Érdeklődéssel
olvastam a „Rubicon” történelmi magazin 2014/12 számában
Szilágyi Ágnes Judit Ifj. Horthy Miklósról írt élvezetes
tanulmányát. A kormányzó négy gyermeke (Magda:1912-1918,
Paulette:1903-1940, István:19O4-1942, Miklós:1907-1993) „közül
mindvégig, még halála után is István az idősebb fiú állt az
érdeklődés és a családról szóló hírek középpontjában.
Miklós csak ritkábban és többnyire szerencsétlen szerepben tűnt
fel. A hozzá kapcsolódó legismertebb tény, hogy ő volt az, akit
1944 őszén a németek elraboltak, hogy apját megzsarolják. Ahogy
1942-ben Kállay Miklós megfogalmazta: az ifj. Horthy Miklós >
soha közéleti szereplésre kedvet nem mutatott.<
Tanulmányok,
balesetek
Ifj.
Horthy Miklós1 a
bécsi Collegium Theresiánumban, a pesti piaristáknál (1924-től
magántanulóként), majd a keszthelyi Gazdasági Akadémián végezte
iskoláit. Korán kezdett intenzíven sportolni, versenyszerűen
teniszezett, motorozott, lovaspólózott. Ifjúkorában két súlyos
sportbalesetet is elszenvedett, ezekről a korabeli sajtó
részletesen beszámolt. Először 1926 májusában sérült meg
komolyan, amikor az IIi: Tourist Trophy versenyre készülve
motor-kerékpárjával bukott a Budakeszi úton. A szerencsétlenség
tragédiába torkollott, mivel egy fiatal nőt is elsodort, aki a
kórházban belehalt sérüléseibe.
A másik
veszélyes balesete 1929 októberében történt, egy margitszigeti
lovaspóló-mérkőzésen. Közvetlen következménye koponyatörés,
kómás állapot és többhetes ápolás lett, azonban maradandó
hatásai is voltak ifj. Horthy Miklós egészségi állapotára és
további életvitelére. A sérülések miatt fellépő kettős
látás, esetenként nehéz beszéd, émelygések és rosszullétek
végig kísérték egész életét. Ahogy maga írta húsz évvel
később, egy 1949-es levelében > Agyrázkódásaim
és az azokból származó dupla látásom következtében idegzetem
felmondta a szolgálatot, ami oly hihetetlenül rossz közérzetben nyilvánult meg, hogy meghaláson kívül minden másra képtelennek
éreztem magam.<
Személyes
karrier
Pólóbalesete
után le kellett mondania az aktív sportolásról, ugyanakkor a
sportvezetésben számos pozíciót kapott, az ökölvívó, illetve
a tenisz szövetség mellett a Magyar Úszószövetség társelnöke,
majd 1933 és 1944 között elnöke lett. nevét az országos
Testnevelési Tanács tagjainak sorában is megtaláljuk – az
olimpiai és nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságban –
valamint az 1938-ban elhunyt gróf Andrássy Géza utódaként ő
lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja (1939-1947)
A családi
háttér nemcsak a sportszervezetekben, de a gazdasági élet vezető
köreiben is gyors előrejutást biztosított számára. Frissen
végzett akadémistaként 1928-ban került az Angol Magyar Bankhoz,
ahol hamarosan aligazgató majd - 1939-es követi kinevezéséig -
igazgató lett. Az 1930-as évek elején hosszabb utazást tett
Egyiptomban, és tevékeny részt vállalt a Magyar-egyiptomi
Kereskedelmi Rt. (1933-1948) létrehozásában, melynek ő volt az
ügyvezető igazgatója. Ezenkívül szerepelt más az Angol Magyar
Bank érdekeltségeként alapított vállalatok (Bel-és Külforgalmi
Rt., 1938-1948, Magyar Brazil Kereskedelmi Rt. (1940-1947)
vezetőségében is.
A
szélesebb közvéleményt
ifj.
