Emléktábla őrzi a nevét

Pécsett a Rákóczi u. 4. sz. alatt

 

Ebben az évben 55 éve annak, hogy sikeresen érettségiztünk a Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnáziumban. Akkor 1957 nyarán még más idők jártak. Az esemény ma is úgy él bennünk, mintha az egész tegnap történt volna. Sajnos az élet azóta „megtizedelt” bennünket. Tanáraink, osztálytársaink egy része már az „örök hómezőkre” távozott. Szeretettel emlékezünk rájuk. Dr. Végh István, Dr. Fekete Miklós igazgatók, tanáraink közül; Dr. Kászonyi István, Dr. Puhr Ferenc, Dr. Fábián István, Dr. Póda Béla, Árvay Jenő, Dr. Török Elemér, Sávay László, Céh László és a többiek mély nyomot hagytak emlékezetünkben. Szerkesztésemben az Ausztriában élő ifjabb Dr. Puhr Ferenc orvos forrásaira támaszkodva igyekszem bemutatni Id. Dr. Puhr Ferenc középiskolai tanár és gimnáziumi igazgató életét.

Puhr Ferencre ma is emlékszem, igaz nem németet és latint, hanem matematikát tanított. Nagyon szigorú volt, érdekes akcentussal beszélt, ami nem állt messze a „vasi” táj jellegétől. Kicsit „mackós” járása ma is él bennem. Melegszívű embernek ismertem meg.

A tanár úr vas megyei volt

Lantosfalván született 1898. május 18-án. Ifjúsága, kezdeti lépései Vas megyéhez kötötték. Öten voltak testvérek, mint legfiatalabbat a család őt taníttatta. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában (a mai Ausztriához tartozó Bubendorfban) kezdte.

Majd 1910-1914 között a kőszegi gimnáziumban, és a győri bencés gimnáziumban tanult. Az első világháború idején 1916. május 29 - 1918. szeptember 18-a között - másokkal együtt katonai szolgálatot teljesített.

1917. első felében, februártól augusztusig közvetlenül a harcmezőn a tűzvonalban találjuk. A fiatal katona hadapródjelölt, később őrmesterként „a háborúból hastífusszal tért haza.”

Kispap is volt Győrben,

a háború utolsó évében, a győri a hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. Amikor az öldöklés befejeződött 1921-ben ciszterci novícius Zircen, majd a Bernardinum növendéke. „Pappá szentelésére azonban már nem került sor.” Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész hallgatója „egyúttal teológiai tanulmányait is folytatta és itt fejezte be a ciszterci rend hittudományi főiskoláján”. A Rendből 1925-ben lépett ki. Majd a bécsi Collégium Hungaricum *ösztöndíjasa.

* A Collégium Hungaricum, magyar főiskolai intézmény. Gróf Klebelsberg Kuno¹, vallás és közoktatásügyi miniszter 1924 őzén létesítette, bécsi székhellyel.

Mint német-latin szakos tanárjelölt - a sikeres kollokviumokon kívül - német nyelvjárás-tanulmányokkal, folklorisztikával és településtörténeti tanulmányokkal is foglalkozott.

Budapesten 1926-ban doktorált. Értekezését „Lantosfalva és környéke hienc nyelvjárásának hangtanáról” címmel írta.

A bölcsész és a teológiai diploma mellé 1927-ben-harmadik diplomaként középiskolai tanári oklevelet szerzett, „amely őt a német nyelv és irodalom, a latin nyelv és irodalom, magyar tannyelvű középiskolákban való tanításra képesítette.”, miközben magyar nyelv-és irodalomból alapvizsgát is tett.

Oktató munkája mellett; „1926-1941-ig munkatársa volt a Bécsi Tudományos Akadémia Bajor-osztrák szótárszerkesztő bizottságának.”

Első munkahelye Pécshez kötötte:

A tanár úr 1928-ban került városunkba, Baranya megye székhelyén a Pécsi m.kir. Erzsébet Tudományegyetem **„tanárképző intézetének gyakorló iskolájában a „Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskolában” tanít.

