Ebben
az évben 55 éve annak, hogy sikeresen érettségiztünk a Pécsi Állami Nagy Lajos
Gimnáziumban. Akkor 1957 nyarán még más idők jártak. Az esemény ma is úgy él
bennünk, mintha az egész tegnap történt volna. Sajnos az élet azóta „megtizedelt”
bennünket. Tanáraink, osztálytársaink egy része már az „örök hómezőkre”
távozott. Szeretettel emlékezünk rájuk. Dr. Végh István, Dr. Fekete Miklós
igazgatók, tanáraink közül; Dr. Kászonyi István, Dr. Puhr Ferenc, Dr. Fábián
István, Dr. Póda Béla, Árvay Jenő, Dr. Török Elemér, Sávay László, Céh László
és a többiek mély nyomot hagytak emlékezetünkben. Szerkesztésemben az
Ausztriában élő ifjabb Dr. Puhr Ferenc orvos forrásaira támaszkodva igyekszem
bemutatni Id. Dr. Puhr Ferenc
középiskolai tanár és gimnáziumi igazgató életét.
Puhr
Ferencre ma is emlékszem, igaz nem németet és latint, hanem matematikát
tanított. Nagyon szigorú volt, érdekes akcentussal beszélt, ami nem állt messze
a „vasi” táj jellegétől. Kicsit „mackós” járása ma is él bennem. Melegszívű
embernek ismertem meg.
A tanár úr vas megyei volt
Lantosfalván született 1898.
május 18-án. Ifjúsága, kezdeti lépései Vas megyéhez kötötték. Öten voltak
testvérek, mint legfiatalabbat a család őt taníttatta. Általános iskolai
tanulmányait szülőfalujában (a mai Ausztriához tartozó Bubendorfban) kezdte.
Majd 1910-1914 között a kőszegi
gimnáziumban, és a győri bencés gimnáziumban tanult. Az első világháború idején
1916. május 29 - 1918. szeptember 18-a között - másokkal együtt katonai
szolgálatot teljesített.
1917. első felében, februártól
augusztusig közvetlenül a harcmezőn a tűzvonalban találjuk. A fiatal katona
hadapródjelölt, később őrmesterként „a háborúból hastífusszal tért haza.”
Kispap is volt Győrben,
a háború utolsó évében, a győri a
hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. Amikor az öldöklés befejeződött
1921-ben ciszterci novícius Zircen, majd a Bernardinum növendéke. „Pappá szentelésére
azonban már nem került sor.” Ezt követően a budapesti Pázmány Péter
Tudományegyetem bölcsész hallgatója „egyúttal teológiai tanulmányait is
folytatta és itt fejezte be a ciszterci rend hittudományi főiskoláján”. A Rendből
1925-ben lépett ki. Majd a bécsi Collégium Hungaricum *ösztöndíjasa.
*
A Collégium Hungaricum, magyar főiskolai intézmény. Gróf Klebelsberg Kuno1,
vallás és közoktatásügyi miniszter 1924 őzén létesítette, bécsi székhellyel.
Mint német-latin szakos
tanárjelölt - a sikeres kollokviumokon kívül - német nyelvjárás-tanulmányokkal,
folklorisztikával és településtörténeti tanulmányokkal is foglalkozott.
Budapesten 1926-ban doktorált.
Értekezését „Lantosfalva és környéke hienc nyelvjárásának hangtanáról” címmel
írta.
A bölcsész és a teológiai diploma
mellé 1927-ben-harmadik diplomaként középiskolai tanári oklevelet szerzett, „amely
őt a német nyelv és irodalom, a latin nyelv és irodalom, magyar tannyelvű
középiskolákban való tanításra képesítette.”, miközben magyar nyelv-és irodalomból
alapvizsgát is tett.
Oktató munkája mellett;
„1926-1941-ig munkatársa volt a Bécsi Tudományos Akadémia Bajor-osztrák
szótárszerkesztő bizottságának.”
Első munkahelye Pécshez kötötte:
A tanár úr 1928-ban került városunkba,
Baranya megye székhelyén a Pécsi m.kir. Erzsébet Tudományegyetem **„tanárképző
intézetének gyakorló iskolájában a „Gróf Széchenyi István Gyakorló
Reáliskolában” tanít.
** A
m.kir. Erzsébet tudományi egyetem 1922-ben költözött Pécsre Pozsonyból. Az
egyetemen tanárképzés is folyt,” ezért a VKM 87311/1926 sz. rendelete a
Széchenyi reáliskolát tette az ország első vidéki gyakorló középiskolájává.
Dr. Puhr Ferenc „az 1926/27
tanévben magyart és németet oktat ebben az iskolában heti 19 órában” egyben
osztályfőnöki teendőket is ellát.
Tanári működésének második évében
- a reáliskolai tanítás mellett - az egyetem „Bölcsészet Nyelv- és
Történettudományi Karán” hosszú évekig (1941-ig) német nyelvi lektor. A
Tanárképző-intézetben pedig a latin nyelv előadója 1936-ig.
Házasság és család
A róla szóló emlékkönyv szerint> „1928. december 27-én házasságot
kötött a pécsi születésű Molnár Máriával, aki hű társa és segítője volt egész
életében. Frigyükből három gyermek született, kislányuk csecsemő korában
elhunyt, két fiúkat nagy szeretettel és gondoskodással nevelték fel. László, az
idősebb mérnök lett, Ferenc orvos.”
Publikálni kezdett…
Közben folyamatosan tanít, bár
„több publikációra is futja erejéből. Az
1932/33 tanévben, már mint tankönyvíró is bemutatkozott. Nyomtatásban megjelent
munkája:>> Német nyelvtan szemléltető táblázatokban<<. A
kiadványt oktatási segédanyagként engedélyezték. „1936-ban a Bitter-Puhr: Német-magyar szótár jelent meg, melyet
1937-ben a magyar-német szótárral együtt a vallás- és közoktatási miniszter a
középfokú fiú- és lányiskolák számára segédtankönyvként engedélyezett.”
Az 1938/39 tanévben az egyetemen
német lektor, közben a gimnáziumban latint, németet, osztályában magyart is
tanít. A Bitter-Puhr német nyelvű tankönyv jó szolgálatot tett a német nyelv
népszerűsítésében.
„Újabb tankönyve jelent meg
1941-ben Mayer Móric híres paptanárral közösen: A Mayer-Puhr: Német irodalmi
olvasó könyv a gimnázium és a leánygimnázium VII, később VIII. osztályai számára.
Majd Győrben találjuk…
1941 őszén megbízták a Győri m.kir. Állami Gróf Apponyi Albert Leánygimnázium***
igazgatói teendőinek ellátásával.
***
A mai Kazinczy Ferenc
Gimnáziumról van szó.
