Márok az én falum

Közvetlen a második világháború végén Csombor György nagyapám Pécsről egy lovas szekéren vitt bennünket az akkor még poros, sáros faluba Márokra. A kocsin ott ült Édesanyám két testvérem: Ildikó húgom és Csaba öcsém. Édesapámat előzőleg-1944. december végén - már „elvitték” az oroszok és csak 1949-ben jöhetett haza a „paradicsomból”. Pécsről délelőtt indultunk és valamikor este értünk a faluba. Petróleumlámpák fénye fogadott bennünket, puliszkát vacsoráztunk, nagyapám „juttatott” házban éltünk, jó magam 1953-ig, amikor is nagy nehezen felvettek a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba. Szüleim a halálukig ennek a háznak voltak a lakói. Annak idején lovaskocsin tartózkodott még édesapám mostohaanyja Temesvári Ignácné is. Az új otthonunkban fogadott bennünket anyai nagyanyám: a mi „Csombor mamánk”.

Nagyapáink fényképalbuma

Érdekes: Nagyapáink fényképalbuma (PPS)

Mozgósító plakátok és dalok

Érdekes: Mozgósító plakátok és dalok (PPS)

Hírességek régi fotókon

Érdekes: Hírességek régi fotókon (PPS)

„Kitörés a bunkerből….”

A náci vezetők számára Berlinben készült bunkerről van szó, amely egyrészt „harcálláspontot” jelentett a második világháború végső szakaszában, másrészt „menedéket” nyújtott a Harmadik Birodalom legfelsőbb vezetői hozzátartozóinak és a maradék adminisztrációnak is. Hugh Thomas „Adolf Hitler halálának rejtélye” című könyvének tizedik fejezete részletesen bemutatja, hogy a túlélő bunkerlakók, hogyan és milyen körülmények között próbálták az utolsó pillanatokban a „bőrüket” menteni

Egy bunker Berlin alatt 1945-ben

Attila fiam érdekes könyvvel lepett meg a minap: amely a Hugh Thomas „Adolf Hitler halálának rejtélye” címet viseli és a diktátor - ma már közismert - életének utolsó szakaszát mutatja be tizennégy fejezetben. Úgy gondoltam, hogy ezúttal az esemény-folyamból kevésbé ismert „A bunker” című fejezetet mutatom be olvasóimnak. A könyv rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő, és izgalmas. Kellemes időtöltést kínál mindazoknak, akik veszik a fáradságot, hogy megbírkóznak a 237 oldallal.