Horthy Miklóssal kapcsolatban fiatalkorától meghatározták a
sportbaleset után lábra kapott híresztelések vélt vagy valós
egészségkárosodásával összefüggésben. A későbbiekben főként
a szélsőjobboldali propaganda támadta a Horthy fiúkat és rajtuk
keresztül a kormányzót azokkal a vádakkal, melyek egyébként
magánbeszélgetésekben is gyakran felmerültek. A testvéreket
egyrészt úgy emlegették, mint nőügyekben, mulatozásban és
száguldozásban mértéktelen megbízhatatlan aranyifjakat,
másrészt, mint édesapjuk jóvoltából, érdemtelenül túlpozicionált fiatalembereket.
Azok a
visszaemlékezők
azonban,
akik személyes ismeretségben voltak ifj. Horthy Miklóssal,
egyértelműen cáfolják a negatív véleményeket. Így például
Kádár Gyula a következőket írta:> azok
a mendemondák, amelyek szerint ügyefogyott, hülye, züllött ember
volt, valótlanok. Értelmes és művelt, nemhogy iszákos, mint
híresztelték, hanem csaknem teljesen antialkoholista még a
társaságban szokásos egy pohár bort sem itta meg.<
Ezzel egybecseng Szegedy-Maszák Aladár visszaemlékezése:>
Az úton elég gyakran voltam együtt az ifj. Horthyval, és
kimondottan jó benyomást szereztem róla. Jó eszű, jó ítéletű
ember volt, igen, gyorsan kapcsolt (…) kellemes, derűs úti-társnak
bizonyult, a lovasbalesetének az ember nem sok nyomát vette észre.<
A
Szegedy-Maszák Aladár által említett utazás egy hosszú vonatút
volt Lisszabon és Budapest között, amely ifj. Horthy Miklós
diplomáciai megbízatását zárta le 1942 őszén. Ugyanis a
kormányzó kisebbik fia - akit családi körben csak Nickyként
emlegettek - élete során ugyan jórészt magánember maradt, a
második világháború idején azonban néhány éven keresztül
diplomáciai és politikai szerephez jutott. Ez az időszak 1939
nyarán kezdődött, amikor mint frissen kinevezett rendkívüli
követ és meghatalmazott miniszter az akkori brazil fővárosba, Rio
de Janeiróba utazott.
Nem
volt képzett diplomata,
és nem
is került külügyi állományba, szerződéssel alkalmazták.
Javadalmazása 4200 pengő/ hó volt, napidíja pedig az V. fizetési
osztálynak felelt meg. A külügyminisztérium ugyanakkor nem
kifogásolta, hogy jövedelmét kiegészítse a magyarországi
gazdasági érdekeltségeiből befolyó összegek átutalásával,
annál is inkább, mert vele szemben az egyik legfontosabb elvárás
a brazil-magyar kereskedelmi kapcsolatok élénkítése lett volna.
Ez ügyben azonban - néhány előadás megtartásán kívül - nem
sokat tudott tenni, az idő rövidsége miatt sem, hiszen a két
ország 1942 nyarán szemben álló háborús félként kölcsönösen
hazarendelte diplomatáit.
Budapestre érkezése
után
fokozatosan
egyre pontosabb képet kapott a kül- és belpolitikai helyzetről,
és megerősödött benne a közéleti szerepvállalás igénye. Ez
az igény találkozott a kormányzó és bizonyos, ifj. Horthy
Miklóshoz közel álló személyek elképzeléseivel. Azonban nem
volt könnyű megfelelő, valódi tartalommal megtölthető
feladatkört találni számára. Először - némi politikai
gyakorlat megszerzése érdekében - országgyűlési mandátumhoz
juttatták. 1943 februárjától lett felsőházi tag
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye képviseletében, a törvényhatóságok
által választottak sorában.”
Házasságok,
leszármazottak
„Ifj.
Horthy Miklós először igen fiatalon, alig húszévesen, 1927.
augusztus 4-én kötött házasságot Károlyi Imre és Károlyi
Zsófia Consuleo nevű lányával. Apósa, a magyar politikai és
gazdasági egyik legbefolyásosabb tagja - akit zseniális/félelmetes
intrikusaként is ismertek - kezdettől fogva támogatta Horthy
Miklós kormányzóvá választatását. Az esküvőre a kabinetiroda
több mint 600 vendéget hívott meg. Az egyházi szertartásra a
budapesti Szilágyi Dezső téri templomban, a polgári esküvőre
pedig az örömapa palotájában került sor, ahol a főváros polgár
mestere adta össze az ifjú párt.