1942. június 30-án „nevezték ki a
gimnáziumi igazgatóvá.” Az intézményt 1950. augusztus 17-ig vezette.
Iskolaszeretete
és „pedagógiai hitvallása a nehéz
háborús évek alatt többször is konfliktusokba vitte a katonákkal, majd a
rendszerváltást követően ( itt az 1945-ben bekövetkezett rendszerváltásról van
szó - a Szerk.) az Államvédelmi Hatóság zaklatta folyamatosan, ahogyan erről
gyermekeitől” értesülni lehetett.
A háború utáni évek
Az iskolában egy-egy szénszünet
oktatási évenként megszokott volt. A tanári karon belül állandósultak a
személyi változások, rendszeres volt a tankönyvhiány. A feljegyzések arról is
tanúskodnak, hogy a korszak nagyhatású vallás- és közoktatásügyi minisztere:
Keresztury Dezső2 közvetlenül is segítette vezetői munkáját.
„Az 1950/51-es tanév kezdetén meg
kellett válnia szeretett iskolájától, egy tanévet a győri Czuczor Gergely
Gimnáziumban töltött.”
1951-ben ismét Pécsre került…
„Feleségével Molnár Máriával, és
két gyermekével, Lászlóval és Ferenccel ismét Pécsre, a kis Rákóczi úti családi
házba költöztek….
1951-től 1959. augusztus 31-én történt nyugdíjazásáig a pécsi Nagy
Lajos Gimnázium tanára volt.
Magam is jól emlékszem, hogy
főleg az első osztályokban voltak órái. „Azonban nem sokáig taníthatta
szeretett tantárgyait, mivel a latin és a német nyelv oktatása megszűnt. A
Tanár Úr „50 éves korában rákényszerült arra, hogy megszerezze a matematika
szaktanári” képesítést is. Bennünket 1953-ban matematikára oktatott. Szigorú
tanár volt, „potyogtak” nála az egyesek, de „könnyen” szerezhető volt néha egy-egy
ötös is. Tanítás közben időnként elgondolkodva hangosan latin ragozásba
kezdett. Ha mi diákok valamiért felidegesítettük ingerültebbé vált és „jaj”
volt annak, aki éppen felelt a táblánál. Ilyenkor hangzott el: „iligtelen,
tovább megyünk….” (így kicsit i.sen – a Szerk.) híressé vált mondása. Vagy „Osztálytitkár
megint nincs kréta…”
Az ötvenes években mi diákok is hallottunk a
Bitter Illéssel írt és 1933-ban megjelent közös szerzeményük a „német-magyar”
és a „magyar-német” szótárról. Mindezért nagyra tartottuk a Tanár Urat.
„A Művelődésügyi Minisztérium
által kiírt német tankönyvpályázaton többször részt vett és három alkalommal
pályadíjat nyert. A>> Német nyelvkönyv középiskolai tanulók
számára<< c. könyve Pécsett jelent meg 1957-ben a Pécs városi Tanács
Művelődésügyi Osztályának kiadásában. A Tankönyvkiadó Vállalat pedig
megjelentette a >> Német nyelvtan szemléltető táblázatokban<< c.
munkáját.
Kéziratban elkészült a >>
Kurze deutsche Grammatik<< c. tanulmánya. Ma úgy mondanánk, hogy Dr. Puhr
Ferenc Tanár Úr igazi „munkamániás” volt.
Nyugdíjazása, életének utolsó évei:
Hatvanegy éves korában nyugdíjba
vonult. Egészségi állapota megromlott. Betegségei ellenére is „szívesen tartott
nyelvórákat a városi TIT szervezésében, a Pedagógus Otthonban”, szívesen
segített régi tanítványainak további előrehaladásuk érdekében. Különböző
tanfolyamokat tartott, fordításokat készített…..Sokrétű tájékozottságának
köszönhetően felkészült előadóként még légó tanfolyamokat is vezetett”
A Tanár Úr tudományos és irodalmi munkássága mélységeinek és teljes körének
bemutatására nem vállalkozhattam. A Dr.Száraz Erzsébet neve által fémjelzett és
Pécsett 1996-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Alapítványa kiadásában - Dr.
Barakonyi Károly egyetemi tanár, rektor előszavával - megjelent „Puhr
Emlékkönyv” azonban feltárja a részleteket.
Pécs Rákóczi u.4.
Id. Dr. Puhr Ferenc emlékeinkben
(részletek)
Gyermekei:
Ifj.Dr.Puhr Ferenc:
„A győri évek után ismét Pécsre
költözött a család és a kis Rákóczi út 4. sz. családi házban laktunk
társbérletben Édesanyám testvéréékkel. Egy szobában lakott a négyfős család.
Apám tájékozott volt a világpolitikában is, így a magyar rádió mellett
rendszeresen hallgattuk a Szabad Európát meg az osztrák adást. Mivel annak
idején az adásokat rendkívül zavarták, az íróasztalát másfél méterrel hátrább
toltuk az ablaktól, ott hallgatta együtt a család a rádiót…..Api nagyon
szerette a szép német és magyar beszédet. Szinte fájdalmat okozott neki az ikes
igék helytelen használata, vagy a német szövegben elkövetett magyarosság ugyanúgy,
mint a germanizmusok a magyar nyelvben…
Pedáns,
nagyon szigorú ember volt apám, aki talán a szükségesnél többet dolgozott.
Amikor meglátogatott, mindig szívesen nézte a tévét. Kedvenc szórakozása közé
tartozott a rádiózás….Sajnos apám egyikünknek sem tudta átadni csodálatos
nyelvi ismereteit. Egy magyar érzületű polgári családba házasodott be, ő volt a
sváb. Ott az én nagyanyám, mint meghatározó egyéniség, ugyan befogadta őt, de
nem volt szabad németül beszélnie. Hogy
bennünket nem tanított meg, azt súlyos hibának tartom, de nem vetem a szemére,
hiszen a kor szelleme sem engedte neki, és az volt az ő tragédiája is, hogy az
ötvenes években már sem a németet, sem a latint nem taníthatta az iskolában
sem. Idős korában kellett matematika szakot elvégeznie, hogy a katedrán
maradhasson. A matematikához semmi vonzódása, semmi érzéke sem volt, igazából
nem tudta tökéletesen elsajátítania azt…..Gyönyörű
kézírása volt. Írás közben támasztékként kitette a kisujját. Nagyon szép
családi életet éltünk, édesanyám jóságos lény volt, mindig kiállt a gyerekek
mellett, mert édesapánk a családban is szigorú pedagógus volt.”
