Gyilkosság vagy öngyilkosság ?

Érdekes tanulmányra bukkantam a Rubicon történelmi magazin 2016/5-6 számában. Ablonczy Balázs Teleki Pál haláláról ezt írja: „ A haláleset után április 3-án délelőtt fél órára a kormányzót is magára hagyták a holttesttel. Horthynak alkalma lehetett elgondolkodni, úgy is mint Teleki két búcsúlevelének címzettjének. Az első levél a mára legendássá vált sorokat tartalmazta. A másik levélben Teleki azt közölte Horthyval, hogy ha életben maradna kísérlete után lemond a kormányfői posztról. A kormányzó még aznap Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány fejének. A magyar hírközlés egy ideig habozott, eleinte „ tragikus hirtelenséggel „ bekövetkezett halált emlegettek, csak a délutáni adta közre az MTI hivatalosan is a halál okát.

„A történettudomány mai álláspontja:

A németeket zavarba hozta Teleki halála, az angolszász sajtóban pedig egyértelműen a németek áldozatát látták benne, és az újságok is ilyen értelemben írtak róla. Nagy-Britannia néhány nappal később megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, és követe elhagyta Budapestet, ám a hadüzenetre csak később, az év decemberében került sor Teleki halála érthetően enyhébbé tette a magyar katonai akció elbírálását.

A temetésre április 7-én került sor. A gyászünnepség után az Országház elöl induló menet a Kerepesi temetőig kísérte a miniszterelnök a koporsóját. Az útvonal mentén végig cserkészek álltak sorfalat.

A történelem iránt fogékony magyar közvélemény jelentős része, végigtekintve a rejtélyekben és tragikus halálesetekben bővelkedő histórián, hajlamos össze-esküvéseket, orgyilkosságokat látni ott is, ahol ilyenek nincsenek. Az alternatív történeti olvasatok nem függetlenek ugyan a korszaktól , amelyben születnek, ám a Teleki Pál halálával kapcsolatos legendakör szívósságot mutat Bár a korban a hivatalos értelmezés az „áldozat”, a „mártír” toposzait használta, a politikai közvélemény perifériáján már a halál időpontjában megjelentek olyan nézetek, amelyek gyilkosságnak tulajdonították a miniszterelnök halálát.

A gyilkossági teóriát általában figyelmen kívül hagyják: Teleki családtagjai (fia, Géza, veje Zichy Nándor; menye , Mikes Hanna), közeli munkatársai (Rónai András, Fodor Ferenc, Incze Péter, Kozma Miklós, Hóman Bálint és mások) soha nem kételkedtek abban ,hogy a miniszterelnök öngyilkos lett. Se szeri, se száma azoknak a sötét jóslatoknak, amelyekkel saját idő előtti halálát jövendölte meg.

Az öngyilkosságot kétségbe vonók általában azokra a személyes motívumokra építik fel érvelésüket , amelyek közismertek,vagy amelyeket vélelmeznek Telekiről. Állításuk szerint Állításuk szerint a mélyen hívő Teleki nem lehetett öngyilkos. A gróf ifjú korában egyáltalán nem volt hívő, s depresszív, szuicid hajlamai közismertek voltak a hozzá közel állók előtt. Tudunk öngyilkossági kísérletéről és mély depressziójáról is a két világháború között.

Voltak és vannak olyanok,akik szerint a búcsúlevélben említett „hullarabló” és a „legpocsékabb nemzet” kifejezések nem származhatnak tőle, mert egy gróf nem beszél így. Nos Teleki szerfelett kedvelte a rusztikus négy betűs szavakat. Férfi társaságban gyakran használta, sőt néha leírni sem szégyellte őket. Életé-nek utolsó időszakában pedig számos olyan beszéd maradt fenn, amelyben a nemzet mulasztásairól, vétkeiről értekezett.

A katolikus egyház valóban megtagadhatja az öngyilkosok temetését ugyanakkor Bakay Lajos orvosprofesszor által az esztergomi érsekség számára kiadott szakvélemény, amelyben a koponyában kifejlődött vérrögről és az ennek nyomán fellépő gyötrő fájdalomról írt kifejezetten arra a célra készült ,hogy Teleki a kánonjog tökéletes figyelembevételével juthasson halotti szentségekhez. Ép-pen a halál neme miatt nem véletlen,hogy Telekit nem Serédy Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, hanem gyóntatója, Witz Béla a bazilika plébánosa búcsúztatta.

