A napokban került a kezembe - egyenesen a szerzőtől - Berecz János1 „Kádár élt…100 éves lenne” c. könyve. A szerző, Kádár János egyik legközvetlenebb munkatársa volt, aki több magas tisztséget is betöltött az első számú kommunista vezető mellett és, aki - az ő nézőpontjából - indokolható elfogultsággal ír Kádárrról2 és a róla fémjelzett korszakról. A könyv lényegében egy történeti áttekintés, amely még ma is „igencsak foglalkoztatja a magyar olvasót” - írja a szerző. Engem elsősorban a megtorlások foglalkoztatnak, ezért a könyvnek csak ezt a részét adom közre olvasóimnak.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1956. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1956. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. december 12., csütörtök
Megtorlások 1956 után
A napokban került a kezembe - egyenesen a szerzőtől - Berecz János1 „Kádár élt…100 éves lenne” c. könyve. A szerző, Kádár János egyik legközvetlenebb munkatársa volt, aki több magas tisztséget is betöltött az első számú kommunista vezető mellett és, aki - az ő nézőpontjából - indokolható elfogultsággal ír Kádárrról2 és a róla fémjelzett korszakról. A könyv lényegében egy történeti áttekintés, amely még ma is „igencsak foglalkoztatja a magyar olvasót” - írja a szerző. Engem elsősorban a megtorlások foglalkoztatnak, ezért a könyvnek csak ezt a részét adom közre olvasóimnak.
Címkék:
1956,
Gorbacsov,
Kádár János,
Nagy Imre
2012. november 10., szombat
Nagy Imre- csoport
Litván György történész gondolatai
A
történész a Nagy Imre köré szerveződő közéleti szereplőkkel foglalkozó előadása
a Széchenyi Szakkollégium és a Társadalomtudományi Klub által rendezett 1956-os
konferencián 1988. december 4-én hangzott el. Gondolataira az Osiris Kiadó
által 2008-ban - az elhunyt Litván György munkásságának emléket állító - „Magyar
gondolat - Szabad gondolat, Válogatott történeti tanulmányok” címmel
megjelentetett kötetben találtam rá.
2012. április 19., csütörtök
Lukács György: Nagy Imréről
kommunista politikus, az MTA
tagja. 1919-ben közoktatásügyi népbiztos, Bécsbe,majd
Moszkvába emigrál. Az ún.
„Blum tézisek”-ben leírt gondolatai megosztották az emigrációban
élő magyar kommunistákat. Az
NKVD 1941-ben letartóztatta, 1945-ben tért haza a Szu.-ból.
1948.-tól az MTA tagja volt is
volt, esztétikai, filozófiai művei világszerte, főleg
baloldali körökben közismertek
voltak. Hivatalos pártkörökben nem rajongtak nézeteiért.
A forradalom alatt 1956-ban
néhány napig a Nagy Imre kormány egyik minisztere. Annak
leverése után Nagy Imréékkel együtt Romániába internálják, ahonnan
1957.áprilisában
térhetett haza. Az MSZMP „ nem osztotta „ Lukács nézeteit, 1965-ig
„belső emigrációban”
élt.
2012. január 5., csütörtök
Tököl 1956, szovjet szemmel
Mihail Malinyin
vezérezredes, a magyar küldöttség vezetője:
Maléter Pál vezérőrnagy volt. A megbeszélések végén abban állapodtak meg,
hogy a két küldöttség a tárgyalásokat este tíz órakor folytatja, de már a
tököli szovjet parancsnokságon. A szovjet küldöttség tolmácsa Vitalíj Ivanovics
Fomin, aki az 1956-os szovjet különleges hadtest politikai osztályának
munkatársa volt. Fomin - mint Kő András és Nagy J. Lambert könyvéből kitűnik -
Moszkvából 1992-ben, egy telefonos interjúban emlékezett a Tökölön folytatott
tárgyalások részleteire.