Puhr László:
„1977. július 12-én édesapát nagyon
megviselte a búcsú szeretett feleségétől, akit életében egy percre sem hagyott
magára. Ezután még egy félévet töltött el magányában. Bár a karácsonyt
nálunk töltötte, de már nagyon nyugtalan volt, mindenképpen haza akart menni,
érezte, hogy >>várják<<
Élete
végén látása nagyon meggyöngült, fehér bottal járt, amikor naponta az
Uránvárosi Olimpia étteremből kettejük, majd később a maga ebédjét elhozta ott
is szerették. Szívesen tréfálkozott az ott dolgozókkal, miközben az ebédre
várt.”
Az
élet furcsaságai közé tartozik, hogy valamennyi felnőtt unokája közvetlenül
vagy közvetve az általa olyan fontosnak tartott nyelvtudásnak köszönheti
megélhetését….
Kollégái:
Tóth János középiskolai tanár:
„1951-54
között tanítunk együtt a Nagy Lajos Gimnáziumban, ő az én osztályomban latint,
én az ő osztályában történelmet…..Betéve tudta a középiskolai rendtartást, ha
vitás kérdés merült fel csak ezt mondta: >> Mit mond az
előírás?<<…Gyönyörű írása volt helyesírási hiba nélkül. Éveken át ő
irányította az érettségi adminisztrációját.
Ivasivka Mátyás karvezető:
„..Puhr
Feri bácsi akkor az 57/58-as tanévben a Nagy Lajos Gimnázium amolyan titkárság
vezetője is lehetett, mert csak pár órában tanított, és az adminisztratív
ügyeket intézte. Akkor én itt kezdő tanár voltam….Legendás volt a szigora.
Diákoktól hallottam, hogy Feri bácsi azt mondta:>> A nyelvet ti csak legfeljebb hármasra tudhatjátok, én tudom négyesre, s
csak a Jóisten tudja ötösre.<< S mint a hírekből tudhatjuk, nála valóban
nagyon nehéz voltötöst kapni. Harapós embernek tarották, de a zord külső
meleg szívet takart.”…
Úgy
emlékszem, hogy 1978-ban halt meg és a halála előtt nem sokkal találkoztunk, s
ez volt az utolsó találkozásunk, a Konzum Áruházban futottunk össze, amikor szabályszerűen elsírta magát,
ugyanis nemrég özvegyült meg…s könnyek között mesélte, hogy borzasztó nehéz így egyedül az élete…..”
Danyi Pál egyetemi docens:
„Matematika
órái, nyelvi óráinál gyengébbek voltak. Előfordult pl. hogy megszavaztatta a jó
eredményt. Emlékszem, hogy egyszer-kétszer rosszul lett, locsolgatta magát
hideg vízzel azonban nem panaszkodott…..”
Végh István ny.igazgató
„Tiszteltem
őt, mert kötelességtudó kíváló ember volt, a magyart kíválóan tanította.
Szigorúsága miatt nem volt túl népszerű. Modora miatt nem kedvelték. Jómagam
nem voltam kellemes viszonyban vele. Egyszer írásbeli fenyítésben
részesítettem. Nehéz természete volt, nem volt vele könnyű jó kapcsolatot
teremteni.”
Tanítványa:
Dr. Czopf József egyetemi tanár:
„…Hetente
kétszer jártam a Rákóczi út 4. számú földszintes ház könyvekkel és jegyzetekkel
telerakott szobájában.
…Gót
betűs szöveget tanultunk, és a rendszeres házi feladatok között német-gót
nyelvtörténeti kiselőadások hallgatója lehettem. Tudomásom volt arról,hogy a
Bécsi Akadémia levelező tagja, hogy tankönyv sorozatot, szótárt írt, és hogy
bizonyos Magyarországon előforduló német nyelvjárásoknak, és főként azok
szókészletének legjobb ismerője. Maga is több nyelvjárást beszélt olyan
tökéletességgel, hogy már némi gyakorlattal rendelkező tanítvány, ámulva és
érthetetlenül hallgatta…..Dr. Puhr Ferenc tanár Úr szigorú volt. Elvárásaiban
nem volt engedékeny, de a nyelvoktatás mellett a nevelésre és a dicséretre is
jutott ideje…..Gimnáziumunk kétségtelenül egyik legmagasabban képzett, és magas
színvonalú irodalmi munkát is kifejtő tanára volt….”
Felhasznált irodalom:
Száraz Erzsébet
Puhr Emlékkönyv
Kiadó: Janus Pannonius
Tudományegyetem
Pécs 1996
Magyar Katolikus Lexikon
Emlékének tisztelettel adóznak az
1957-ben érettségizett: IV/A, IV/B, IV/C, IV/D, IV/E osztályok tanulói:
Szövegmagyarázat:
1. Gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) a különlegesnek tűnő keresztnév a Konrád
német beceneve. Eredeti foglalkozása jogász, parlamenti képviselő, belügy, majd
vallás és közoktatásügyi miniszter. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron
fejezte be. Jogi tanulmányokat a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken,
majd a Sorbonne-on Párizsban folytatta. Államtudományi doktori oklevelet
1898-ban szerzett a budapesti egyetemen. 1900-ban feleségül vette Botka
Saroltát egy régi nemesi család leszármazottját. Az egyetem elvégzése után az
állam szolgálatába lépett. Kezdetben a Miniszterelnökség egyik ügyosztályának
volt a vezetője. A politikai pályája fokozatosan ívelt felfelé. 1921 végétől
egy rövid ideig belügyminiszter, majd 1922-1931 között a Bethlen kormány
vallás- és közoktatásügyi minisztere. Ebben a beosztásában kiemelkedő sikereket
ért el. Közoktatás-politikáját sorozatos reformok jellemezték. A népiskolai
intézményrendszer fejlesztése óriási eredménynek számított. A népiskola
nyolcosztályú képzését 1928-ban iktatták törvénybe, de csak 1940-től vált
kötelezővé. Tevékenysége nyomán a felsőoktatásban is komoly fejlesztések
indultak. Ezek közé tartozott a pécsi, szegedi és a debreceni egyetemek
fejlesztése.
Klebelsberg ugyanakkor parlamenti bizottsági elnökként
kiállt a „Numerus Clausus” mellett. Nevéhez kötődik a bécsi Collégium
Hungaricum létrehozása, amelynek egyik célja a tudós utánpótlás biztosítása
volt. Ő hívta haza Cambridge-ból Szentgyörgyi Albertet, akit 1930-ban a szegedi
Orvos-vegytani Intézet vezetőjének. Mint „világlátott” ember a magyar oktatást
és kutatói munkát Európához szerette volna felzárkóztatni.