A
sajtó részletesen
beszámolt
az eseményről. A Pesti Napló tudósítása
szerint >csütörtök délelőtt fél 11
órakor érkezett meg Sipőcz Jenő polgármester gróf Károlyi Imre
Margit (Ma Bem) rakpart 9. szám alatti palotájába, ahol elvégezte
ifj. Horthy Miklós és Károlyi Consuelo grófnő polgári esketési
szertartását, a palota gladioluszokkal és piros rózsákkal
díszített gobelines nagy szalonjában (…) A polgári esküvő
tanúi gróf Károlyi Gyula, a menyasszony nagybátyja és Horthy
István lovassági tábornok voltak: (…) A polgári házasságkötés
után az előkelő násznép visszatért gróf Károlyi Imre
palotájába, ahol szűk családi körben Dezsőnét fogyasztottak: A
mirtusszal violával és fehér rózsával díszített ebédlőben
gróf Károlyi Gyula, az ifjú asszony nagybátyja üdvözölte a
fiatal párt. Délután négy órakor ifj. Horthy Miklós és ifj.
Horthy Miklósné, született Károlyi Consuelo nászútra utazott.<
A
fiatalok a budai várban,
az Uri
utca 10.-ben rendezték be otthonukat. Első gyermekük , Zsófia
1928. május 23-án született Budapesten, a második Nikolette pedig
a kenderesi Horthy birtokon 1929. augusztus 3-án. A házasság
azonban 1930-ban válással végződött. A kislányokat édesanyjuk
nevelte, 1945 elejéig Magyarországon, majd svájci emigrációban,
de édesapjukkal is kapcsolatban maradtak.
A
legveszélyesebb háborús időkben - 1944
augusztusa és októbere között - rövid ideig ismét együtt volt
a család a budai királyi palotában. Az akkor 16 éves Zsófia a
következőket jegyezte fel naplójában, amikor 1944. augusztus
23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára.> Rögtön
telefonáltunk Papának (Pestre a
kormányzóságra), hogy most mit csináljunk:
Ti. Előzőleg megállapodott Mami Papával, hogy ha a keleti határ
körül valami baj történik, telefonon értesít minket. Papa a
telefonba azt mondta, hogy még aznap vagy legkésőbb másnap küld
értünk autót, legyünk a közelében Pesten, ahol mégiscsak jobb
helyen vagyunk, mint keleten Biharban.<
Horthy
Zsófia
néhány
évvel később, 1950-ben ment férjhez először, Henry Freytaghoz.
Ebből a házasságból három gyermek született Genfben: két fiú,
Derek és Claude, valamint egy lány, Maureen. Később válása
után, 1972-ben Horthy Zsófia ismét házasságot kötött, második
férjét Charles S. Fillietaznak hívták. A fiatalabb testvér,
Nicolette 1958-ban kötött házasságot az ausztriai Lebringben
Georg Bachofen von Echt báróval, és gyermektelen maradt. 1990-ben
hunyt el Bécsben.
Ifj.
Horthy Miklós
a
portugáliai emigrációban ismerte meg második feleségét. 1956.
december 22-én a skóciai Edinboroughban kötött házasságot az
Argentínában született Helen Margot Lindsay-Lewisszal, első férje
után Hema dew Croy hercegnével. A házaspár 1974-ben átköltözött
a Spanyol országhoz tartozó Palma de Mallorcára, és itt éltek az
asszony 1976 decemberében bekövetkezett haláláig. Érdekes
véletlen, hogy Horthy-Károlyi Consuleo is ugyanebben az évben,
csak néhány hónappal korábban áprilisban hunyt el Genfben,
hamvait 2010 áprilisában helyezték el a kaplonyi
Károlyi-kriptában.>Nicky sógorom
vigasztalhatatlan volt Hema halála után
írja visszaemlékezésében Edelsheim-Gyulai Ilona. - Nem
éltek mindig teljes összhangban, de amikor Hema megbetegedett,
Nicky odaadóan ápolta, és amikor meghalt, teljesen összetört,
tanácstalan lett. < Néhány magányos
évet töltött még Palma de Mallorcán, aztán életének utolsó
szakaszában visszatért Portugáliába.
