Utolsó napok, a német feltétel nélküli kapituláció

Tizenkét évnyi uralom után a nemzetiszocialista rendszer politikailag, katonailag, gazdaságilag és erkölcsileg összeomlott. A végig pusztított országban a szövetségesek csapatai állomásoztak, s az NSDAP vezetői az utolsó pillanatban saját magukat mentették. Sőt részkapitulációról tárgyaltak volna a nyugati hatalmakkal, hogy majd velük együtt a Szovjetunió ellen forduljanak. Berlin eleste és Hitler öngyilkossága után a Flensburg melletti Mürvik lett a náci Németország utolsó kormányszékhelye. Dönitz admirálisnak azonban csak egy választása maradt: a feltétel nélküli kapituláció.

Szálasi származása, örmény eredetű volt-e a nemzetvezető?

Érdeklődéssel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/5-6. számában Kovács Bálint írását Szálasiról. Ahogy a szerző írja: „Szálasi örmény származásáról az 1930-as évek végén komoly vita alakult ki. Az egyik álláspont szerint apai ágon az erdélyi erzsébetvárosi örmény „Szalosján” családból származik; a másik szerint az anyakönyvi adatok utólagos hamisítások. A kérdéshez a képviselőházban Sulyok Dezső Erzsébetvárosba is leutazott, hogy ott a helyi örmény katolikus pappal lefordíttassa Szálasi édesapjának keresztlevelét.

Otthonukat hátrahagyó németek (svábok) 1945

Érdeklődéssel olvastam Németh István „A németek kitelepítése a II. világháború után” c. írását. Magam is egy svábnak mondott faluban Németmárokon (ma már Márok) éltem 1953-ig, amikor is hála Nagy Imre enyhülési politikájának Pécsre kerülhettem kollégiumba és a „Nagy Lajos Gimnáziumba”, ahol már egyébként folyt a tanítás. A svábok kiűzését saját otthonaikból magam is átéltem. Esős nap volt, egy gólya álldogált fél lábon a sárban (akkor még nem volt országút), tavasz volt. A kitelepített németekért hálaadó misét tartottak a falu templomában, majd elindultak a szekerek a villányi vasútállomásra. A svábokat a „felvidékiek” váltották fel.

Azok a szörnyű ötvenes évek, a parasztság megtörése

Magam is - igaz kamasz fejjel - megéltem az ötvenes éveket. Ezért nagy figyelemmel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/4. számában Erdmann Gyula „Szörnyű évek, a tulajdonos parasztság megtörése” c. írását. Ahogy a szerző írja „már 1945-ben elkezdődött a magántulajdon korlátozásával a szovjet típusú proletár - diktatúra megalapozása…Látszólag demokrácia volt és többpártrendszer..de mindez csupán átmeneti, politikai célú engedmény volt a háború utáni konszolidáció érdekében.

Érdekességek

A Bismarck pusztulása
1949
Régi fotók - világhírességekkel