2. Keresztury Dezső (1904-1996) Széchenyi-díjas író, irodalom történész, műfordító, az MTA
tagja, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Tanulmányait Eötvös kollégistaként,
majd a budapesti a berlini és a bécsi egyetemeken végezte. Magyar-német szakos
tanári diplomát 1928-ban szerzett. 1929-ben a berlini egyetem magyar nyelvi
lektora, a magyar intézet könyvtárosa. 1936-tól az Eötvös Kollégium tanára,
1945-ben a bp-i egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja.
Keresztury Dezső 1945-1947 között (még a koalíciós időkben - a Szerk.) a
Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás és közoktatásügyi miniszter. 1945-től az
Eötvös Kollégium igazgatója, 1948 óta a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa.
1950-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa volt.
1982-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Forrás:
Internet-Wikipedia
Szerkesztette:
Dr. Temesvári Tibor
27 megjegyzés:
Nagy érdeklödéssel olvastam osztálytársam, Dr. Temesvári Tibornak ezt az értékes szerkesztését.
Mindig örömmel tölt el, ha gimnáziumunkról, tanárainkról és osztálytársainkról hallok. Sajnos az örömbe üröm is vegyült. Szomorú, hogy egy ilyen kiváló nyelvtudós, mint Puhr tanár úr politikai okokból nem folytathatott tudásához méltó oktatói munkát.
Es ist sehr erfreulich, dass in der heutigen Zeit die Erinnerung an einen unermüdlichen Verfechter humanistischen Gedankengutes in der oft tristen Zeit des vergangenen Jahrhunderts, in Ungarn wachgehalten wird. Prof. Puhr Ferenc ist nach wie vor ein Vorbild für die Jugend, denn das stete Lernen und geistige Aktivität garantieren ein erfülltes Leben; mit Worten des Dichters: "Ember küzdj, ès bizva bizzàl!"
Dipl.Ing. S. Zoltàn
2012 01 26
Kedves Zoltán!
Köszönöm soraidat. Örülök,hogy még emlékezhettünk rá...megérdemelte....
Idösebb Dr. Puhr Ferencet itt Karintiaban ismertem meg. Fianal , ifj. Dr. Puhr Ferencnel tett latogatasa alkalmabol. Ifj, Dr. Puhr Ferenc itt Karintiaban egy ismert megbecsült szemelyiseg, a jo hirü St.Veit-i Korhaz vezetö föorvosa volt nyugdijazasaig. Rengtegett tett a St. Veit-i Korhaz aneszteziologiai osztalyanak, ahol vezetö orvos volt, fejleszteseert. Büszke vagyok arra, hogy baratomnak tekinthetem. De most visszaterek id. Dr. Puhr-hoz. Nagy humanista, kivalo nyelvesz, rendkivül okos inteligens ember volt, akit a kommunizmusban meghurcoltak, nem engedtek, hogy szeretett nyelveit, latint, nemetet tanitson. Azert, hogy tanar maradhasson, kenytelen volt letenni a matamatikai tanari vizsgat. Az volt az erzesem, hogy ez meg akkor is, amikor regen nyugdijban volt, nagyon bantotta, hisz Öt itt Ausztriaban is a nemet nyelv területen nagy bölcsesznek tekintettek. Marado benyomast tett Ö ram, ezert boldogga tesz, hogy otthon se ffelejtkeztek meg Rola es vannak emberek akik emleket örzik es tevenykedeset ertekelik, megbecsülik. Köszönöm!
Emöke Szomraky
Klagenfurt
Kedves Emőke Szomraky!
Az idősebb és az ifjú Dr.Puhr Ferenccel kapcsolatos bejegyzését köszönettel veszem tudomásul. A Tanár Úrra mi diákjai, akik most készülünk érettségi vizsgáink 55.ik évfordulójára most is szívesen emlékezünk. Minden szó, mondat, ami rá emlékezik gazdagítja emlékeink nem mindennapi tárházát.
Üdvözli: Dr.Temesvári Tibor
Tisztelt Dipl.Ing.S.Zoltán !
Német nyelven írott sorait, amit Attila fiam fordított magyarra ezúton szeretném megköszönni.
1938-ben születtem, szüleim magával vittek a Ciszterci Gimnázium jótékonysági hangversenyeire,
melynek bevételeiből azokban az ínséges, cementhiányos időben az udvaron
megépítették az úszómedencét. Jól emlékszem annak
avatási ünnepségére is, hiszen édesapám nyomán engem is a Ciszterci gimnáziumba írattak be.
Így érkezett el a szeptemberi iskolakezdés, immár az államosított Nagy Lajos gimnáziumban.
Sehol nem voltak már a híres paptanárok, mindenhonnan verbuvált pedagógusokkal indult az új gimnázium. Akadtak kíváló tanárok, de volt közöttük
nyugdíjas koru általános iskolai tanító is,
háziasszony tipusu tanárnő és Wagner rajongó életművész is... Elsőosztályos osztályfőnökként
kaptuk Puhr tanár úrat, magyar és matematika tanárként két évet töltött osztályunkkal. Mindjárt az első, bemutatkozó órán - könnyes szemmel - elmesélte nekünk híres szótárának történetét, amelynek ő volt az érdemi szerzője,
csak névsorbeli okból jegyzi a második társszerzőséget. Nem titkolta, hogy előttünk egy
évvel tanulja és vizsgázik matematikából - tudtuk, hogy tanárként új életet kezdett, s egy kicsit velünk fiatalodott. Tudtuk, hogy helye nem a még éretlen fiatalok körében lett volna (amihez később különös kontrasztot adott az egyetemről akkor kikerült Gergely János magyar tanárunk). Osztálytalálkozókon
szeretettel idézzük vissza emlékét, azokat a sajátos körülmények közötti szép éveket.
Varga Gyula dr.
Tisztelt Dr.Varga Gyula!
JÓ érzéssel olvastam sorait,amiből kiderült, hogy ugyanabban az évben születtünk....
Dr.Puhr Ferenc Tanár Úr-ennyi év távlatából is- a
legjobbak közé tartozott. Úgy vagyok vele,
közeledve az ő korához,hogy egyre-inkább érzelmileg is mélyebben érzem őt.Akkori tanáraimnak most fogom fel igazán -ennyi év távlatából-sorsát, élethelyzetét, emberségüket, és nem utolsó sorban drámai kiszolgáltatottságukat....
Tisztelt dr.Temesvári Tibor Úr!
