Néhány esemény 1956 magyar sajtójából

A Geopen Kiadó 2006-ban válogatást jelentetett meg 773 oldalon az 1956. október 23 - november 4 közötti események sajtójából. A terjedelmes kiadvány napokra lebontva ismerteti a két időpont között nyilvánosságot kapott magyar napi és hetilapok és részben külföldi orgánumok írásait a Kossuth - később Szabad Kossuth - rádió adásai híranyagát. Kényes dolog ebből a hatalmas mennyiségű írásból néhányat kiemelni és a honlapon szerepeltetni. A feladat nem könnyű, mégis megkísérlem. Egy-egy hír kiemelésekor nem vezettek racionális érvek, annál inkább motiváltak az emlékek, amelyek bennem a kigyűjtés során felidéződtek

Október 23.

Kossuth Rádió

Hírrészletek:

10.00 óra:

„Az MDP* Központi Vezetőségének küldöttsége¹ jugoszláviai útjáról ma reggel visszaérkezett Budapestre.

*

Több budapesti egyetemen, ahogy erről már beszámoltunk, tegnap diákgyűlést tartottak. Ezeken a gyűléseken elhatározták, hogy ma délután a budapesti fiatalság néma rokonszenvtüntetést rendez a Lengyel Népköztársaság követsége előtt. A néma tüntetés célja az, hogy az ifjúság kinyilvánítsa mélységes rokonszenvét és egyetértését a lengyelországi eseményekkel** kapcsolatban. A fiatalok határozatot fogadtak el a tekintetben is, hogy mindenféle szélsőséges provokációs és anarchista megnyilvánulást leszerelnek és elfojtanak. Biztosítják, hogy a rokonszenvtüntetés a szocialista demokrácia szellemében, a fegyelem és rend fenntartása mellett folyik le. Az egyetemi fiatalok délután 2 óra 30 perckor találkoznak az írószövetség székháza előtt.”

12 óra 53 perc

„A Belügyminisztérium közleménye:

A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez. Piros László² belügyminiszter.”

14 óra 23 perc

„Piros László belügyminiszter a kihirdetett utcai gyülekezést és felvonulási tilalmat feloldja.

Ma este, húsz órakor Gerő Ernő³ elvtárs az MDP Központi Vezetőségének első titkára rádióbeszédet mond.”

22 óra 3 perc

„Budapesti fiatalok ma délután a Parlament elé vonultak. Az esti órákban Nagy Imre elvtárs szólt a fiatalokhoz. Nagy Imre⁴ elvtárs jelenleg tárgyal az ifjúsági küldöttekkel és több képviselővel.”

22 óra 22 perc

„Kedves Hallgatóink! Rendkívüli hírt közlünk:

Az MDP Politikai Bizottsága a helyzet értékelésére és a teendők megbeszélésére azonnalra összehívta a Központi Vezetőséget.”

Jegyzetek:

* MDP = Magyar Dolgozók Pártja rövidítése. Az MDP1948-1956 között sztálinista szellemű kommunista párt volt Magyarországon, amely 1948. június 12-én alakult a Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülésével.

** A lengyelországi Poznanban 1956. június 28-án munkás-felkeléssel tiltakoztak az életszínvonal drasztikus csökkenése ellen.

1. 1956.okt.15-okt.23 között magas szintű magyar párt és kormányküldöttség járt Jugoszláviában Gerő Ernő vezetésével. Tagjai voltak: Hegedűs András, Kovács István, Kádár János és Apró Antal. A küldöttség útja tulajdonképpen „Canossa-járás” egy vezeklés volt a jugoszláv pártvezetőknél, az elhidegült párt és állami kapcsolatok helyreállításáról volt szó.

2. Piros László (1917-2006) kommunista politikus, eredetileg hentessegéd. 1945 után több állami és mozgalmi funkciót töltött be (1950-1953, majd 1955-1956 között az MDP. Politikai Bizottságának tagja, SZOT főtitkárhelyettes, az ÉDOSZ elnöke, az ÁVH parancsnoka, 1954. június 6-tól belügyminiszter. 1956. okt. 28-án Gerő Ernővel, Hegedűs Andrással a Szovjetunióba távozott, 1958-ban tért vissza az országba. 1958-tól a Szegedi Szalámigyár főmérnöke, majd 1969-től igazgatója. 1977-ben nyugdíjba vonult.

 

3. Gerő Ernő (eredetileg: Singer, 1898-1980) az ún. „moszkoviták” egyike, sztálinista kommunista politikus, pártvezető, miniszter. Az elhíresült 1956. október 23.-i rádióbeszéde annak idején „olaj volt a tűzre.”

 

4. Nagy Imre (1896-1958) kommunista politikus, 1953-1955 között a Minisztertanács elnöke, az 1956-os forradalom miniszterelnöke, a forradalom mártírja.

Október 25.

Kossuth és Petőfi rádió

Hírrészletek:

„5.00 óra:

„A belügyminisztérium közleménye:

A Magyar Népköztársaság belügyminisztere felhívja mindazokat, akiknél engedély nélkül fegyver, lőszer, robbanóanyag van, hogy 24 órán belül, október 26-án 10 óráig szolgáltassák be az illetékes rendőrkapitányságnak. Aki a felhívásnak nem tesz eleget, azzal szemben az idevonatkozó törvények szerint kell eljárni - Piros László belügyminiszter.”

5 óra 23 perc:

„A Minisztertanács közleménye:

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának parancsára a hadsereg, az államvédelmi erők, a fegyverese munkásőrségek és a szovjet csapatok segítségével október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.

Az ellenforradalmi erők szét vannak verve. Csak itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok helyenként elszigetelt orvlövők. A kormány felhívással fordul a lakossághoz, induljon meg a közlekedés, villamos, autóbusz, trolibusz mindenütt, ahol az lehetséges. A munkások kezdjék el a munkát! Termeljenek az üzemek, dolgozzanak a hivatalok és intézmények! A további intézkedésig az összes iskolák, általános, közép- és főiskolák zárva maradnak.

Az üzleteket a rendes időben ki kell nyitni. A kormány és a főváros tanácsa utasítást adott az illetékes szerveknek, hogy biztosítsák a rendszeres áruellátást, a lakosság élelmezését.”

7 óra 40 perc:

„A Vöröskereszt kéri a véradókat, sürgősen jelentkezzenek!”

*

„Ma déli órákban ismét megjelenik a Szabad Nép.”

8 óra 56 perc

„A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének, Bata István vezérezredesnek a felhívása:

Felhívom mindazokat, a honvédségi állományú személyeket, akik valamilyen okból egységeiktől elszakadtak, haladéktalanul, de legkésőbb október 25-én déli 12 óráig jelentkezzenek elhelyezési körletükben parancsnokuknál.

A más helyőrségekbe tartozók jelentkezési helye a budai oldalon a Petőfi laktanya, Budaőrsi út 49., a pesti oldalon a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Budapest XIV. kerület, Hungária körút 11., a Kossuth tüzértiszti iskola, Budapest IX.kerület, Üllői út és a Kiss János laktanya. (A felhívást az időpont megjelölése nélkül megismétlik.)”

*

„Az Országos Nyugdíjintézet közleménye:

Az Országos Nyugdíjintézet dolgozói az esedékes nyugdíjakat a mai napon teljes egészében postára adták. A nyugdíjasok tehát nyugdíjukat rendben meg fogják kapni.

A város belterületén eddig a Közértek 60%-a, a peremkerületekben 80-90%-a nyitott ki.”

15 óra 14 perc

„Kérjük hallgatóinkat, figyeljék adásunkat, mert néhány perc múlva Nagy Imre és Kádár János elvtársak állnak a mikrofon elé. Helyezzék el készülékeiket úgy, hogy az utcán is lehessen hallani a közvetítést!”