** A m.kir. Erzsébet tudományi egyetem 1922-ben költözött Pécsre Pozsonyból. Az egyetemen tanárképzés is folyt,” ezért a VKM 87311/1926 sz. rendelete a Széchenyi reáliskolát tette az ország első vidéki gyakorló középiskolájává.

Dr. Puhr Ferenc „az 1926/27 tanévben magyart és németet oktat ebben az iskolában heti 19 órában” egyben osztályfőnöki teendőket is ellát.

Tanári működésének második évében - a reáliskolai tanítás mellett - az egyetem „Bölcsészet Nyelv- és Történettudományi Karán” hosszú évekig (1941-ig) német nyelvi lektor. A Tanárképző-intézetben pedig a latin nyelv előadója 1936-ig.

Házasság és család

A róla szóló emlékkönyv szerint> „1928. december 27-én házasságot kötött a pécsi születésű Molnár Máriával, aki hű társa és segítője volt egész életében. Frigyükből három gyermek született, kislányuk csecsemő korában elhunyt, két fiúkat nagy szeretettel és gondoskodással nevelték fel. László, az idősebb mérnök lett, Ferenc orvos.”

Publikálni kezdett…

Közben folyamatosan tanít, bár „több publikációra is futja erejéből. Az 1932/33 tanévben, már mint tankönyvíró is bemutatkozott. Nyomtatásban megjelent munkája:>> Német nyelvtan szemléltető táblázatokban<<. A kiadványt oktatási segédanyagként engedélyezték. „1936-ban a Bitter-Puhr: Német-magyar szótár jelent meg, melyet 1937-ben a magyar-német szótárral együtt a vallás- és közoktatási miniszter a középfokú fiú- és lányiskolák számára segédtankönyvként engedélyezett.”

Az 1938/39 tanévben az egyetemen német lektor, közben a gimnáziumban latint, németet, osztályában magyart is tanít. A Bitter-Puhr német nyelvű tankönyv jó szolgálatot tett a német nyelv népszerűsítésében.

„Újabb tankönyve jelent meg 1941-ben Mayer Móric híres paptanárral közösen: A Mayer-Puhr: Német irodalmi olvasó könyv a gimnázium és a leánygimnázium VII, később VIII. osztályai számára.

Majd Győrben találjuk…

1941 őszén megbízták a Győri m.kir. Állami Gróf Apponyi Albert Leánygimnázium*** igazgatói teendőinek ellátásával.

***

A mai Kazinczy Ferenc Gimnáziumról van szó.

1942. június 30-án „nevezték ki a gimnáziumi igazgatóvá.” Az intézményt 1950. augusztus 17-ig vezette.

Iskolaszeretete

és „pedagógiai hitvallása a nehéz háborús évek alatt többször is konfliktusokba vitte a katonákkal, majd a rendszerváltást követően ( itt az 1945-ben bekövetkezett rendszerváltásról van szó - a Szerk.) az Államvédelmi Hatóság zaklatta folyamatosan, ahogyan erről gyermekeitől” értesülni lehetett.

A háború utáni évek

Az iskolában egy-egy szénszünet oktatási évenként megszokott volt. A tanári karon belül állandósultak a személyi változások, rendszeres volt a tankönyvhiány. A feljegyzések arról is tanúskodnak, hogy a korszak nagyhatású vallás- és közoktatásügyi minisztere: Keresztury Dezső² közvetlenül is segítette vezetői munkáját.

„Az 1950/51-es tanév kezdetén meg kellett válnia szeretett iskolájától, egy tanévet a győri Czuczor Gergely Gimnáziumban töltött.”

1951-ben ismét Pécsre került…

„Feleségével Molnár Máriával, és két gyermekével, Lászlóval és Ferenccel ismét Pécsre, a kis Rákóczi úti családi házba költöztek….

1951-től 1959. augusztus 31-én történt nyugdíjazásáig a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára volt.