Nagyon köszönöm, hogy iskolánk volt igazgatójáról, tudós tanáráról elindította az internetes beszélgetést, ifjabb dr. Puhr Ferenc barátomtól kaptam az információt. Intézményünk fennállásának 100.évfordulójára alakítottunk ki egy kis emlékszobát, ahol Dr.Puhr Ferenc emléktárgyai közül többet kiállítottunk, mint pl. tankönyveit, szótárait, iratait, és fia dr.Puhr Ferenc főorvos úr segítségével még díszmagyarját is láthatják az érdeklődők. Azóta is a régi osztálytalálkozók egyik emlékező helyének bizonyul ez a kis terem. Azoktól a diákoktól, akiket tanított mindig azt halottam, hogy igazságos, szigorú tanár és igazgató volt.Minden érdeklődőt szívesen látunk iskolánkban, szeretettel mutatjuk be az említett kiállítást. Tisztelettel: Németh Tibor a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatója
Tisztelt Igazgató Úr!
Iskolájuk a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és az Ön lépéseit, Id.Dr.Puhr Ferenc emlékének megőrzésére, az emlékszoba kialakítására igen tiszteletreméltónak -és más hasonló helyzetben lévő oktatási intézmények számára is- követendő példának tartom. Köszönöm értékes sorait.
Üdvözlettel: Temesvári Tibor
id. Puhr Ferenc
Magam is a Nagy Lajos gimnáziumban érettségiztem, de a mi osztályunkban Puhr tanár úr nem tartott órát. Az első három évben nagyon felületesen, szinte csak a ’folyosóról’ ismertem: annak ellenére, hogy fia, Feri, osztálytársam és nagyon jó barátom volt (egymás mellett ültünk, együtt jártunk tánciskolába, síelni stb.). Időnként a szünetben megjelent az osztályterem ajtajában, szigorú tekintettel benézett, majd mutató ujját felemelve, jellegzetes ’hehező’ akcentussal: „Pheri!” a fiát szólította magához. Rendkívül távolságtartó, szigorú tanár benyomását keltette, akitől távol állt a kedélyesség, a közvetlenség, a humorizálás. Ennek okát nem ismertük, nem is kutattuk: egy nagykamasz olyannak fogadja el, amilyen. Feritől sem tudtunk meg sokat, hogy mi állhatott e mögött a nehezen szerethető külső kép mögött.
A IV. osztályban, a tanév közepe felé, egy rövid időre tanár-diák kapcsolatba is kerültünk. A forradalom kitörése után hónapokra szünetelt a tanítás. Ferivel (ő az orvosi pályára készülve, én meg kíváncsiságból) úgy döntöttünk, hogy elkezdünk latint tanulni – kinél másnál, mint az édesapjánál. Erre a „külön latinra” csak mi ketten jártunk. Ahogy emlékszem, ezek az órák nagyon jól felépített, célravezető, hatékony foglalkozások voltak, elég jó tempóban is haladtunk. Sajnos, ez a latin tanulás nem tartott sokáig: a február elején újra megindult az oktatás, a lemaradások bepótlása miatt gyorsított tempóban. Az érettségire való felkészülés rohammunkája elsöpörte a latin óráinkat. Ez a néhány hetes ’latinozás’ ezért nem hagyhatott mély nyomokat bennem: az egészből – ha agyonütnek is – már nem emlékszem másra, mint három szóra (virus, vulgus, pelagus), amelyek valamilyen kivételre vonatkoznak: de hogy mire, arra talán már Feri sem emlékszik (de azóta is emlegetjük). Ez a pár hetes időszak is túl rövid volt ahhoz, hogy közelebb kapcsolatba kerüljek a tanár úrhoz: a távolság megmaradt.
Hogy valójában mi is történt a Tanár úrral, mitől lett ilyen befelé forduló, némiképp megkeseredett ember, azt csak jóval később tudtam meg. Akkor, amikor halála után Száraz Erzsébet kolléganőm megírta nagyszerű monográfiáját Puhr Ferenc életéről, munkásságáról, kiemelkedő tudományos eredményeiről, de többek között az őt ért méltatlan csapásokról, hányattatásokról is. A Rákosi-féle brutális rendszerváltás őt érintő eseményei számomra akkor váltak ismertté: akkor értettem, hogy mi is okozhatta, hogy mi egy ilyen magába zárkózott, szigorú, kedélytelennek látszó személyiséget ismertünk meg. Ezekről Feri fia sem beszélt sokat: a legtöbb részletet valószínűleg ő sem ismerte még akkor.
1957 tavaszán ismét kiadták a „Kis német nyelvtan táblázatokban” c. munkáját (Kossuth-címeres kiadásban!), aminek megsárgult példányát azóta is őrzöm, és gyakran használom is. A Műszaki Egyetemen a német szaknyelvet is fel kellett venni: ez a remek kis könyvecske óriási segítséget jelentett a reménytelenül túlbonyolított német nyelvtani dzsungelben való eligazodáshoz. Logikus felépítésében, szemléltető példáival ’ehetővé’ tette a német grammatikát még egy szögletes agyú mérnökhallgató számára is. Pedig ez kis könyv csak egy mellékterméke volt Puhr tanár úr szerteágazó, nagy ívű, tudományos igényű munkásságának.
Folytatás a következő kommentben:
Egy nemzet kultúráját, értékrendjét, jelenbeli történéseinek mélyben rejtőző rúgóit csak történelmének ismeretében lehet igazán megérteni. Ugyanez áll az emberi viselkedésre is. Ha ismerjük valakinek az előéletét, kanyargó életútját, akkor jobban megérthetjük viselkedését, tetteinek mozgatórúgóit. Annak idején Puhr tanár úr tudományos munkájáról, az őt ért súlyos egzisztenciális csapásokról, az őt megalázó, lehetetlen helyzetekbe kényszerítő politikai döntésekről, szakmai karrierjének tönkretételéről szinte semmit sem tudtunk: ezért is értetlenül álltunk különös, barátságtalan viselkedése előtt. Ma már ezek az 1953-1957 közötti évekből róla szerzett benyomások – sikeresnek indult karrierje, majd a politikai változások során tönkretett, hányatott sorsának ismeretében - egészen más színezetet kapnak. Mai ismereteink birtokában nyilván akkor is megértőbbek lettünk volna iránta. Mint ahogy ma is már másképp látjuk őt, az 55. érettségi találkozó előtt.
Barakonyi Károly IV/D oszt. tan.
Kedves Barakonyi Károly Barátom !
Emlékező soraidnak- gondolom Ifj.Dr.Puhr Ferenccel
a Tanár Úr fiával együtt -igen örülünk.A több, mint félévszázad előtti emlékek felidézése, Neked, nekünk,- akik közeledünk a Tanár Úr akkori és azon túli életkorához- nem lehet teljes.Magam úgy látom, becsületes és tartalmas soraid reális képet adnak személyéről és nemcsak róla, hanem a korszak, az ötvenes évek általunk megélt szörnyűségeiről is....
Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma.
Páva Péter Igazgató Úrnak.
Tisztelt Igazgató Úr!