15 óra 18 perc

„Most Kádár János és Nagy Imre elvtársak állnak a mikrofon előtt.

(Kádár János)

Magyar dolgozók, kedves elvtársak!

Pártunk Politikai Bizottsága nehéz és súlyos helyzetben bízott meg a Központi Vezetőség első titkári tisztével. Sok idő a beszédre ma nincs. Ezért egész röviden kívánok szólni néhány kérdésről. A súlyos helyzetnek, amelybe kerültünk, az a jellemzője, hogy különböző elemek keverednek benne. Ifjúságunk egy része békésnek indult és a résztvevők nagy többségének céljaiban becsületes felvonulása néhány óra múltán népellenes, ellenforradalmi elemek szándékai szerint a népi demokrácia államhatalma ellen irányuló fegyveres támadássá fajult.

Ebben a súlyos helyzetben kellett döntenem. Pártunk vezetősége teljes egységben állást foglalt amellett, hogy a népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden lehetséges eszközzel vissza kell verni. A dolgozó nép, a munkásosztály, a parasztság népköztársaságunkban megtestesült hatalma számunkra szent, és szent kell, hogy legyen mindeni számára, aki nem kívánja vissza népünk nyakára a régi igát, a tőkések, a bankárok, a nagybirtokosok uralmát. Ez a fegyveres támadás vérontást, pusztítást és súlyos anyagi károkat okozott és fog okozni mindaddig, amíg egész dolgozó népünk segítségével teljesen végét nem vetjük.

Mivel ebben az órában mindenki számára látható módon a rend, a békés építőmunka feltételeinek azonnali helyreállítása a legfőbb érdek - pártunk Központi Vezetősége az egész néphez fordul, különösen a főváros népéhez, támogatást kérve a feladat megoldásához.

E feladat megoldásában elsősorban pártunk egész tagságának és a munkásosztálynak egységes, határozott állásfoglalása a fő erő. Minden munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó, minden becsületes hazafi közös és egyetértő fellépésében bízva kérem az ifjúságot is, hogy vonja meg támogatását a rend megbontóitól és bízzon abban, hogy javaslataikat a párt vezetősége az egész nép érdekeivel összhangban megvizsgálja és meg fogja oldani. Ezen túl legyenek tudatában az elvtársak, mennyire fontos, hogy minden kommunista, az egész munkásosztály megingathatatlan egységben cselekedjék a nehéz órákban.

A párt vezetését az az eltökélt szándék hatja át, hogy a rend mielőbbi helyreállítása után kerülgetés nélkül, nyíltan szembenézzen mindazokkal az égető kérdésekkel, amelyek megoldása halaszthatatlanná vált.

Mindezeket a feladatokat a párt, állami és társadalmi életünk demokratizmusának elmélyítése útján a reális lehetőségek figyelembevételével és késlekedés nélkül akarjuk megoldani.

Elvtársak, a párt Központi Vezetősége javasolja a kormánynak, hogy a rend helyreállítása után a Szovjetunió és Magyarország közötti teljes egyenjogúság, baráti együttműködés és az internacionalizmus szellemében folytasson tárgyalásokat a szovjet kormánnyal a két ország, a két szocialista ország közötti kérdések mindkét fél számára méltányos és igazságos rendezéséért.

Munkások, kommunista elvtársak! Legyetek állhatatosak és szilárdak, védjétek meg a népi hatalom rendjét, szocialista államunkat, a dolgozó nép jövőjét!”

„(Nagy Imre)

Magyarország dolgozó népe! Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú ellenforradalmár, felbujtó, népköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része, az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést fokozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. A párt új vezetősége és az új vezetés alatt álló kormány el van arra szánva, hogy a tragikus események tanulságait a legmesszebbmenően levonjuk. A rend helyreállta után rövidesen összeül az országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre kiterjedő és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani, amely felöleli nemzeti életünk összes fontos kérdéseit.

E program megvalósítása megköveteli a kormánynak a HNF (Hazafias Népfront - a Szerk.) segítségével a széles demokratikus nemzeti erők összefogása alapján való átalakítását. E program megvalósításához elengethetetlen szükséges a harc azonnali beszüntetése, a rend, és nyugalom helyreállítása és a termelés folyamatossága. Felhívom az ország dolgozó népét, minden igaz hazafit, hogy ezt minden erővel segítse elő!

Mint a Minisztertanács elnöke, bejelentem, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság, a proletárinternacionalizmus, valamint a kommunista pártok és a szocialista országok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján. Meggyőződésem, hogy az ezen az alapon felépülő magyar-szovjet viszony szilárd alapja lesz népeink őszinte, igaz barátságának, nemzeti fejlődésünknek és szocialista jövőnknek. Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése, amelyeknek a harcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tete szükségessé, a béke és a rend helyreállításával haladéktalanul meg fog történni.

Mindazokkal szemben, akik nem népi demokratikus rendünk megdöntése szándékával fogtak fegyvert, s a harcot haladéktalanul beszüntetik, fegyvereiket beszolgáltatják, mindazokkal az ifjakkal, munkásokkal és honvédségi személyekkel szemben, akik ezt teszik, a kormány a kiengesztelődés és a megbékélés szellemében messzemenő nagylelkűséget fog tanúsítani, velük szemben nem alkalmazzuk a statáriális eljárást. Ugyanakkor a békét és a rendet óhajtó dolgozó nép érdekében, békés, demokratikus államrendünk védelmében a törvény szigorát fogjuk alkalmazni azok ellen, akik továbbra is fegyverrel támadnak, felbujtanak és fosztogatnak. Különös gonddal óvom dolgozó népünket a felelőtlen zavartkeltőktől, rémhírterjesztőktől, akiknek káros munkája a béke és a nyugalom helyreállításának egyik legfőbb akadálya. Mélységes fájdalommal tölt el e tragikus napok során áldozatul esett ártatlan dolgozó emberek minden csepp kiömlött vére. Legyen vége a tragikus harcoknak és a hiábavaló vérontásnak.

Magyarok, barátaim, elvtársaim!

Induljunk meg hát a párt vezetésével a népünk jobb, szebb, szocialista jövőjét építő, békés alkotó munka útján!”

  

Október 28.

Kossuth rádió

Hírrészletek:

5 óra

„A Belügyminisztérium értesíti Budapest lakosságát, hogy ma, október 28-án a kimenési tilalom továbbra is fennáll a fővárosban. A legszükségesebb élelmiszer beszerzésére 10 órától 15 óráig egyenként ki lehet menni az utcára. A Belügyminisztérium felkéri a lakosságot, hogy a rendelkezést saját érdekében pontosan tartsa be.”

*

„Budapesten tegnap és ma éjjel néhány megmaradt kisebb fegyveres góc kivételével csend volt.”

13 óra 20 perc

„A Magyar Népköztársaság kormánya a további vérontás megszűntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendeli az általános, azonnali tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha őket támadják. Aláírás: Nagy Imre a minisztertanács elnöke.”

17 óra 40 perc

„Az MDP Központi Vezetőségének üléséről kiadott közlemény:

Az MDP Központi Vezetősége ma, október 28-án délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a politikai helyzetet és a következő határozatot hozta:

A Központi Vezetőség helyesli a Magyar Népköztársaság kormányának mai nyilatkozatát. Felhívja a párt minden szervezetét és tagját, hogy segítsék elő a nyilatkozatban foglaltak megvalósítását.

A Központi vezetőség - tekintettel az előállott rendkívüli helyzetre - a III. pártkongresszustól a párt vezetésére kapott felhatalmazást egy hattagú pártelnökségre ruházza át, amelynek elnöke Kádár János¹, tagjai Apró Antal², Kiss Károly³, Münnich Ferenc⁴, Nagy Imre és Szántó Zoltán⁵ elvtársak.