Arról,hogy a németek gyilkolták volna meg (esetleg Himmler, Keitel, Ribbentrop, /Göring személyesen/, eddig semmiféle forrás nem került elő. Ha előkerülne , természetesen alapvetően módosíthatná a képet. Berlinnek azonban, sem érdeke, sem oka nem volt meggyilkoltatni Telekit. Az összes vallomás , amely német katonák /hivatalosságok feltűnését taglalja a miniszterelnökségen, kivétel nélkül másod-vagy harmadkézből merített.

Életének utolsó két évtizedében Teleki súlyos vesebajban szenvedett a hosszan elhúzódó súlyos betegség magányosság, hozzátartozók súlyos betegsége (Teleki feleségéről és édesanyjáról ezekben a hónapokban derült ki,hogy gyógyíthatatlan betegek),magas életkor megannyi az öngyilkosságot valószínűsítő tényező. Nem is szólva iratokról, az irattárakban őrzött dokumentumok tanúságáról és az orvosok megállapításairól, amelyek mind az öngyilkosság irányába mutatnak. A nyolcvanas évek közepén írásszakértők is megvizsgálták Teleki búcsúlevele-it, és megerősítették,hogy azok a miniszterelnök kezétől származnak. Mindazok a vizsgálatok,amelyek ebben a témában azóta születtek és a kételyekre játszottak , logikailag is nehezen tartható gondolatmenetet követnek vagy olyan mondvacsinált tudományok nevében szólnak, mint a pszichografológia, amelyet a tudományos vélekedés után 2016 márciusa óta a bíróságok sem ismernek el érvényes módszerként.

1945 és különösen 1947, a kommunista hatalomátvétel után a gyilkosságot propagáló nézetek már nem kaptak nyilvánosságot, ám a magánszférában szájról-szájra terjedtek. Ezt az orális hagyományt gyűjtötte össze Mindszenty bíboros egykori titkára, az egyébként gépészmérnök végzettségű és a sumér kutatásba is belekóstoló Zakar András 1983-ban Bécsben megjelentetett könyvében . A szerényen műhelytanulmányoknak nevezett mű erénye,hogy számos olyan szereplő nyilatkozatát közli, aki a hetvenes években még életben volt s az események szemtanújaként értékes részinformációkat adott a miniszterelnök halálának körülményeiről (például Leviczki Károly rendőrorvosét ,aki a halott-szemle egyik lefolytatója volt.)

A sok irányba mutató és igen vegyes forrásértékű kötet azonban világos prekoncepciót követett. Eszerint Teleki szövetséget akart kötni, az angolokkal, futárát elfogták, s megtorlásképpen még ugyanazon az éjszakán meggyilkolták s Sándor-palotában, majd átszállították a József nádor térre (vagy fordítva). Ami ennek a prekoncepciónak nem felelt meg, azt a szerző kihagyta következtetéseiből.A forrásokkal nem alátámasztható, ámde tücsköt-bogarat felvonultató fantasztikus történet kiinduló pontja lett a gyilkossági verzióknak a mai napig,sőt 2oo9 újrakiadása újabb lendületet adott ezeknek.

Vannak természetesen kérdések a halállal kapcsolatban: miért nem hallotta meg a lövést a Sándor-palota személyzete? Mi is volt a miniszterelnök utolsó napjának pontos naprendje? És a mai napig nem került elő a halott szemle, sem a boncolási jegyzőkönyve. Ha az utóbbi nem is létezett, az előbbinek mindenképpen lennie kellett valahol.Van még tennivaló bőven.

Az utolsó nap

április 2

Délelőtt 11 óra

Náray Antal ezredes a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára jár a miniszterelnöknél a Sándor-palotában

Dél

Teleki a parlamentbe megy, de nem megy be az ülésterembe.-

Déli egy óra körül

Ebéd a miniszterelnökségen.

Ebéd után

Meglátogatta feleségét a János Szanatóriumban (Városmajor út 68)

Délutáni látogatók

Talán Tildy Zoltán kisgazda politikus és Németh Kálmán a bukovinai székelyek papja.

Délután

Gyors látogatás a külügyminisztériumban (Disz tér), ahol elolvassa Barcza György londoni magyar követ táviratát.

Este

Lelki gyakorlat a bazilikában cserkészekkel,utána hosszú beszélgetés Witz Béla plébánossal.

Késő este

Visszatérés a Sándor palotába

Kora éjjel

Ujpéteri Elemér áthozza számára a külügyminisztériumból Barcza György táviratának tisztázatát

Éjjel kettő és félhárom között

Következett be a halál. Reggel hat és félhét között találja holtan az ébresztésére érkező inas.