Szeretném bejelenteni Önnek, hogy 2012.június 08-án az 1957-ben végzett és érettségizett három reálosztály / C;D;E; / az 55. éves összevont érettségi találkozóját tartotta a mindannyiunk álltál szeretett gimnáziumban. Az összejövetelen 49 osztálytársunk, évfolyamtársunk vett részt. Sajnos az el halálozottak száma ennyi év elteltével igen magas, 39 barátunk költözött el az élők sorából. A találkozó jó hangulatú, igen meghitt légkörben zajlott. Nagyon sajnáljuk, hogy szervezési hibából adódóan, nem hívtunk meg senkit, aki beszámolt volna, az iskola mai életéről visszamenőleg 1989-ig, amikor a ciszterci rend visszakapta a működési engedélyt és az iskola egyházi tulajdonba került. Tudomásom szerint az ünnepélyes átadásra 1993.június 12-én került sor.
Volt osztálytársaink, akiknek módjukban volt betekinteni az iskola honlapjába, szomorúan tapasztalták, sőt egyenesen elítélték, hogy az államosítás utáni kb.40 évről szinte semmi sem szerepel az akkori Nagy Lajos gimnáziumról. Meg kívánom jegyezni, hogy az akkori 40 év alatt a tanulmányi eredmények, az egyetemi és főiskolai felvételi arányszámok valamint a legrangosabb országos tanulmányi verseny eredmények alapján iskolánk az ország 10 legjobb gimnáziuma között szerepelt. Emlékeim szerint egyik évben a pécsi Nagy Lajos Gimnázium az említett eredmények tükrében országos harmadik helyen végzett.
Azokban az években olyan jelentős tanáregyéniségei voltak a gimnáziumnak, a teljesség igénye nélkül, mint pl. Dr.Török Elemér, Kászonyi István, Dr. Árvai Jenő, Dr.Póda Béla, Simor Ferenc, Fodor Béla, Tóth István, Dr.Fábián Béla, valamint egyetlen még élő tanárunk, Sávay László, aki a ma praktizáló orvosok százainak adott olyan magas szintű tudásanyagot, ami elősegítette érvényesülésüket az életben. Mindezekről a tanáregyéniségekről megfeledkezni egyenesen bűn. Sem Ők sem mi diákok nem tehettünk arról, hogy más rendszer volt abban a 40 évben. A Nagy Lajos Gimnázium történetének mindezek a tények szerves részét képezik. A mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának ezeket az éveket is büszkén kellene vállalnia, az iskola honlapján az archívum részben szerepeltetni.
Véleményem nem csak a saját személyes észrevételeimet érzékelteti, hanem a találkozón részt vett volt osztálytársaimét is.
Kérném Igazgató Urat, hogy amennyiben ideje megengedi, levelemet értékelve, saját véleményét megírva válaszolni szíveskedjék. De legjobban annak örülnénk mi „öregdiákok” ha a mulasztást pótolnák.
Tisztelettel
Blázek Géza, 1957-ben érettségizett volt „nagylajosista” diákjuk.
7627. Pécs. Nagymeszes dűlő.39.
Pécs 2012-06-10
4 / 21
Re: Észrevétel
Beérkező levelek
x
CRNL crnl@mail.crnl.hu
jún. 11.
Tisztelt Blázek Gyula Úr!
Köszönettel vettem levelét. Személy szerint minden érettségi találkozóra elmegyek melyre meghívnak. Sajnos az 1950-1990 közti időből nagyon keveset hívnak. Az iskola honlapját kezelve kérdezem én, milyen anyagot tegyünk fel az említett időszakból? Örömmel veszek minden olyan anyagot, mely alkalmas a közzétételre. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor átvettem az igazgatóságot erről az időszakról, az anyakönyveken kívül más anyagot nem találtam. Találtam viszont több köbméternyi építési törmelék alatt kb. 20 db osztálytablót az említett időszakból. Ebben az évben ünnepelte iskolánk a 325 évfordulóját. Ezen alkalomból a jubileumi évkönyvünk minden 1948 óta érettségizett osztály névsorát közölni fogja. Szintén ezen ünnepség keretében állítottuk fel a kapubejárótól jobbra azt az emléktáblát, mely pont e kor kiemelkedő tanárai emlékezik. A civil tanárok névsora.
Arató László
Árvay Jenő dr
Bécsy Tamás dr
Czéh László
Debreczeni László
Dobai József
Egyed Mihály
Fábián István dr
Glatt Imre dr.
Guth Mária dr
Kászonyi István dr
Petrovich Ede
Rajczi Péter dr
Tibor Istvánné
Végh István
Sávay Tanár Úr azért nem szerepel a fentiek mellett mert csak elhunyt kollégák nevét kívánjuk emléktáblán megörökíteni. Segítő kezdeményezésüket várva!
Maradok Tisztelettel:
Páva Péter
Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma.
Páva Péter Igazgató Úrnak!
Válasz levelét köszönettel megkaptam. Megerősítem sajnálatunkat, hogy mint előző levelemben írtam szervezési hiányosságból nem hívtuk meg Önt, 55 éves találkozónkra. Ez esetbe élő szóban megismerhette volna a jelenlevő „öreg diákok” véleményét az elfelejtett 40 évről, mi pedig sok információhoz juthattunk volna szeretett gimnáziumunk mai életéről.
Az iskola honlapját kezelve felteszi a kérdést, milyen anyagot tegyünk fel az említett időszakról? Úgy gondolom, hogy a Nagy Lajos gimnázium 300 éves évfordulója alkalmából kiadott évkönyvben elég információ lenne, amiből egy archív részben biztos helyet kaphatna a hiányzó 40 év. Nem tudom, hogy látta – e az interneten fellelhető wikipédián – A Nagy Lajos gimnáziumról – szóló teljes ismertető anyagot ? Az eredeti alapítástól, napjainkig leírja gimnáziumunk teljes „életrajzát”. Az államosítástól az egyházi visszavétel közti időszakról a szerkesztők teljesen megfeledkeztek. Ugyancsak voltak a negyven év alatt végzett diákok közül többen is, akik a tanári kart erősítették a váltás után, akiknek lehetőségük lett volna segítséget nyújtani, értékelni azokat az éveket is. Mint írtam abban az időben a pécsi Nagy Lajos Gimnázium az ország egyik legjobban jegyzett gimnáziuma volt. Ez tény, aminek Ön a megfelelő fórumokon bármikor utána nézhet. Előző levelemben elért irt eredmények magukért beszélnek. Csak annyit kérünk Öntől, hogy – ha még nem késő – hogy a 325 éves évkönyv méltón emlékezzen volt tanáraikra, mert mint írtam a rendszerváltás előtti méltatlan állapotokról sem Ők sem mi diákok nem tehetünk.