A
>Kiugrási Iroda<
1943-ban
került sor (és valószínűleg formális) katonai kiképzésére
is. Kádár Gyula így indokolta ennek szükségességét: >
Háború lévén, előre látható volt, hogy
katonai kérdések kerülnek előtérbe a fiatal Horthynak szánt
hatáskörben. Ő azonban soha nem volt katona, a had-sereg
szervezetéről, szabályairól fogalma sem volt; a katonai
kifejezéseket nem ismerte. Ezért - mielőtt még az említett
működését megkezdte volna - meg akart ismerkedni ezekkel. <
Ilyen előzmények után, 1943. december 31-én hozták létre ifj.
Horthy Miklós hivatalát az úgynevezett >kiugrási irodát<.
1943.
december 31-én alakult meg formálisan ifj. Horthy Miklós hivatala,
mely egyrészt intézményesítette szerepét apja mellett. Immár
nem a >kormányzó fia< volt, hanem hivatalt és tekintélyt
kapott. Másrészt magának a kormányzónak is biztosított egyfajta
mozgásteret azzal, hogy feladatkörébe sok minden beleférhetett,
hisz az csak homályosan volt körül írva, a továbbiakban
lényegében bármire megbízást kaphatott. Így jutott központi
szerephez a háborúból való kiválási kísérlet előkészítésében,
de kapcsolatot keresett az ellenálló csoportokkal, például
Szent-Györgyi Albert körül kialakult, angolszász orientációjú
értelmiségi körrel.
Horthy
Miklós titkos iratai között
olvasható
az a kinevezési okmány, melyet fia számára fogalmaztak:
>Méltóságod szolgálattételre
közvetlenül a főméltóságú kormányzó úr legmagasabb személye
mellé lesz beosztva, ügyköre lesz egyelőre a Magyarország
területén kívül Európában lévő, továbbá a tengerentúli
világrészeken élő és visszatelepülni óhajtó magyarság
visszatelepítésének kérdése. Ügykörébe tartozik majd ezen
túlmenőleg minden olyan kérdéssel való foglalkozás, melyre a
főméltóságú Kormányzó úr, illetve a m.kir: Miniszterelnök
méltóságodnak megbízást ad. Méltóságodnak e célból egy
iroda bocsáttatik rendelkezésére.< a
budai Várban, a kormányzóság épületében, ahol a tényleges
szervező munkát elsősorban Szent-Iványi Domokos, Köves András
és Soós Géza végezte.
Ifj.
Horthy Miklós
inkább,
mint a kormányzó bizalmasa a felé való közvetítésben játszott
szerepet, és ő volt a lényegében titkos szervezet arca a
nyilvánosság felé. Ő maga egy visszaemlékezésében, melyet
Hevesy Pál kérésére állított össze évtizedekkel később így
értékelte az iroda szerepét: >Hogy atyám
az ország helyzetéről és az emberek hangulatáról jobban legyen
tájékozódva, vezetésemmel egy irodát alakított, ahol mindenki
felkereshetett és bajait elmondhatta (…) Lesújtó volt látni,
amikor a gazdasági élet volt magas rangú vezetői sárga
csillaggal jöttek irodámba segítségért (…) Megbízható
barátokkal titokban többször találkoztam, és törtük a
fejünket, hogyan lehetne hazánkat német erőszak alól,
szövetséges segítséggel valahogyan felszabadítani.<
Az
iroda
jelentőségével
kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Azok, akik közelebbről
figyelemmel kísérték az ifj. Horthy Miklós tevékenységét
(Kádár Gyula, Újpétery Elemér, Kállai Gyula, Vattay Antal)
fontosnak ítélik szerepét a kormányzó széleskörű
tájékoztatásában, a legkülönbözőbb németellenes körökkel
való kapcsolattartásban, az angolszászok, illetve végül is a
szovjetek felé irányuló fegyverszüneti tapogatózások
előkészítésében, az üldözöttek mentésében. Mások (pl.