A pártelnökség felhatalmazása a lehető legrövidebb idő alatt összehívandó IV. pártkongresszusig érvényes. A pártelnökség munkájában a Központi Vezetőségre és a Politikai Bizottságra támaszkodik.”

21 óra

Közlemény: (részlet)

„Az új nemzeti kormány megtartotta első ülését.

A Minisztertanács ma, október 28-án délután Nagy Imre vezetésével ülést tartott. Az ülésen a Minisztertanács tagjain kívül részt vett Dobi István⁶, az Elnöki Tanács elnöke és Rónai Sándor⁷ az Országgyűlés elnöke.

A Minisztertanács meghallgatta és megvitatta Nagy Imre beszámolóját a politikai helyzetről, és jóváhagyta az általa előterjesztett kormánynyilatkozatot. A kormánynyilatkozatot Nagy Imre a Minisztertanács elnöke azonnal ismertette az ország lakosságával.”

*

Közlemények (részlet)

„A kormány tűzszüneti parancsa után Budapesten a még megmaradt fegyveres gócokban is túlnyomórészt elhallgattak a puskák. Egyes gócokban - így a Széna téren - Nagy Imre elvtárs rádiónyilatkozatának elhangzása után a felkelők gyűlést tartottak. Kijelentették: egyetértenek a kormánynyilatkozattal. Utána lerakták fegyvereiket és rövidesen elhagyták a teret.

Jegyzetek:

1. Kádár János (eredetileg Csermanek, 1912-1989) kommunista politikus. Közvetlenül a háború befejezése előtt a „Béke Párt” vezetője. 1945 után számos párt és állami tisztség betöltője. Koncepciós perben 1952-1954 között börtönbe került. Ezt követően a Bp.-i XIII. kerületi Pártbizottság első titkára, majd Pest megye első számú pártvezetője. 1956 júliusában visszakerült az MDP legfelsőbb vezetésébe. Az 1956-os forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztere. 1956. nov. 2-3 között Dr. Münnich Ferenccel a szovjet pártelnökség tagjaival Moszkvában tárgyalt Nagy Imre és kormánya megbuktatásáról, a hatalom átvételéről. 1956. nov. 4-től a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke. 1956-1988-ig Magyarország első számú vezetője.

Személyéhez köthető az ún. „kádárizmus” (gulyás kommunizmus) vagy, ahogy a sajtó jellemezte a „Kádár Korszak”

2. Apró Antal (1913-1994) eredetileg szobafestő és mázoló, kommunista politikus. A második világháború előtt részt vett az illegális párt munkájában, a „MÉMOSZ” (Magyar Építő Munkások Szövetsége) tagjaként különböző szakszervezeti tisztségeket töltött be. 1945 után folyamatosan egészen 1984-ig több állami és párt funkcióban  tevékenykedett. Hosszú ideig (1971-1984) az Országgyűlés elnöke volt. A rendszerváltás előtt teljesen visszavonult a politikától.

3. Kiss Károly (1903-1983) kommunista politikus. A második világháború előtt, a húszas évek elejétől a Cipészmunkások Szakszervezetében tevékenykedett, tagja lett a szociáldemokrata pártnak, majd 1922-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) 1945 után az MKP és az MDP káderügyeivel foglalkozott. Hosszú pályafutása alatt rendszerint a „második vonal” politikusa maradt.

4. Dr. Münnich Ferenc (1886-1967) jogász „keményvonalas” kommunista politikus, az NKVD tisztje. Az első világháború alatt orosz fogságba került. Hazatérése után a KMP egyik alapító tagja. A tanácshatalom bukása után először Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Részt vett a spanyol polgárháborúban. 1945 után Budapest rendőrkapitánya, majd 1949-1956 között diplomataként szolgált (Belgrád, Moszkva). Az 1956-os forradalom alatt okt.27-nov.3-ig belügyminiszter.

A nyilvánosság kizárásával 1956. nov. 2-3 között Kádár Jánossal a szovjet pártelnökség tagjaival tárgyalt a szovjet megszállás előkészítéséről Nagy Imre kormányának megbuktatásáról. 1956. nov. 4-től az első Kádár kormányban a fegyveres erők és a belbiztonsági ügyek minisztere. 1958-1961 között a Minisztertanács elnöke.

5. Szántó Zoltán (1893-1977) kommunista politikus, diplomata, Nagy Imre kormányának államminisztere. Az első világháború után a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) egyik alapító tagja. A tanácshatalom bukása után Ausztriába menekült, majd részt vett a KMP újjászervezésében. 1927-ben nyolc és félévre ítélték.

A büntetés letöltés után, 1935-ben Moszkvába emigrált. A második világháború alatt a moszkvai székhelyű Kossuth Rádió szerkesztője. 1945 után diplomáciai szolgálatot látott el (Belgrád, Párizs, Varsó). Rákosi politikai ellenfeleként ismerték. 1956 események idején a harmadik Nagy Imre kormány államminisztere. A bukás után a jugoszláv követségre menekült, ahonnan a romániai Snagovba internálták. 1958-ban tért vissza.

6. Dobi István (1898-1968) szegény paraszti családból származó, a Független Kisgazda Párt (FKgP) baloldalához tartozó politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke.

7. Rónai Sándor (1892-1965) eredetileg kőműves, az SZDP politikusa. 1950-1952 között az Elnöki Tanács elnöke. 1952-1963 között az Országgyűlés elnöke.

Október 29.

Kossuth rádió

Hírrészletek:

15.óra 33 perc

„Mészáros Ági¹, Kossuth-díjas színművész:

-         Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűléseken hangoztattam, hogy féltem gyermekeim jövőjét: azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé a drága magyar vér.

Az elmúlt tragikus napok bizonyítják, hogy így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja. Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi, magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik.”

16 óra 41 perc

„Benjámin László² versét Basa György mondja el:

                                                    Elesettek…

                          Lánctalpakon, egyenruhában jött a halál értetek.

                          Szerelem, munka, remény, jó és rossz már tőletek elvétetett.

                          De más emlékektől is veszik el a becsületet.

                          Élők és holtak: fosztogatóknak titeket gyaláz, aki

                          Ezt a szomorú országot utolsó kincseitől akarja megfosztani.

                          Hát jöjjön a lánctalpas hatalom! Szívünket fossza ki!

                          Ágyúszó, könnyűzene búcsúztatja az elesetteket, nem írás.

                          Mi lesz velünk? Már csak a sírban a szabadulás?

                          Nincs felelet. Csak a vér van, csak a gyász.

Zelk Zoltán³ írása; előadja Basa György:

                                                    Feltámadás…

                          Beszélek, jajgatok sikoltok! Úgy vonaglanak szavaim,

                          Mint Budapest kövein a haldoklók és oly formátlanok

                          mint a magyar ifjak és munkások szétroncsolt holttestei

                          De lehet-e másképp szólani? Én nem tudok! Én nem

                          Tudok mást, csak sikoltani. Fölsikoltani az egekre és

                          leborulni a világ legnagyobb hősei, a mai magyar ifjak

                          előtt!

                          Ó, magyar ifjúság Ti, városperemének meggyalázott drága

                          népe, hozzátok könyörgöm, oldozzatok föl bűneimből és

                          fogadjatok magatok közé, mert higgyétek el, a lelkem

                          már régen a Tiétek! Isten legyen veletek Ti élők, és

                          Isten áldjon benneteket, Ti holtak, akiknek véréből”

                          lesz a feltámadás!

17 óra 16 perc

„A Honvédelmi Minisztérium közli:

A budapesti ellenállási csoportok vezetőivel való megegyezés alapján az ellenállók megkezdik fegyvereik átadását a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak.

A fegyverek leadása után 24 órán belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapestről.”

*

„A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége az OTSB elnökségének javaslatára a sportközvélemény és a sajtó kívánságának megfelelően csökkentette a magyar olimpiai csapat kísérőinek számát.”

