Utolsó napok, a német feltétel nélküli kapituláció

Tizenkét évnyi uralom után a nemzetiszocialista rendszer politikailag, katonailag, gazdaságilag és erkölcsileg összeomlott. A végig pusztított országban a szövetségesek csapatai állomásoztak, s az NSDAP vezetői az utolsó pillanatban saját magukat mentették. Sőt részkapitulációról tárgyaltak volna a nyugati hatalmakkal, hogy majd velük együtt a Szovjetunió ellen forduljanak. Berlin eleste és Hitler öngyilkossága után a Flensburg melletti Mürvik lett a náci Németország utolsó kormányszékhelye. Dönitz admirálisnak azonban csak egy választása maradt: a feltétel nélküli kapituláció.

Albert Speer húsz éve

Albert Speer (1905-1981) a III. Birodalom főépítésze, fegyverkezési miniszter.

Pályaválasztásában nagy szerepet játszott, hogy apja és nagyapja is építész volt. A húszas évek elejétől Karlsruhéban, Münchenben, majd Berlinben tanult. Építészmérnöki diplomát 1928-ban szerzett. Az egyetemen rövid ideig a kor neves építésze Heinrich Tessenow professzor tanársegédje volt.

A professzor bíztatására - bár ő nem politizált - részt vett egy náci gyűlésen, ahol Hitlert hallotta szónokolni. Ekkor 1930. december 30. - volt. Néhány nap múlva - a lelkesedés hatása alatt - belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). Építészként pártfelvonulások építményeit tervezte és kivitelezte stábjával. Neve akkor vált ismertté a pártban, amikor Goebbelstől (1933) megkapta a propaganda minisztérium renoválásának munkáit. Itt ismerkedett meg közelebbről Hitlerrel, aki maga is vonzódott a festészethez és csodálta Speer szaktudását. Egy év múlva 1934-ben a birodalom első építésze lett. Munkakapcsolata Hitlerrel szinte mindennapossá vált. Berlin átalakításának részeként 1938-ban megkapta az új birodalmi kancellária tervezését és építését. Ettől kedve a Führer legszűkebb környezetéhez tartozott. Nevéhez fűződött az ún. „Nürnbergi Pártnapok” koreográfiájának tervezése majd kivitelezése. Ő rendezte Leni Riefensthallal a nácikat dicsőítő „Az akarat diadala” c. filmet, amely a pártnapoknak kívánt emléket állítani.

Már a háború alatt - 1942-ben - repülőszerencsétlenség áldozata lett dr. Fritz Todt fegyverkezési miniszter. Todt feladatai közé tartozott a fegyverkezés, a lőszerellátás, irányítása, de a közút és víziutak, erőművek felügyelete is. Halála után - sokak meglepetésére - Hitler Speert nevezte ki helyére. Hitler ugyanis már korábban megismerhette Speer szervezési kvalitásait és abban bízott, hogy az új miniszter ezt a feladatát is kitűnően megoldja. Irányítása alatt a német hadiipar - a bombázások ellenére -, 1944-re elérte teljesítőképességének csúcsát.

Speer tudta, hogy mindezt foglyok és kényszermunkások tömeges alkalmazása nélkül nem lehetett volna elérni.

A háború vége felé az ún. „csodafegyverek” bevetésének előkészítése is Speerhez tartozott. A háború végén kihallgatóinak azt hangsúlyozta, hogy Németország 1947-ig nem jutott volna atombombához.

A második világháború vége felé fokozatosan szembekerült Hitlerrel. Bár ő is azok közé tartozott, akik 1944. április végi napok egyikén meglátogatta és érzékeny búcsút vett a bunkerben Führerétől. Speer már 1944. novemberében arról informálta Goebbelst: ha így folytatódik, Németország elveszti a háborút. Szembehelyezkedett a totális megsemmisítést előíró „Néró-programmal”, kegyvesztetté vált. Egyik helyen arról is megemlékezik, hogy megfordult a fejében a bunker lakói - többek között Hitler - életének kioltása. Állítólag mérgező gázt tervezett bevezetni a bunker szellőző nyílásán keresztül.