2012. január 3., kedd
Szovjet dokumentumok 1956 novemberéből
A
kilencvenes évek első felében nagy érdeklődést váltott ki Vjacseszlav Szereda
és Alekszandr Sztikalin történészeknek az SZKP KB (Szovjetunió Kommunista
Pártja Központi Bizottsága) Külügyi Osztálya gyűjteményéből, az 1956-os magyar
eseményekkel kapcsolatos válogatása. Az összeállítás „Hiányzó lapok 1956
történetéből - Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából” címmel nálunk a Móra
Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1993-ban. A 78 iratból mindössze
néhány bemutatására vállalkozom, jobbára olyanokra, amelyek a nov. 4-e után
hatalomra került Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány teljes
szovjet alávetettségét mutatják be.
2011. december 7., szerda
Mindszenty hercegprímás szabadságának néhány napja
1945.
után nem tudja elfogadni a köztársasági államformát, az ún. jogfolytonosság
híve. A koalíciós kormányzáson alapuló hatalom súlyos támadást intézve
elsősorban a katolikus egyház ellen előkészítette az iskolák államosítását. Ez
ellen - mozgósítva az ország katolikus hívőit - Mindszenty bíboros erőteljesen
tiltakozott. 1948. dec. 26-án a rendszer alkalmat talált a letartóztatására.
Egy „kirakatperben”, ahol akaratát az arra illetékesek, gyógyszerekkel és más
„tudatmódosító” korabeli szerekkel befolyásolták 1949. febr. 8-án első fokon,
majd július 6-9-én másodfokon is a Népbíróság illetékes tanácsa életfogytiglan
tartó börtönbüntetésre ítélte. Az ellene lefolytatott per „konstruált” az abban
az időben „divatos” koncepciós perek egyike volt. A bíborost „köztársaság
ellenességgel” „hűtlenséggel”, „fizetőeszközökkel elkövetett üzérkedéssel”
vádolták. A per tárgyalását az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) készítette elő. Rákosi
és mások is közvetlenül - persze a háttérből - részt vettek a „koncepció
kimunkálásában.” A nyugati világ, maga XII. Pius pápa erőteljes tiltakozásának
hatására később Nagy Imre „új szakasz” politikájának eredményeként háziőrizetben
tartották a baranya megyei Püspökszentlászlón, illetve a nógrád megyei
Felsőpetényben. Innen szabadult 1956. okt. 30-án
2011. december 1., csütörtök
Még félév sem telt el...
A
beszédre - amelyről ebben a szerkesztésben szó lesz - magam is halványan
emlékszem. Az MSZMP Intéző Bizottsága nevében Kádár János mondta el a „Szabad
Kossuth Rádióban” 1956. november elsején. Csak szófoszlányokra emlékeztem, arra,
hogy újszerűségénél fogva nagy hatással volt rám, persze nem véletlenül
tizennyolc éves voltam. Akkor még nem tudhattam, hogy alig félévre rá a
romániai Snagovba letartóztatják Nagy Imrét és titokban Magyarországra hozzák.
Most az utóbbi időkben azonban ráakadtam a beszéd nyomtatott változatára és
Huszár Tibor szociológusnak arra a munkájára, amely keletkezés-történetének és
tartalmának bemutatására vállalkozott. Egy másik dokumentumban pedig egy olyan
lehallgatási jegyzőkönyvet találtam, amely Nagy Imre letartóztatásának
körülményeit foglalta össze. A két esemény között még félév sem telt el….A
szerkesztésben bemutatom a beszédet, - Huszár Tibor „Kádár” c. könyvének első
kötete felhasználásával - utalok keletkezésére, felidézem elemzése bizonyos
részleteit, majd Nagy Imre letartóztatását mutatom be.
2011. szeptember 3., szombat
Néhány esemény 1956 magyar sajtójából
A
Geopen Kiadó 2006-ban válogatást jelentetett meg 773 oldalon az 1956. október
23 - november 4 közötti események sajtójából. A terjedelmes kiadvány napokra
lebontva ismerteti a két időpont között nyilvánosságot kapott magyar napi és
hetilapok és részben külföldi orgánumok írásait a Kossuth - később Szabad
Kossuth - rádió adásai híranyagát. Kényes dolog ebből a hatalmas mennyiségű
írásból néhányat kiemelni és a honlapon szerepeltetni. A feladat nem könnyű,
mégis megkísérlem. Egy-egy hír kiemelésekor nem vezettek racionális érvek,
annál inkább motiváltak az emlékek, amelyek bennem a kigyűjtés során
felidéződtek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)