*

Külföldi jelentések: (részlet)

„New-York: Ausztria ENSZ küldötte átadta Dag Hammarskjöldnek⁴ azt a felhívást, melyet kormánya intézett a Szovjetunióhoz, hogy működjék közre a magyarországi katonai akció és a további vérontás megszűntetésében. Ausztria kormánya kész közvetítő szerepet vállalni a magyarországi helyzet normalizálásában…”

*

„Bécsből jelentik: A bécsi magyar követség hétfőn levette az eddigi zászlót. Helyére a követség tagjai kitűzték a nemzeti színű Kossuth-zászlót.”

Szabad Nép

A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja

Hajnalodik…..

„Ha csak a szívünkre hallgatnánk, akkor most - Nagy Imre nyilatkozatát ismerve csupán egyet mondhatnánk: miért nem engedtetek neki lehetőséget már előbb, miért nem történt meg mindez előbb, miért nem lehetett megérteni, hogy az egész nép akarja forrón, évek óta elfojtott és most már visszafojthatatlan szenvedéllyel akarja, hogy Magyarország valóban Magyarország legyen, hogy március 15. az egész nép hatalmas ünnepe legyen, hogy kivonják hazánk területéről a szovjet csapatokat, hogy a munkásság jogos követelései megvalósuljanak, s ígéretek, szóvirágok helyett jobb életet biztosítson számunkra a kormány, hogy megszűnjenek a zaklatások, hogy véget érjen az erőszakos kollektivizálás, a tagosítások és így tovább.

Miért nem lehetett előbb?

Miért lehetett még e szörnyű napokban is akadályozni, nehezíteni a kibontakozást? Mennyi vért, mennyi igaz hazafi vérét kellett feláldozni….

De ha nemcsak a szívünkre hallgatunk, akkor most elsősorban másról kell beszélnünk. Arról, hogy lényegében teljesítették a magyar nép követeléseit, hogy minden lehetőség adva van a kibontakozásra. A szovjet csapatok kivonulása Budapest területéről már a tegnap esti órákban megkezdődött - mint erről Nagy Imre tájékoztatta az országot -, s ez az első lépés ahhoz, hogy a támaszpontjukra való visszatérés után végérvényesen elhagyják hazánk területét.

Az Államvédelmi Hatóságot a kormány megszűnteti, s egységes demokratikus rendőrséget szervez. A két legfőbb ok, amely jogosan szította a magyar hazafiak - kommunisták és pártonkívüliek - elkeseredettségét, amely végsőkig növelte az ifjú harcosok elszántságát, ezzel megszűnik. Ez a két bejelentés talán a legfontosabb Nagy Imre beszédében. És bízhatunk Nagy Imrében. Ő volt az az ember, aki üldözve és bemocskolva, mindvégig kitartott a magyar nép követelései mellett, s amikor az ország helyzete rendkívül súlyossá vált, amikor a néptől elszakadt, tébolyult vezetők már kész szörnyű helyzetet teremtettek, akkor is vállalta a felelősséget, vállalta, hogy kivezeti az országot a katasztrófából.

De nem kevésbé fontos Nagy Imrének egy másik bejelentése, amellyel a kormány felhívja a fegyveres ifjúságot, hogy a szovjet csapatok kivonulása után, illetve már annak megkezdésével egy időben is segítsen a rend helyreállításában, megteremtésében, küzdjön kart karba öltve a magyar katonákkal, rendőrökkel és munkászászlóaljakkal - saját testvéreivel. Győzelmet jelent ez, a hazáért küzdő nagyszerű magyar ifjúság győzelmét, ügyük igazának felismerését.

Csak az ő segítségükkel, közreműködésükkel lehet rendet, igaz magyar jövőt teremteni.

Csak így lehet, elsősorban azért, mert ez az ifjúság bebizonyította, hogy hőstettekre képes, hogy életénél is jobban szereti hazáját, bebizonyította, hogy valóban a nemzetet, a nép nagy tömegeinek érdekeit képviseli.

Csakis így lehet, mert ez az ifjúság tanúságot tett politikai fejlettségéről, a nép, és a haza iránti hallatlan felelősségérzetről, s bebizonyította, hogy olyan politikai erőt képvisel, amely nemcsak a ma, hanem a holnap küzdelmeiben, az ország felvirágoztatásában, vezetésében is hatalmas, pótolhatatlan lendítő erő, élő lelkiismeret lesz. Csak így lehet azért, mert ők, akik már a tüntetés, a harcok legkezdetén is számtalanszor kijelentették - s ezt a harcok közben tetteikkel bizonyították -, nem a néphatalom ellen törnek, nem fasiszták, nem ellenforradalmárok, nem fosztogatók. Nagyon fontos ezt világosan, minden eddigi rágalommal, tudatos és tudattalan hazugsággal szembeszegezni. Fontos mindenekelőtt azért, hogy tisztán álljon az ország népe előtt a fiatal egyetemisták és ifjúmunkások, a 48-as márciusi hősök igaz és méltó örököseinek arcképe. De fontos azért is, mert valóban megpróbáltak és megpróbálnak hozzájuk csapódni ellenforradalmi csoportok, fosztogató emberek, akik a népi rendszer meg döntésére törnek. Nem szabad ezt kézlegyintéssel elintéznünk. Ezek a csoportok sok kárt okozhatnak, sok vért onthatnak, sok szörnyűséget cselekedhetnek még, ha nem vigyázunk - a többi között azzal is, hogy cselekedeteikkel megkísértik beszennyezni forradalmi ifjúságunk tetteit. Világos tehát, hogy éppen a hazáért, az igazi, demokratikus néphatalomért küzdő fiatalok fognak a legnagyobb eréllyel és következetességgel fellépni azok ellen, akik szent küzdelmük árnyékában fosztogatnak, szent küzdelmüket fasiszta célok kitűzésével be akarják szennyezni. Ez az ifjúság, amely harcba tudott szállni a független, demokratikus, szabad Magyarországért a Rákosi-féle önkénnyel, ez az ifjúság meg fogja védeni vérrel kivívott eredményei a hozzácsapódó ellenforradalmár csoportokkal is.

Csak velük együtt lehet rendet teremteni ebben az országban, mert ők maguk is éppen ezért a rendért, nyugalomért, jólétért, szabadságért, függetlenségért szálltak harcba. Kell erre bizonyíték?

Aki még nem talált, az menjen csak ki az utcára! Sok egyetemista, ifjúmunkás, aki néhány órával ezelőtt még harcolt, most teherautók tetején ül, élelmiszert hoz vidékről a főváros lakosságának, segít a vásárcsarnokban az osztásnál, gondozza a sebesülteket, élelmet és cigarettát gyűjt nekik, vért ad - teszi, amit csak lehet. S ha most a kormány felhívására összefognak katonáinkkal, rendőreinkkel, munkászászlóaljainkkal, akkor a nép legmelegebb támogatásától kísérve, minden bizonnyal rövid idő alatt rendet fognak teremteni. Mert erre van most szükség, ez kell minél előbb, hogy a kiharcolt eredményeket megszilárdíthassuk, tovább fejleszthessük. Az új, nemzeti kormányban bízik a nép, bár akadnak, akik egy-két régi miniszter nevét nem a legnagyobb megnyugvással emlegetik. De erről most már beszéljünk majd a >>békében<<, a munka megindulása után. Elég volt örökre a huzavonából! Békében és nyugalomban meggyorsíthatjuk a kibontakozást. Béremelésről, egyetemi reformokról van szó. Béke és nyugalom kell, hogy mindent megtehessünk. Sorra alakulnak a munkástanácsok, a nemzeti bizottságok, a diákbizottságok, a helyi demokratikus, forradalmi szervek.

A Rákosi-klikk uralmának véget vetve, a nép most veszi valóban kezébe az országot. S hogy ez az ország minél előbb virágozzék, ahhoz minél előbb béke, rend, nyugalom kell.