Ki szeretném egészíteni a leveléből kimaradt tanárok nevét:
Dr.Török Elemér matematika, ábrázoló geometria.
Dr.Póda Béla matematika
Simor Ferenc akadémikus kémia tanár
Fodor Béla biológia
Tóth István fizika
Jeviczky József fizika
Dr. Czéh Károly matematika
Czéh László testnevelés
Szokolszky Oszkár födrajz
Jakab Ferenc testnevelés
Dr. Phur Ferenc német, matematika
Dr.Fekete Miklós iskolaigazgató
Ránics Miklós kémia
Ambrus Géza földrajz, történelem
Elnézést kérek a feltartásáért valamint a zaklatásnak tűnhető leveleimért, lelki, de egyensúlyom megnyugtatására valamint az 55 éves találkozónk eredményeként született e levelem.
Az iskola további sikeres vezetéséhez jó egészséget és kitartást kívánok
Tisztelettel
Blázek Géza / nem Gyula! / mint az Ön megszólítása
2012-06-19
Kedves Tibor Baratom---kerlek a blogba közölni levelezesemet Pava igazgato urral. Köszi Feri
2012.06.18. 11:53 keltezéssel, Dr. Franz Puhr írta:
T. Igazgato Ur!
55 eves erettsegi talalkozonk alkalmaval jartam nemregen Pecsett.
Egyreszt nagy megelegedessel lattam, hogy melyröl Önnel eveken keresztül beszelgettünk-megvalosult.
Kimondhatatlan csalodassal es megdöbbennessel kellett tudomasul vennem—melyet Ön proponensek jelenleteben is megigert—hogy Edesapam is a tervezett emlektablan melto megemlekezest nyer---nem törtent meg !
Mint utolso elö leszarmazottja a kora egyik jelentös nagy magyar nyelvesz ( lasd Magyar Katolikus Lexikon, Pecs Lexikon, Emlekkönyv, Szent Istvan Könyvkiado , stb) es pedagogus ( Apponyi Albert Leanygimnazium Györ Igazgatoja , Collegium Hungaricum Becs, Akademie der Wissenschaften Wien etc)
Dr philosophie Puhr Ferenc --akit a kommunizmus elhallgatott es zaklatott— fia kerdezem, mi az oka annak, hogy Önök meg most is az Ö emleket es nagyrabecsüleset elhallgatjak?!
Nagyon remelem , hogy erre az e-mail-omra valaszt kapok.
Szivelyes üdvözlettel
Medizinalrat em.Primarius Dr Puhr Franz-Ferenc
Tisztelt Dr Phur Ferenc
Iskolánk emléktáblát állíttatott a volt tanárainak. Az emléktáblára kerülő tanárok neveiről egy háromtagú bizottság döntött a három jelölő. dr Debreczeni László (1950) orvos. dr Rózs András 1962 főlevéltáros. Tamási Balázs 1973 vasúti mérnök. Ők hárman gyűjtötték össze a neveket több száz öregdiák megkérdezésével. Az ő döntésüket semmilyen módon az iskola vezetősége nem változtatta meg. Az volt az én személyes kérésem, hogy a kőfaragó hagyjon ki helyet ha a későbbiek során felmerülne olyan név akit szeretnének a táblára felírni. Én a következőt tehetem, megkeresem a jelölőket, hogy vizsgálják meg édesapának a táblára való felírásának lehetőségét.
Tisztelettel! Páva Péter
T. Direktor Ur
Szeptember 19 es 20-an ujra Pecsett tartozkodom. Kerem Önt, ezen napokon adjon nekem lehetöseget egy rövid szemelyes beszelgetesre. Minden idöpont megfelelö nekem.
Bizonyara tudomasa van arrol is, hogy Edesapam diakjainak magyar helyesirast is nagy gondosaggal tanitott -, de ezenkivül jelentöseget tulajdonitott a szemelyi tulajdon fönevek pontos irasara, mert az bizony többet , mast is, mint nyelvtani tudast jelent!
Valaszat varva üdvözli
Medizinalrat Primarius Dr Puhr Franz-Ferenc
T. Dr Cseköne Kadas Klara igazgatohelyettes !
Levelem Önhöz mint a „ 325 eves a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnazium Jubileumimevkönyve“ felelös szerkesztöjehez intezem.
Edesapam nagyon ertekes tudomanyos munkassaga a rendszervaltas ota ismert, de utolso munkahelye altal meg mindig nem elismert.
Megdöbbenessel latom, hogy most Önök evkönyvjükben meg a nyelvesz kutatomunkajaval megszerzett doktori fokozatat is eltöröltek!
Joggal kerdezem –es ra elfogadhato magyarazatot is varok—ennek elhihetö okat!
Üdvözlettel
Dr. med egeszsegügyi Tanacsos nyug. Osztalyvezetö föorvos Puhr Franz Ferenc
Tisztelt Dr Puhr Ferenc Úr!
Elolvastam a bejegyzéseket.
Tudomásom szerint nem járultam hozzá, hogy a levelezésünket egy nyilvános portálon közzétegyék!
Tisztelettel Páva Péter
Tisztelt Osztályvezető Főorvos Úr!
Megértem és őszintén sajnálom, hogy augusztusban megjelent új évkönyvünkben Édesapja neve mellett nem szerepelt a doktori cím.
Mivel én is átéltem már hasonló érzéseket hozzátartozóimmal kapcsolatban,igyekszem azonnal és a tényekre szorítkozva válaszolni.
Az új (2012-es) Függelék adott fejezete az 1987-ben kiadott és a témában érintett szakemberek által lektorált 300 éves jubilumi évkönyv megfelelő fejezetét vette át, most ismét megnéztem ezt az előző jubileumi évkönyvet, és ott is így szerepelt. Ez természetesen nem mentség,de mi az akkori lektorok anyagát tettük be az új évkönyvbe,az adatokkal kapcsolatban hibát,pontatlanságot senki sem jelzett. A 300 éves évkönyv után mi az elmúlt 25 év eseményeivel bővítettük az új kiadványt.
Arról azonban semmiképpen sincs szó, hogy az Ön által jelzett hiány szándékos lett volna,a fent leírtakból ez - remélem - egyértelműen kiderül.
Iskolai munkám során 10 évkönyvet szerkesztettem munkatársaimmal, mindig szívesen fogadtuk a megemlékező írásokat,a régi, nagy egyéniségek alakját felidéző írásokat .Az elmúlt 10 év alatt Édesapjához kötődően sajnos nem kaptunk ilyet.
Az évkönyv mindenkori szerkesztősége örömmel ad helyt a megemlékezéseknek, méltatásoknak, ezt bizonyára Ön is láthatta,ha jó ismerője évkönyveinknek.
