnéven is élt OttoAdolf Eichmann magas rangú náci
tiszt, ss-obersturmbanführer a deportálások fő szervezője. A Harmadik Birodalom
hóhérja 1944. március 19-e után néhány nappal érkezett Magyarországra. A célja
az volt, hogy magyar segédlettel és kb. 300 főt számláló kommandójának
közreműködésével megszervezze több százezer magyar zsidó deportálását. A deportálásokat
május közepétől indították, két hónap elteltével már közel félmillió zsidó
elhurcolására került sor. Eichmann1 ezután visszatért Németországba,
majd október 17-én - 50000 munkaképes zsidó férfi kiállítását követelve - ismét
visszatért Magyarországra. Az első halálmenetek 1944. november 6-án indultak el
a nyugati határ felé. A háború végén Eichmann - ahogy mondani szokták -
„alámerült” és hosszú évekig nem lehetett róla tudni szinte semmit. Aztán 1960
tavaszán hurokra került. A mostani szerkesztés bujdosása és elfogásának
történetét dolgozza fel, a rendelkezésre álló irodalom segítségével.