S mindenekelőtt: roppant véráldozatot hozott a nép, az ifjúság, hogy elérhesse céljait. Szörnyűek a sebek. Évek, hosszú évek kellenek ahhoz, hogy valamennyire is behegedjenek. Ne üssünk tehát újabb sebeket, hanem gyógyítsuk azt a mérhetetlenül sokat, ami megvan.

A magyar ifjúság fegyveres harca - a szovjet csapatok kivonásának megkezdésével. Az ÁVH megszűntetésével és egy sor más követelés megvalósításával - győzelem vezetett. Igaz, sok van még hátra. De a hátralévőt már meg tudjuk oldani békés eszközökkel, hiszen az ország függetlenségének megteremtéséért, szabadságunk biztosításáért, a legteljesebb demokratizálásért, az önkény végérvényes és tökéletes felszámolásért vívott harcban - valóban igazán egységes a magyar nép legjava, s nem kétséges egységben és elszántan fog őrködni a haza jövőjén.

Hajnalodik magyar hazánk felett. Köszöntsük ezt a hajnalt a felnőtt, a győztes nép figyelő szemével - és békével, renddel, nyugalommal.

Elmegyünk az olimpiára!

Nyolc kísérővel kevesebb utazik Melbourne-be

Mint tegnapi számunkban jelentettük, a magyar sportolók készen állnak arra, hogy a rendkívüli nehézségek ellenére is részt vegyenek az olimpián, teljes tudásukat latba vessék és dicsőséget szerezzenek hazánknak.

Az OTSB (Országos Testnevelési és Sport Bizottság - a Szerk.) vasárnap a Szabad Nép munkatársával közölte, hogy örvendetes fordulat történt az ügyben.

Az új nemzeti kormány a legnehezebb helyzetben is módot talált arra, hogy foglalkozzék a sportolók ügyével, s nagy megértéssel támogatta az olimpiai kiküldetést, hogy méltó magyar csapat képviselje színeinket a XVI. olimpián. Vasárnap tárgyalások folytak arról, hogy a sportközvélemény és a sajtó kívánságának megfelelően megváltozzék a magyar küldöttség összetétele. Ennek a megbeszélésnek az alapján az eredetileg kijelölt csapatból nyolc kísérő helyett versenyzők és szakemberek kerülnek az olimpiai küldöttségbe. A magyar olimpiai csapat az új tervek szerint egy hét késéssel Prágából indul Melbourne-be, a már régebben lekötött két francia repülőgépen.

A magyar ügy a Biztonsági Tanács előtt

Az ENSZ- rádió összefoglaló jelentése

Részletek:

A Biztonsági Tanács - a Szovjetunió tiltakozása ellenére - elhatározta, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok együttes kívánságára megtárgyalja a magyarországi helyzetet. A Tanács tizenegy tagja közül kilenc a kérdés tárgyalása mellett szavazott, a Szovjetunió a kérdés megtárgyalása ellen szavazott, Jugoszlávia pedig tartózkodott a szavazástól……

Kós Péter⁵, Magyarország állandó képviselője az ENSZ mellett, levelet intézett Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához, leszögezve, hogy a Magyarországon történő események kizárólag a Magyar Népköztársaság belügyét képezik. Kós Péter felhívta a figyelmet az ENSZ-alapokmány második cikkelyére, amely kizárja az ENSZ beavatkozását az olyan kérdésekbe, amelyek bármely ország belügyét képezik, s határozottan tiltakozik az ellen, hogy a kérdést a tanács megtárgyalja, mivel egy ilyen kérdésnek az ENSZ által való megtárgyalása a Magyar Népköztársaság szuverenitásának súlyos megsértését jelentené……

A tárgyalás megkezdésekor Szoboljev, a Szovjetunió képviselője szólalt fel, és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Magyarországon csekély számú ellenforradalmár fasiszta felkelése folyik, amelyet a magyar kormánynak - éppen a békeszerződésre való tekintettel - el kell folytatni…

A következő hozzászóló Anglia képviselője volt. Csodálkozott Szoboljev állításán, hiszen az általa is törvényesnek elismert magyar kormány feje néhány órával ezelőtt közölte a Kossuth rádión keresztül, hogy az országban nem fasiszta összeesküvés, hanem nemzeti forradalom tört ki…..”

Jegyzetek:

1. Mészáros Ági (Éberli Ágnes:1918-1989) kétszeres Kossuth-díjas filmszínésznő, érdemes és kiváló művész. Voith Ági Jászai-díjas színésznő édesanyja. Nem tanulta a színész mesterséget. Tehetsége révén 1939-ben került a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjazásáig tagja volt.

2. Benjámin László (1915-1986) költő, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Fiatal korában a szociáldemokrata mozgalom résztvevője. 1933/1934-ben az ún. „Demény-csoport” tagja. Versekkel különböző folyóiratokban 1938-tól jelentkezett (Szép Szó, Kelet Népe, Népszava). 1980-1986 között az „Új Tükör” főszerkesztője.

 3. Zelk Zoltán (1906-1981) Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő, prózaíró.

4. Dag Hammarksjöld (1905-1961) svéd diplomata, 1953-1961 között az ENSZ főtitkára posztumusz Nobel-Békedíjas, 1961-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett.

5. Kós Péter (1921 -?) eredetileg vegyész, több nyelvet beszélő diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője. 1956. nov. 1-jén beosztásából leváltották, majd nov. 4-e után ismét a képviselet vezetője. 1957-1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban is nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat is végzett.

Október 31.

Szabad Kossuth rádió

Hírrészletek:

4 óra 37 perc:

„1956. október 30-án a Szovjetunió kormánya nyilatkozatot tett a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokról. A nyilatkozatban Magyarországgal kapcsolatban a következő olvasható:

A szovjet kormány, szem előtt tartva, hogy a szovjet alakulatok további Magyarországon tartózkodás ürügyül szolgálhat a helyzet fokozottabb kiélesedésére, utasítást adott katonai parancsnokságának, hogy Budapestről vonják ki a szovjet katonai alakulatokat, mihelyt ezt a kormány jónak látja.

Ugyanekkor a szovjet kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződésben részt vevő más államok kormányával a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kérdéséről.”

*

„Az esztergomi magyar páncélos hadosztály teljes személyi létszámával csatlakozott a fegyveres felkelőkhöz és azonosítja magát a fegyveres elkelők célkitűzéseivel. Aláírások: Mecséri ezredes, Kiss őrnagy, Urai százados, Nyerges őrnagy.”

7 óra 3 perc:

„A csendes éjszaka után mára virradó reggel már sok munkába igyekvő embert talált az utcán. A távolevők siettek munkahelyükre, hogy a szovjet csapatok kivonulása után mielőbb megindulhasson a munka. A kenyérgyárakban éjjel is dolgoztak. A sertésvágóhídra is olyan mértékben érkeznek a szállítmányok, hogy a főváros lakósságának sertéshússal való ellátást biztosítani tudják.”

8 óra:

„A szovjet csapatok a beérkezett jelentés szerint virradatra elhagyták a város területét…”…

*

„Washington: Eisenhower¹ elnök tegnap sürgető személyes üzenetet küldött Nagy-Britannia és Franciaország miniszterelnökének, kérve, hogy a közép-keleti válságot békés eszközökkel igyekezzenek megoldani, és ne fegyveres erőszakkal. Úgy tűnik, hogy Eisenhower üzenetében felszólította Edent² és Guy Mollet-t³, vonják vissza az Egyiptomnak küldött ultimátumot, és mondjanak le arról a tervről, hogy csapatokat tegyenek partra Egyiptomban.”

10 óra:

„Mindszenty József⁴ bíboros hercegprímás, akit kedden a győztes forradalom kiszabadított rabságából, ma reggel 8.55-kor budai lakásába érkezett.