Chorin Ferenc) kisebb jelentőséget tulajdonítanak ifj. Horthy
Miklós személyének édesapjára gyakorolt hatásának,
tisztességét azonban senki nem kérdőjelezi meg.
Szegedi-Maszák
Aladár írja:
>1943
utolsó napjaiban a királyi palota néhány szobájában ifj. Horthy
Miklós vezetése alatt iroda nyílt meg a külföldön élő
magyarok hazatelepítésének névleges céljával.(…) Március 18
után a kapcsolatok fenntartása volt a feladata a Kormányzó és a
föld alá ment ellenzéki mozgalmak között (…) és a sok
üldözöttön is segített. Az ifjú Horthy mindenesetre nagyon
becsületes munkát végzett, ha erőfeszítései végeredményben
meddők maradtak is, és az élete is majdnem ráment.<”
Németek
túsza
„A
német csapatok 1944. március 19-én megszállták Magyarországot.
Horthy kormányzó, aki megtartotta államfői tisztségét,
szeptemberre belátta, hogy elkerülhetetlen a szovjetekkel való
közvetlen kapcsolatfelvétel. Még ugyanebben a hónapban magyar
delegáció érkezett Moszkvába az előzetes fegyverszüneti
tárgyalások megkezdésére. Ennek eredményeképpen Horthy Miklós
megadta a felhatalmazást az előzetes fegyverszüneti megállapodás
aláírására, ami október 11-én meg is történt.
Négy
nappal később,
1944.október
15-én reggel Otto Skorzeny vezetésével német kommandósok tőrbe
csalták a kormányzó egyetlen, még életben lévő gyermekét,
ifj. Horthy Miklóst, aki lányainak küldött levelében néhány
hónappal később így emlékezett: >Majdnem
eszméletlen állapotban voltam, amikor ők a zsákba gyömöszöltek
és utána repülővel Bécsen keresztül a mauthauseni koncentrációs
táborba vittek.< Az akció híre a
délelőtt folyamán jutott el a családhoz. A déli órákban a
kormányzó a rádióban ünnepélyes formában felolvasott
üzenetével bejelentette, hogy Magyarország a Szovjetunióval
valamint szövetségeseivel fegyverszünetet köt. Másnap este
azonban - miután Edmund Veesenmayer német birodalmi megbízott fia
életével megzsarolta - lemondott hivataláról.
A
németek
nem csak
Magyarországon alkalmazták a túszejtés módszerét, több
politikust, illetve családtagjaikat tartották fogva, így például
Le’on Blumot, Kurt von Schuschniggot, és feleségét, Marió
Badogliót, az olasz miniszterelnök fiát és a volt magyar
miniszterelnököt, Kállay Miklóst is. 1945 áprilisában ifj.
Horthy Miklóst több fogolytársával együtt átszállították
Dachauba, majd néhány nap múlva Innsbruckba, április végén
pedig a dél-tiroli Niederdorf (olasz nevén Villabassa) közelébe.
Itt szabadították ki május 4-én olasz partizánok és az amerikai
csapatok. Ezután amerikai őrizet alatt Capri szigetére, majd
Rómába került, közben többször kihallgatták a háborúban
játszott szerepére vonatkozóan és augusztus 28-án helyezték
végleg szabadlábra az olasz fővárosban.
Emigránslét
Ettől
kezdve erőfeszítései főként arra irányultak, hogy kapcsolatot
találjon családjával, és új egzisztenciát teremtsen.
1945-47-ben Rómában élt, innen látogatta meg volt feleségét és
lányait, akik időközben Svájcban telepedtek le, valamint szüleit,
akikkel együtt töltötte 1945 karácsonyát a bajorországi
Weilheimben, ahonnan a Horthy család csak 1948 decemberében
költözött el a diplomáciai védelmet és végleges letelepedést
biztosító salazari Portugáliába. Közben ifj. Horthy Miklós úgy
döntött, hogy korábbi diplomáciai állomáshelyére, Brazíliába
utazik, és ott próbál meg olyan jövedelmező vállalkozást
elindítani, amelyből esetleg családját is támogathatja.