Magam is jól emlékszem, hogy főleg az első osztályokban voltak órái. „Azonban nem sokáig taníthatta szeretett tantárgyait, mivel a latin és a német nyelv oktatása megszűnt. A Tanár Úr „50 éves korában rákényszerült arra, hogy megszerezze a matematika szaktanári” képesítést is. Bennünket 1953-ban matematikára oktatott. Szigorú tanár volt, „potyogtak” nála az egyesek, de „könnyen” szerezhető volt néha egy-egy ötös is. Tanítás közben időnként elgondolkodva hangosan latin ragozásba kezdett. Ha mi diákok valamiért felidegesítettük ingerültebbé vált és „jaj” volt annak, aki éppen felelt a táblánál. Ilyenkor hangzott el: „iligtelen, tovább megyünk….” (így kicsit i.sen – a Szerk.) híressé vált mondása. Vagy „Osztálytitkár megint nincs kréta…”

 Az ötvenes években mi diákok is hallottunk a Bitter Illéssel írt és 1933-ban megjelent közös szerzeményük a „német-magyar” és a „magyar-német” szótárról. Mindezért nagyra tartottuk a Tanár Urat.

„A Művelődésügyi Minisztérium által kiírt német tankönyvpályázaton többször részt vett és három alkalommal pályadíjat nyert. A>> Német nyelvkönyv középiskolai tanulók számára<< c. könyve Pécsett jelent meg 1957-ben a Pécs városi Tanács Művelődésügyi Osztályának kiadásában. A Tankönyvkiadó Vállalat pedig megjelentette a >> Német nyelvtan szemléltető táblázatokban<< c. munkáját.

Kéziratban elkészült a >> Kurze deutsche Grammatik<< c. tanulmánya. Ma úgy mondanánk, hogy Dr. Puhr Ferenc Tanár Úr igazi „munkamániás” volt.

Nyugdíjazása, életének utolsó évei:

Hatvanegy éves korában nyugdíjba vonult. Egészségi állapota megromlott. Betegségei ellenére is „szívesen tartott nyelvórákat a városi TIT szervezésében, a Pedagógus Otthonban”, szívesen segített régi tanítványainak további előrehaladásuk érdekében. Különböző tanfolyamokat tartott, fordításokat készített…..Sokrétű tájékozottságának köszönhetően felkészült előadóként még légó tanfolyamokat is vezetett”

A Tanár Úr tudományos és irodalmi munkássága mélységeinek és teljes körének bemutatására nem vállalkozhattam. A Dr.Száraz Erzsébet neve által fémjelzett és Pécsett 1996-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Alapítványa kiadásában - Dr. Barakonyi Károly egyetemi tanár, rektor előszavával - megjelent „Puhr Emlékkönyv” azonban feltárja a részleteket.

Pécs Rákóczi u.4.

Id. Dr. Puhr Ferenc emlékeinkben

(részletek)

Gyermekei:

Ifj.Dr.Puhr Ferenc:

„A győri évek után ismét Pécsre költözött a család és a kis Rákóczi út 4. sz. családi házban laktunk társbérletben Édesanyám testvéréékkel. Egy szobában lakott a négyfős család. Apám tájékozott volt a világpolitikában is, így a magyar rádió mellett rendszeresen hallgattuk a Szabad Európát meg az osztrák adást. Mivel annak idején az adásokat rendkívül zavarták, az íróasztalát másfél méterrel hátrább toltuk az ablaktól, ott hallgatta együtt a család a rádiót…..Api nagyon szerette a szép német és magyar beszédet. Szinte fájdalmat okozott neki az ikes igék helytelen használata, vagy a német szövegben elkövetett magyarosság ugyanúgy, mint a germanizmusok a magyar nyelvben…