*

Hatvany Lajos⁵ nyilatkozata (részlet):

Azok közül, akik ezelőtt 38 évvel, 1918 októberi forradalmának nemzeti tanácsába részt vettek, attól tartok, hogy ma már csak Jászi Oszkár⁶ s jómagam vagyunk az élők között (…)

Betegen küldöm, töretlen hitben az ifjúság és az egész nép elé azt a jókívánságot, hogy a maguk lelkes és lelkesítő programját józan magyar ésszel hajtsák végre.

*

Párizs: A ma esti francia lapok jelentik, hogy Egyiptomban a francia és brit csapatok már megkezdték a hadműveleteket. A párizsi lapok szerint szürkületkor a Szuezi-csatorna övezetben a francia és az angol csapatok bombázást hajtottak végre.”

Megalakult a Független Kisgazdapárt

Ideiglenes Intéző Bizottsága

Hírrészletek:

„Kedden délelőtt a Független Kisgazdapárt Budapesten lévő tagjai a párt Rómer Flóris utcai országos központjában megalakították az ideiglenes intéző bizottságot. A vezetőséget a párt alkotmánya szerint csak a nagy választmány választhatja meg, ezért alakult a rendkívüli időkre való tekintettel az ideiglenes intéző bizottsága.

Az alakuló ülésen a Független Kisgazdapárt meghajtotta zászlaját a szabadságharc hősei előtt.”

„ Megkezdte működését a Szociáldemokrata Párt

Megállapodás Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Kőműves József

és a miniszterelnök között

A Szociáldemokrata Párt képviselői: Kéthly Anna⁷, Kelemen Gyula, Kőműves József és a Minisztertanács elnöke között létrejött megállapodás alapján a Conti utca 4. szám alatti régi Szociáldemokrata pártház, a benne lévő nyomdával, szerkesztőséggel és a Népszava napilappal együtt ismét a Szociáldemokrata Párt tulajdonába került.

A miniszterelnök úr azon kívánságára, hogy a párt a koalíciós kormányban részt vegyen, a Szociáldemokrata Párt képviselői kijelentették, hogy erre nézve a választ a megalakult Szociáldemokrata Párt vezetőségével való megbeszélés után adják meg.

1956. október 30-án

A Szociáldemokrata Párt

Képviselői”

Láttuk, hallottuk….

„…Szétlőtt szovjet tank az Akácfa utca sarkán. Igen…még határozottan emlékeztet arra, hogy ez tank lehetett. Rajta krétával felirat: Átalakítás miatt zárva.

…Két pesti beszélget:

-          Hallottad?! Itt az új KRESZ. Új közlekedési szabály lépett életbe.

-          ?!

-          Az országutakon egyirányú a közlekedés, csak kifelé mennek…..”

Magyar Honvéd

a magyar honvédség lapja

„Mindszenty József bíboros hercegprímás:

Főpapi áldásomat küldöm a magyar fegyverekre

Katonák törték fel börtönöm lakatjait

Kedd este kilenc óra tájban történt. A rétsági laktanyából egy gépkocsi fontos feladatra indult el utasaival. Galajda Béla hadnagy parancsnoksága alatt Vajtai Gyula főhadnagy, Stft Róbert főhadnagy, Tóth József főhadnagy és Rabócz honvéd gépkocsivezető indultak el Felsőpeténybe, ahol Mindszenty József hercegprímást tartották fogságban. Kiszabadítása után első útja a rétsági laktanyába vezetett, ahol Garami Lajos ezredes fogadta a hercegprímást. Itt tartózkodott éjfél utánig, pihent egyet, majd autója egy harckocsi és egy rohamlöveg kíséretében elindult Budapestre.

Úri utca 62, - érseki palota. Előtte a harckocsi és a rohamlöveg - a kiszabadító katonákkal Mindszenty József hercegprímást papok és külföldi vendégek veszik körül. Mégis szakít arra időt, hogy nyilatkozatot adjon a >>Magyar Honvéd<< szerkesztőségének:

-          Csodálatom fejezem ki a magyar ifjúság fegyveres harcának, a katonáknak, a munkásoknak, az egyetemistáknak, a parasztoknak, a vidékieknek és a fővárosiaknak egyaránt.

Nyolc esztendő után magyar katonák tépték fel börtönöm lakatjait. A derék rétsági honvédek és tisztek voltak azok, akik szívük cselekedete szerint beállítottak hozzám és elhoztak magukkal. Meg is pihentem a kaszárnyájukban.

-          A magyar fegyverekre főpásztori áldásomat küldöm, azt kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyvereknek szereztek, sokasítsák, gyarapítsák majd, amikor arra zükég lesz.

Prukner Pál”

Elhagyták Magyarországot

az első szovjet alakulatok

„(Nyíregyházi tudósítónk éjszakai telefonjelentése)

Kedden a késő esti órákban Záhony-Csap irányában országunk területéről kiléptek az első szovjet alakulatok. Megfigyelőink szerint 23 óráig egy hadosztály páncélos erő és egy gépesített gyalogos alakulat hagyta el az országot. A szovjet csapatok kivonulása 23 óra 01 perckor leállt, mert az elvonulás útján lévő egyik közúti híd a nagy terheléstől leszakadt. A szovjet műszaki alakulatok azonnal hozzáláttak a szükséghíd veréséhez. A jelenleg még várakozó szovjet alakulatok nagyságára jellemző, hogy ország úton oszlopuk 15 kilométer hosszúságban várakozik.”

Jegyzetek:

1. Dwight D. Eisenhower (1890-1969) hivatásos katona. A második világháború egyik legkiválóbb katonája, az Egyesült Államok 34. elnöke.

2. Anthony Eden (1897-1977) brit konzervatív politikus. 1936-1938 között már volt külügyminiszter, de beosztásáról - miután nem értett egyet a Chamberlain kormány Hitlerrel kapcsolatos békülékeny politikájával - lemondott. A második világháború kitörésekor gyarmatügyi miniszter. Churchill „háborús kabinetjében” rövid ideig hadügyminiszter, majd 1940 végétől a háború befejezéséig külügyminiszter. A miniszterelnök legközelebbi munkatársa. A háború után 1951-1955 között ismét külügyminiszter, majd 1955-1957 között az ország miniszterelnöke.

3. Guy Mollet francia szocialista politikus, több alkalommal miniszter 1956/1957-ben miniszterelnök.

4. Mindszenty József (eredeti nevén: Péhm József 1892-1975) Magyarország utolsó hercegprímása, Esztergom érseke. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb alakja.

5. Hatvany Lajos (1880-1961) irodalomkritikus, publicista, irodalomtörténész. Ady Endre költészetének egyik legnagyobb ismerője. Az első világháború után a Károlyi-féle Nemzeti Tanács tagja. Európa több országában élt. A második világháború után csak 1947-ben tért haza Angliából. 1959-ben lett Kossuth díjas, majd 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

6. Jászi Oszkár (1875-1957) társadalomtudós, szerkesztő, politikus. Károlyi Mihály kormányának nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere, radikális polgári demokrata. Nemzetiségi politikáját a konföderáció és a liberalizmus elvei alapján formálta. Külföldre emigrált. 1925-1942 között az Egyesült Államokban egyetemi tanárként politikatudományt oktatott. Évenként visszatért Európába, Magyarországra azonban csak 1947-ben látogatott. Károlyival évekig tartotta a kapcsolatot 1945 után is, de vele - annak a rendszerrel megalkuvó magatartása miatt - megszakított minden kapcsolatot. Az Egyesült Államokban halt meg, hamvait azonban a farkasréti temetőben szülei mellett helyezték örök nyugalomra.