Én is fontosnak tartom a hagyománytiszteletet,apai nagyapámtól kezdve gyakorlatilag minden családtagom itt érettségizett,édesapám,dr. Kádas István főorvos például 1944-ben.
Remélem, továbbra is figyelemmel kíséri iskolánk életét, megtisztelő, hogy ilyen távolba is eljut évkönyvünk.
Tisztelettel: Csekőné Kádas Klára
T. Hölygyeim es Uraim !
Nagyon szivesen olvasgattam a Szines Fekete/feher füzetecskeket.
A mostani es az elözö gimnaziumi vezetöseg hagyomanyörzese (a meg megelözökröl nincs modomban velemenyt alkotni ezen szemszögböl) –es ennek megbecsülese - erdekeik befolyasanak függvenye!
Nem egyenlösegen alapulo altalanos ertek megitelese, s ezert nem objektiv.
Ez lenne pedig a szabad klasszikus demokratikus –minden befolyastol mentes – alapelv fundamentuma!
Ezert kerem a jövöben a füzetecske küldesetöl eltekinteni.
Hangsulyozni kivanom, ezen lepesem oka nem csak egyeni es egyedüli!
Szives tudomasul vetelt megköszönve
Medizinalrat Oberrettungsrat em. Primarius
Dr Puhr Franz Ferenc
Von: Dr. Franz Puhr [mailto:franz.puhr@aon.at]
Gesendet: Montag, 18. Februar 2013 08:28
An: 'oktvez@ocist.hu'
Cc: 'Klára Kádas'
Betreff: keresem
Tisztelt Dobosi Laszlo Igazgato ur!
A gimnazium uj honlapjan lattam, hogy „hires tanaraink, diakjaink“ oldalat is ujra szerkesztettek.
Kerem, hogy Edesapamat- Dr phil.Puhr Ferenc-is emlitsek meg itt.
Feltetelezem, hogy indoklasom Önnek nem teljesen ismeretes. Ezert kerem az itt megadott blog-t atnezni, mely a lenyeget jol tükrözi.
http://www.historiamozaik.blogspot.co.at/2012/01/emlektabla-orzi-nevet.html
reszlet a blog-bol :“ …..a kora egyik jelentös nagy magyar nyelvesz ( lasd Magyar Katolikus Lexikon, Pecs Lexikon, Emlekkönyv, Szent Istvan Könyvkiado , stb) es pedagogus ( Apponyi Albert Leanygimnazium Györ Igazgatoja , Collegium Hungaricum Becs, Akademie der Wissenschaften Wien etc)
Dr philosophie Puhr Ferenc --akit a kommunizmus elhallgatott…..“
Cseköne Kadas Klara dr is tudna felvilagositast adni, ezert küldöm ccezen mail-omat neki is.
Valaszat varva- szivelyes üdvözlettel:
Medizinalrat Primarius Dr Puhr Franz-Ferenc
2013. március 5. 8:30 Dr. Franz Puhr írta, :
Tisztelt Cimzettek! Mindhiaba varok valaszra Önöktöl. Ezert küldöm ujra levelemet, s kerek valaszt.
Medizinalrat Primarius Dr Puhr Franz-Ferenc
Tisztelt Dr. Puhr Ferenc!
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmünket édesapja tevékenységére. Tájékozódtam az ügyben, s pillanatnyilag úgy állapodtunk meg a vezetőséggel, hogy nem kívánjuk feltenni a nevét az amúgy még készülőben lévő honlapunkra, mert oda a sok nálunk végzett kiválóság közül is csak a kimagasló és országosan ismert személyiségeket tesszük fel, különben követhetetlenné válik az egész.
Megértésében bízva, tisztelettel:
Dobosi László
T. oktatasvezetöseg, t. Dobosi Laszlo !
Alabbi valaszuk csak meg jobban megerösitett meggyözödesemben, hogy Önök nem ismerik es nem is vettek a faradsagot Edesapam tudomanyos munkassaganak megismeresehez!
Minden elemista korban levö gyermek mar tudja , hogy „orszagosan ismert“ az szükebb , mint az orszag hatakon tuli elismert , s föleg tudomanyos alapon megszerzett ismertseg !
Edesapamat nem csak a Magyar Katolikus Lexikon, a Pecs Lexikon, hanem a Burgenlandi ( Ausztria) tartomanyi leveltara , a Collegium Hungaricum Becs, Akademie der Wissenschaften Wien ( Ausztria) valamint a Bayerisch (Nemetorszag) nyelveszi komissziok nevszerinti eismerö emlitest tesznek tudomanyos munkassagarol .
Az Önök altal kivalasztott szemelyek, bizonyara sokat tettek a gimnaziumert, de ha az egesz tudomanyos munkassagot nezzük s annak körülmenyeit, akkor Edesapam ketsegen kivül megerdemelne, hogy egy fokon emlitsek Öt is.
Ezek alapjan az Önök elutasitasat egyszerüen nem körültekitö, objektiv, hanem ezen-az altalam is negyrabecsült- gimnaziumhoz nem meltonak tartom.
Szives tudomasulvetelt , üdvözli Önöket
Medizinalrat Primarius Dr Puhr Franz-Ferenc
Tegnap 15:30
feladó: Blázek Géza bonzo@vipmail.hu
címzett: oktvez@ocist.hu
tárgy:
hozzászólás
Tisztelt Dobosi László Igazgató Úr!
A véletlen úgy hozta, hogy az interneten, megtaláltam Dr. Phúr Ferenc, volt évfolyamtársam Önhöz írt levelét, és az arra kapott választ, melyet az iskolavezetés döntése alapján született.
Megkérném Önt,- ha ideje megengedi,- hogy a hivatkozott "história mozaik" hozzászólásai között szereplő Blázek Géza által írt, és az arra kapott válaszleveleket elolvasva - melyet az írás idejében Páva Péter igazgató Úrnak címeztem - véleményezni szíveskedjék. Mi ma már 56 éve érettségiztünk szeretett iskolánkban. Úgy érzem, hogy a sajnálatos negyven évnek is voltak olyan csak rövid említésre érdemes eredményei, amelyek valamiféle említést érdemelnének. Kérném, hogy sok munkája mellett szakítson egy pár percet leveleim átolvasására. Úgy érzem és gondolom, hogy meg fogja érteni,hogy mint öreg, volt "nagylajosista" diáknak mennyire fáj a mellőzöttség, amiben semmi vétségünk nincs.
Ez a levelem, valamint az eredeti levél is az ötvenöt éves találkozónk közös véleményét tartalmazza.
További eredményes munkát kívánok
Tisztelettel
Blázek Géza
Megjegyzés küldése
Legegyszerűbben a Név/URL cím használatával szólhat hozzá!