Pedáns, nagyon szigorú ember volt apám, aki talán a szükségesnél többet dolgozott. Amikor meglátogatott, mindig szívesen nézte a tévét. Kedvenc szórakozása közé tartozott a rádiózás….Sajnos apám egyikünknek sem tudta átadni csodálatos nyelvi ismereteit. Egy magyar érzületű polgári családba házasodott be, ő volt a sváb. Ott az én nagyanyám, mint meghatározó egyéniség, ugyan befogadta őt, de nem volt szabad németül beszélnie. Hogy bennünket nem tanított meg, azt súlyos hibának tartom, de nem vetem a szemére, hiszen a kor szelleme sem engedte neki, és az volt az ő tragédiája is, hogy az ötvenes években már sem a németet, sem a latint nem taníthatta az iskolában sem. Idős korában kellett matematika szakot elvégeznie, hogy a katedrán maradhasson. A matematikához semmi vonzódása, semmi érzéke sem volt, igazából nem tudta tökéletesen elsajátítania azt…..Gyönyörű kézírása volt. Írás közben támasztékként kitette a kisujját. Nagyon szép családi életet éltünk, édesanyám jóságos lény volt, mindig kiállt a gyerekek mellett, mert édesapánk a családban is szigorú pedagógus volt.”

Puhr László:

„1977. július 12-én édesapát nagyon megviselte a búcsú szeretett feleségétől, akit életében egy percre sem hagyott magára. Ezután még egy félévet töltött el magányában. Bár a karácsonyt nálunk töltötte, de már nagyon nyugtalan volt, mindenképpen haza akart menni, érezte, hogy >>várják<<

Élete végén látása nagyon meggyöngült, fehér bottal járt, amikor naponta az Uránvárosi Olimpia étteremből kettejük, majd később a maga ebédjét elhozta ott is szerették. Szívesen tréfálkozott az ott dolgozókkal, miközben az ebédre várt.”

Az élet furcsaságai közé tartozik, hogy valamennyi felnőtt unokája közvetlenül vagy közvetve az általa olyan fontosnak tartott nyelvtudásnak köszönheti megélhetését….

Kollégái:

Tóth János középiskolai tanár:

„1951-54 között tanítunk együtt a Nagy Lajos Gimnáziumban, ő az én osztályomban latint, én az ő osztályában történelmet…..Betéve tudta a középiskolai rendtartást, ha vitás kérdés merült fel csak ezt mondta: >> Mit mond az előírás?<<…Gyönyörű írása volt helyesírási hiba nélkül. Éveken át ő irányította az érettségi adminisztrációját.

Ivasivka Mátyás karvezető:

„..Puhr Feri bácsi akkor az 57/58-as tanévben a Nagy Lajos Gimnázium amolyan titkárság vezetője is lehetett, mert csak pár órában tanított, és az adminisztratív ügyeket intézte. Akkor én itt kezdő tanár voltam….Legendás volt a szigora. Diákoktól hallottam, hogy Feri bácsi azt mondta:>> A nyelvet ti csak legfeljebb hármasra tudhatjátok, én tudom négyesre, s csak a Jóisten tudja ötösre.<< S mint a hírekből tudhatjuk, nála valóban nagyon nehéz voltötöst kapni. Harapós embernek tarották, de a zord külső meleg szívet takart.”…

Úgy emlékszem, hogy 1978-ban halt meg és a halála előtt nem sokkal találkoztunk, s ez volt az utolsó találkozásunk, a Konzum Áruházban futottunk össze, amikor szabályszerűen elsírta magát, ugyanis nemrég özvegyült meg…s könnyek között mesélte, hogy borzasztó nehéz így egyedül az élete…..”

Danyi Pál egyetemi docens:

„Matematika órái, nyelvi óráinál gyengébbek voltak. Előfordult pl. hogy megszavaztatta a jó eredményt. Emlékszem, hogy egyszer-kétszer rosszul lett, locsolgatta magát hideg vízzel azonban nem panaszkodott…..”

Végh István ny.igazgató

„Tiszteltem őt, mert kötelességtudó kíváló ember volt, a magyart kíválóan tanította. Szigorúsága miatt nem volt túl népszerű. Modora miatt nem kedvelték. Jómagam nem voltam kellemes viszonyban vele. Egyszer írásbeli fenyítésben részesítettem. Nehéz természete volt, nem volt vele könnyű jó kapcsolatot teremteni.”

Tanítványa:

Dr. Czopf József egyetemi tanár:

„…Hetente kétszer jártam a Rákóczi út 4. számú földszintes ház könyvekkel és jegyzetekkel telerakott szobájában.