7. Kéthly Anna (1889-1976) 1922-től az ország második női képviselője a magyar parlamentben. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. Ai első világháború után Peyer Károly mellett a párt meghatározó egyénisége. Politikája a két világháború között vált egyre erőteljesebbé. A második világháború után a párt jobboldalához tartozott és mindent elkövetett, hogy pártja ne egyesüljön a kommunistákat képviselő Magyar Dolgozók Pártjával (MDP). 1945-1947 között még a koalíciós kormányzás időszakában a nemzetgyűlés, majd az országgyűlés alelnöke. 1948-ban az egyesülés előtt a párt 36.-ik kongresszusán kizárták a pártból. Ítélet nélkül négy évet töltött börtönben, majd ezt követően életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom idején Bécsben tartózkodott, annak bukása után azonban Belgiumban telepedett le, ott is halt meg.

November 1.

Magyar Függetlenség

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapja

 (részletek)

Népítélet a Köztársaság téren

„A forradalom szívéből, a Kilián laktanyából indultam el. A borzalmas pusztítás még friss és megrázó élményével, mélyen elgondolkozva haladtam a zegzugos mellékutcákon az Erkel Színház felé. Kiégett, hatalmas, 52 tonnás páncélszörnyetegek tettek néma tanúbizonyságot, hogy a hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség utáni vágy csodát tett.(…)

És ekkor - valamivel tizenegy óra után történhetett - ismét gyilkos sortűz dördült. Nemzetőröket támadtak meg a nagybudapesti pártbizottság ablakából a veszett patkányként védekező, nemzetrontó janicsárok: az ÁVH (Államvédelmi Hatóság - a Szerk.)

Ide fészkelték be magukat. A pártházba menekültek, de nem kerülhették el sorsukat. A nagy tér minden ablakából megindult a támadás. A nemzetőrség páncélosa tüzet nyitott és az első gránát vijjogva vágódott be az ÁVH viperafészek szívébe.

Védekeztek, Sőt! Tüzet nyitottak a Luther utcai békés lakóházak emeleteire, az Erkel Színházra és ami ezután következett, arra úgy emlékszem vissza, mint valamilyen lázas álomra. Rossz, szörnyszülött vizíók kísértenek. Így éjnek idején.

Hatalmas vöröskeresztes zászlóval egy ápolónővér és kék hordágyas mentő indult a térre, hogy összeszedjék a szabadságharcosok sebesültjeit. És akkor megtörtént az, amit a világháború legszörnyűbb óráiban, gyűlölködő, ádáz, ellenségek sem követnek el, az ÁVH-gyilkosok rájuk lőttek, s az elől haladó ápoló véresen arcra bukott.

Tollat forgattam eddig és gyűlöltem a vérotást, de ekkor puskát ragadtam és a szabadságharcosokkal együtt rohamoztam én is. A gyilkosok látták, minden elveszett. Egy ÁVH-s ezredes rohant ki a földszinten lángokban álló házból és egy szőke, alig négyéves fiúcskát tartott maga elé védőpajzsként, hogy mentse saját nyomorult életét. Nem tudta megmenteni.

Ítélt a nép. Hulláját lábánál fogva akasztották a fára, és a borzalmas, hízott tetem úgy függött ott vértől mocskoltan, mint örök időkre figyelmeztető, kiáltó bűnjel. A gyermeket sikerült teljes épségben megmenteni. Szegényke az átélt borzalmaktól alélt volt, de élt, s megmentői körében, azok között, akik kíméletlenül leszámoltak a hóhérokkal, már mosolygott, és ennek a szelíd gyermekmosolynak sugara áttört a pusztítás komoran gomolygó füstfellegein, biztos, boldog jövő zálogaként tündöklött és visszfénye ott ragyogott a győztes szabadságharcosok kormos, borotválatlan, elnyűtt arcán.

Kiterítették a hullákat. Előkerültek zsebeikből a különböző igazolványok. Ezredesek, őrnagyok, századosok, ÁVH-s, polgári és orosz nyelvű igazolványok. Fizetési listák 8-9000 forintos havi illetményről…. Zúgott, viharzott a forradalmi nép…

Mintha nagyon hosszú időre akartak volna itt berendezkedni a gyilkosok. Az ablakon sorra adták ki a vágott disznókat, csemegét, csokoládét, rengeteg takarót, dunnát, paplant…Vöröskeresztes kocsikra rakták és a kórházakba szállították.

Elsöprő erejű, hatalmas megmozdulás volt. De híven az igazsághoz, intő szót emelek azok elen, akik ott az anarchia tüzét szították, akiknek körében fasiszta ízű szólamok kaptak lábra, akik további testvérharcra bíztattak, akik a rombolásban és pusztításban találják gyönyörűségüket.(…)

k.a.”

Szemtől szembe Mikojannal¹ és Szuszlovval²

Hogyan utazott el a két szovjet politikus?

„Az utolsó órákban sikerült még bejutnom az Akadémia utcai pártközpontba, amely rövidesen megszűnik. A Magyar Dolgozók Pártja, amely egész rövid időn belül átalakul, átteszi székhelyét a Nádor utcába.

Kádár János óriási jelentőségű tárgyalások közepette szakított időt arra, hogy a párt elnökségének első embereként nyilatkozzék a párt átalakulásáról és álláspontjáról.

Márvány oszlopos előcsarnok. Mély csend. A székeken sötétkék téli kabátokban és az ismert orosz sildes sapkákba öltözött egyforma legények. Mikojan és Szuszlov kísérői (egyébként az épület a forradalmi honvédség kezén van.)

Kádár János kis türelmet kér, fontos tárgyalást folytat.

-          Kivel tárgyal? - kérdem a párt egyik vezető politikusát.

-          Mikojannal és Szuszlovval. A szovjet csapatok kivonásáról…

Rövid időn belül Nagy Imre lép ki, oldalán Münnich Ferenc belügyminiszterrel. Münnich derűs. A tárgyalás nem lehetett eredménytelen.

Megérkezik Lukács György³, Eörsi István⁴ költő és egy egyetemista lány kíséretében. Az utcán igazoltatták és becsületszóval kellett megerősítenie, hogy valóban népművelési miniszter…A nagy kavarodásban még nem volt ideje igazolványt szerezni.

Most - Mikojan és Szuszlov arcán a fotókról jól ismert >>sajtó mosoly<< - Mikojan korántsem olyan fekete, mint eddig véltük. Haját és bajuszát sűrűn átszövik az ősz szálak. Mindketten sötétkék, bolyhos télikabátban.

Mint közben megtudom, a múlt héten már voltak itt néhány órára, majd újra visszajöttek, hogy tiszta képet szerezzenek a budapesti és magyarországi eseményekről.

Úgy vélik körülöttem, hogy a szovjet kormánynyilatkozat, amely kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a magyarországi események vérontáshoz vezettek, már Mikojan tájékoztatása nyomán született meg.

Közvetlenül az ajtó mellett állok, s talán szokásból vagy talán azért, mert engem is államférfinak néznek - ne menjünk el vakon a történelmi események humora mellett sem -, velem is kezet ráznak. Egyenrangú felek vagyunk, a magyar sajtó és a szovjet kormány képviselői.

Mikojan és Szuszlov lesietnek a lépcsőn, beszállnak egy szovjet harckocsiba, és a páncélos karaván elindul a repülőtér felé. Mire e sorok nyomtatásban is megjelennek, már úton vannak repülőgépen Moszkva felé.”

Magyar Világ

Független politikai napilap

Lapzárta előtt érkezett:

Moszkvai rádióparancs

„Ellenőrizhetetlen források szerint kivonuló szovjet csapatok keringenek Nyíregyháza és a határ között. Erre hívta fel a figyelmet többek között a Szabad Petőfi rádió két testvéradója, a Szabad Miskolc és a Szabad Nyíregyháza rádió. A Szabad Petőfi rádió követeli a kormánytól, hogy felelőssége teljes tudatában nyilatkozzék Magyarország népének, mi a teljes igazság a szovjet csapatok kivonása ügyében?