1947.
június 30-án
érkezett
Rio de Janeiróba. Az eseményről Koós Ádám követségi tanácsos
azonnal jelentett Budapestre: ifj. Horthy Miklós >
megérkezését követően felkeresett a követségen.
Érdeklődésemre, hogy milyen célból jött Rióba, kijelentette,
hogy követ korában szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni,
hogy itt magának elhelyezkedést és megélhetést biztosítson.
Több ízben hangoztatta, hogy politikával semmi szín alatt nem
kíván foglalkozni.< Ezt az elhatározását
néhány évvel később feladta, mikor Bakach-Bessenyey György
unszolására csatlakozott az emigrációban élő magyar
diplomatákat és politikusokat tömörítő, 1947 novemberében New
Yorkban alakult Magyar Nemzeti Bizottmányhoz, és 1949-ben
elvállalta brazíliai képviseletét. Még az év decemberében -
szintén New Yorkban - jött létre a szervezet égisze alatt az
emigráns magyar sportolók összefogását célzó Magyar Nemzeti
Sportszövetség, ennek egyik alelnöke lett ifj. Horthy Miklós.
A
brazíliai lehetőségek
azonban
nem váltották be ifj. Horthy Miklós reményeit. Komoly
egzisztenciát nem sikerült teremtenie az ott töltött évek alatt.
Ugyanakkor közéleti feladatát sem tudta sikerre vinni, egy 1950-es
levélben így írt nehézségeiről:>Jordán
Emil bencés páter (a Sao Pauló-i magyarok egyik vezéregyénisége)
az USA-ból való tavalyi visszatérése óta határozottan
Bizottmány-ellenes, annak legtöbb vezető tagja miatt. Ez a nézet
az újonnan kivándoroltak között, akik koloniális szempontból
nagyon is számítanak, annyira elterjedt, hogy a Bizottmánnyal
szemben úgy járok el leghelyesebben, ha arról lehetőleg említést
sem tesznek.< Gyenge egészsége és rossz
anyagi helyzete mellett talán ez a kudarc is közrejátszott
abban,hogy 1954-es európai útjáról már nem tért vissza
Dél-Amerikába.
1954.december
elején
- immáron
brazil útlevéllel - érkezett meg Estorilba, ahol szülei éltek,
és néhány hónap alatt eldöntötte, hogy csatlakozik hozzájuk.
1955 októberében végleg lemondott a bizottmányban betöltött
funkciójáról. Hosszú életének további majd negyven évében
közszereplést többé nem vállalt. Végleg >Horthy Nicky, a
magánember maradt. 1993. március 28-án hunyt el a liszaboni Mira
Fonte idősek otthonában. Ekkor már folytak Horthy Miklós és
felesége újratemetésének előkészületei, és fiúk hamvait is
Magyarországra szállították. Szeptember 4-én szüleivel együtt
helyezték végső nyugalomra a kenderesi családi kriptában.”
Szövegmagyarázat:
1.
Ifjabb Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1907-1993)
földbirtokos, magyar királyi követ Brazíliában és Portugáliában
a Vitézi Rend tagja, bankigazgató, diplomata, felsőházi tag,
sportvezető. Horthy Miklós és Purghly Magdolna legkisebb gyermeke
volt. Politikai mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket
vallott és elítélte a szélsőséges politikát, valamint a német
terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a >kiugrási iroda<
vezetését.
Apja
kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto
Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta és
elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba
vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember
4-én szállították haza, szülei földi maradványaival együtt
Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen a
családi kriptában.
Szerkesztette:
Dr. Temesvári Tibor
2014. december
1 megjegyzés:
Dear Mr Temesvári, is there anything more known about the date/place of death of Helen Lewis? Over the years I and some friends have found background information about her. But on your blog we finally found her month of death almost 40 years after it happened! Somehow no single royal genealogy has the information. I would be very glad to hear from you (nettyroyal@gmail.com).
Megjegyzés küldése
Legegyszerűbben a Név/URL cím használatával szólhat hozzá!