…Gót betűs szöveget tanultunk, és a rendszeres házi feladatok között német-gót nyelvtörténeti kiselőadások hallgatója lehettem. Tudomásom volt arról,hogy a Bécsi Akadémia levelező tagja, hogy tankönyv sorozatot, szótárt írt, és hogy bizonyos Magyarországon előforduló német nyelvjárásoknak, és főként azok szókészletének legjobb ismerője. Maga is több nyelvjárást beszélt olyan tökéletességgel, hogy már némi gyakorlattal rendelkező tanítvány, ámulva és érthetetlenül hallgatta…..Dr. Puhr Ferenc tanár Úr szigorú volt. Elvárásaiban nem volt engedékeny, de a nyelvoktatás mellett a nevelésre és a dicséretre is jutott ideje…..Gimnáziumunk kétségtelenül egyik legmagasabban képzett, és magas színvonalú irodalmi munkát is kifejtő tanára volt….”

Felhasznált irodalom:

Száraz Erzsébet

Puhr Emlékkönyv

Kiadó: Janus Pannonius Tudományegyetem

Pécs 1996

Magyar Katolikus Lexikon

Emlékének tisztelettel adóznak az 1957-ben érettségizett: IV/A, IV/B, IV/C, IV/D, IV/E osztályok tanulói:

Szövegmagyarázat:

1. Gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) a különlegesnek tűnő keresztnév a Konrád német beceneve. Eredeti foglalkozása jogász, parlamenti képviselő, belügy, majd vallás és közoktatásügyi miniszter. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron fejezte be. Jogi tanulmányokat a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken, majd a Sorbonne-on Párizsban folytatta. Államtudományi doktori oklevelet 1898-ban szerzett a budapesti egyetemen. 1900-ban feleségül vette Botka Saroltát egy régi nemesi család leszármazottját. Az egyetem elvégzése után az állam szolgálatába lépett. Kezdetben a Miniszterelnökség egyik ügyosztályának volt a vezetője. A politikai pályája fokozatosan ívelt felfelé. 1921 végétől egy rövid ideig belügyminiszter, majd 1922-1931 között a Bethlen kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Ebben a beosztásában kiemelkedő sikereket ért el. Közoktatás-politikáját sorozatos reformok jellemezték. A népiskolai intézményrendszer fejlesztése óriási eredménynek számított. A népiskola nyolcosztályú képzését 1928-ban iktatták törvénybe, de csak 1940-től vált kötelezővé. Tevékenysége nyomán a felsőoktatásban is komoly fejlesztések indultak. Ezek közé tartozott a pécsi, szegedi és a debreceni egyetemek fejlesztése.

Klebelsberg ugyanakkor parlamenti bizottsági elnökként kiállt a „Numerus Clausus” mellett. Nevéhez kötődik a bécsi Collégium Hungaricum létrehozása, amelynek egyik célja a tudós utánpótlás biztosítása volt. Ő hívta haza Cambridge-ból Szentgyörgyi Albertet, akit 1930-ban a szegedi Orvos-vegytani Intézet vezetőjének. Mint „világlátott” ember a magyar oktatást és kutatói munkát Európához szerette volna felzárkóztatni.

2. Keresztury Dezső (1904-1996) Széchenyi-díjas író, irodalom történész, műfordító, az MTA tagja, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Tanulmányait Eötvös kollégistaként, majd a budapesti a berlini és a bécsi egyetemeken végezte. Magyar-német szakos tanári diplomát 1928-ban szerzett. 1929-ben a berlini egyetem magyar nyelvi lektora, a magyar intézet könyvtárosa. 1936-tól az Eötvös Kollégium tanára, 1945-ben a bp-i egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. Keresztury Dezső 1945-1947 között (még a koalíciós időkben - a Szerk.) a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás és közoktatásügyi miniszter. 1945-től az Eötvös Kollégium igazgatója, 1948 óta a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa. 1950-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa volt. 1982-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Forrás:

Internet-Wikipedia

Szerkesztette:

Dr. Temesvári Tibor