Szarajevó, 1914.június 28.

„A Ferenc Ferdinánd¹ főherceg, osztrák-magyar trónörökös ellen sikeres merénylet (melynek során hitvese, Hohenberg Zsófia² hercegnő is életét vesztette) a politikai gyilkosságok történetében mindmáig egyedülálló helyet foglal el. Egyetlen más hasonló bűntényt sem lehet ugyanis közvetlen összefüggésbe hozni emberek millióinak halálát okozó háború kirobbanásával. Jóllehet a szarajevói gyilkosság és a rá egy hónapra megkezdődő nagy háború között nincs ok-okozati összefüggés, tagadhatatlan, hogy a trónörökös pár erőszakos halála döntő szerepet játszott abban, hogy 1914 júliusában a Monarchia Szerbiához fűződő viszonyában a háború vagy béke már jó ideje ingatag egyensúlya az előbbi javára billent el.

Kormányzó választás 1920

A magyar királyság csaknem ezer éves történetében mindössze hat kormányzója volt¹ az országnak. Róluk a „szövegmagyarázat”-ban részletesebben is szó lesz, a közjogi méltóság nem tévesztendő össze a nádor vagy nádorispán intézményével. A különbség abban foglalható össze, hogy a kormányzó (régens) teljhatalmat gyakorolhatott, amikor valamilyen oknál fogva nem volt tényleges uralkodója az országnak, és komoly szuverenitással is rendelkezett, a király helyett vezette az országot. A nádor esetében pedig az országnak volt tényleges uralkodója ő maga a „király körüli” közjogi személyiség volt. Hatáskörét (jogait) a királytól származtatta, nem volt szuverén. Miközben csak féltucat kormányzója volt az országnak, a nádorok száma meghaladta a százat.