Tudósítónktól:

A Forradalmi Karhatalmi Bizottság rendőri részlegétől nyert értesülésünk szerint Záhonynál - még korábbi parancs alapján - tegnap reggel nagy létszámú szovjet páncélos alakulat lépte át a magyar határt. Záhonynál azonban a moszkvai rádióparancs megállította az ide igyekvő alakulatot, mely azt az utasítást kapta, hogy Magyarországról kivonuló páncélos alakulatokkal együtt térjen vissza a Szovjetunióba.”

Jegyzetek:

1. Anasztasz Ivanovics Mikojan (1895-1975) örmény származású szovjet kommunista politikus. Ügyes „pártkatona”, aki már Lenin idejében is részt vett a legfelsőbb szovjet és pártvezetésben. Haláláig „túlélt” minden hatalomváltást, Lenintől Leonyid Iljics Brezsnyevig. Egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 1956 nyarán és őszén többször járt Magyarországon „menteni a menthetőt”.

2. Mihail Andrejevics Szuszlov (1902-1982) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus. Az SZKP ideológusa. Már 1921-től tagja volt a pártnak. Közgazdaságtant tanult a Plehanov Intézetben és más felsőfokú oktatási intézményben. 1931-ben egy ellenőrző Bizottság tagja lett, amely Sztálin tisztogatásait felügyelte az Urál-hegységben és Ukrajnában. 1939-ben Sztavropol pártitkára, majd az SZKP KB. Központi Ellenőrző Bizottsága tagja lett. A második világháború idején Litvánia főkomiszárja. A háború után a pártvezetés a „sztálinista” irányvonal egyik képviselője. Mikojannal 1956 nyarán és őszén többször járt Magyarorzágon.

3. Lukács György (eredeti neve: Löwinger: 1885-1971), filozófus, esztéta, egyetemi tanár, kommunista politikus.

Neve az ún. „Blum-tézisek” megjelentetése idejétől „szálka” volt a KMP-től az MSZMP vezetése szemében.

A tanácshatalom idején népbiztos, hosszú éveket tölt a Szovjetunióban. 1956-ban a második Nagy Imre kormány tagja. 1956. nov. 4-e után a jugoszláv követségen található, majd a romániai Snagovba internálják.

Hazatérve visszavonult a politikától. Lukács György a XX. század nemzetközileg legelismertebb filozófusa.

4. Eörsi István (eredeti neve: Schleiffer Ede:1931-2005) Kossuth és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.

November 2.

Szabad Kossuth Rádió

Hírrészletek:

10 óra 50 perc

„Magyar Színművészeti Szövetség Forradalmi Bizottsága felhív minden magyar színművészt, tegyen eleget hazafias kötelességének. Felkérés esetén lépjen fel önkéntesen kórházakban, laktanyákban ls üzemekben. Egyben felhívjuk a színházakat, soron lévő darabjaik próbáit kezdjék el, illetve folytassák.”

17 óra 18 perc:

„A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium szerint holnap reggel 8 órától 14 óráig 454 vonalon 300 autóbusszal megindítja a fővárosi forgalmat.

Habsburg Ottó¹ felhívása Eisenhowerhez

Münchenből jelenti a DPA:

Habsburg Ottó szerdán táviratot intézett Eisenhower elnökhöz azzal a kéréssel, hogy>> A magyar nemzet szabadon megválasztandó képviselői kapják vissza legfőbb szimbólumukat, Szent István koronáját.<< A koronát jelenleg Amerikában őrzik.”

                                             Irodalmi Újság

                                                         A magyar írók lapja

                                                         Kassák Lajos²

                                                         A diktátor

                                                         Alámerült örökre, Semmi kétség.

                                                         Sosem volt rútabb halál

                                                         Soha engesztelhetetlenebb gyűlölet

                                                         cserben hagyták a gyávák

                                                         s a hízelkedők elárulták.

                                                         Zászlók erdejéből lépett elő

                                                         és ordított és toporzékolt vészesen

                                                         kivégeztette, akiknek szemük volt

                                                         kivégeztette, akiknek szájuk volt

                                                         ki akarta folyatni

                                                         egy egész nép vérét

                                                         s végül is eltiportan hever

                                                         a hóban, a vizeletben, vagy a tüzes romok alatt.

                                                         Bűnhődött-e, ha megölte magát

                                                         Bűnös-e, aki megölte

                                                         a hajszás nappalok

                                                         s a rémisztő éjszakák nélkül

                                                         szegényebb lett-e a világ?

                                                         Nem! Nem!

                                                         Most hasad ketté a fekete ég.

                                                         Most fakasztja csíráját

                                                         az új gabona.

Magyar Ifjúság

Az Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsának lapja

A főgyilkosok megszöktek!

„Egymást érik a küldöttségek a Parlamentben. A vezetőkhöz nagyon nehéz bejutni, de az élelmes fiatalok elcsípik őket a folyosón. Nekünk is így sikerült beszélni több államférfival néhány pillanatig.

Münnich Ferenc belügyminiszter a közbiztonságról mondott néhány szót:>> A fővárosban a nyugalom fokozatosan áll helyre, bár itt-ott előfordulnak önkényeskedések, a nyugalom, és a biztonság, jobb, mint az előző napokban. Ez annak is köszönhető, hogy a szabadságharc fegyverese hősei közül sokan jelentkeztek és jelentkeznek közbiztonsági szolgálatra a nemzetőrséghez<<Losonczy Géza³ államminiszter hivatalosan közölte, hogy Gerő Ernő, Hegedűs András⁴ és Piros László külföldre, a Szovjetunióba szökött. Több más régi vezetőről nem tudnak, de feltehető, hogy külföldre távoztak.

A főgyilkosok tehát megszöktek a büntetés elől, de nem menekülhetnek. Szent forradalmunk elesett hősei, s a győztes nép nevében követeljük, hogy a magyar kormány kérje ki őket, s állítsa a magyar nép bírósága elé. Nem tűrhetjük, nem egyezhetünk bele, hogy életünk megrontói, nemzetünk, magyarságunk eltiprói, a magyar ifjúság színe-virágának gyilkosai kibújjanak a felelősségre vonás alól.”

Összehívják a Biztonsági Tanácsot

a magyarországi helyzet megtárgyalására

New York, november 2, AFP:

„Az ENSZ-ből származó hír szerint a Biztonsági Tanácsot péntek délutánra vagy szombatra összehívják a magyarországi helyzet megvitatására.”

 (MTI)

Egy szovjet zászlóalj átadta fegyvereit

a magyar népnek!

„A Honvédelmi Minisztérium értesülése szerint egy szovjet zászlóalj Gyöngyös határában Gyöngyös határában átadta fegyverét a polgári lakósságnak. A szovjet katonák kijelentették, hogy nem hajlandók harcolni a magyar nép ellen. Amióta a fegyvert átadták, a város szélén táboroznak.”

Jegyzetek:

1. Habsburg Ottó (1912-2011) a „Habsburg-ház” tagja, IV. Károly és Zita Bourbon-pármai hercegnő gyermeke. A XX. század első felében még trónkövetelőként lépett fel. 1961-ben az osztrák trónigényéről lemondott. Ezt követően vált politikussá és közírói szereplővé. Hosszú évekig az Európai Parlament tagja volt. Következetesen kiállt Magyarország függetlensége mellett.

2. Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító, képzőművész. Első verses kötete 1915-ben jelent meg. Nevéhez több „izmus” köthető. „Az izmusok története” című 1972-ben megjelent könyvében ezzel részletesen is foglalkozik. Kassák a hazai „avantgárd” vezéralakja volt.

3. Losonczy Géza (1917-1957) újságíró, politikus, a harmadik Nagy Imre kormány államminisztere. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.

4. Hegedűs András (1922-1999) kommunista politikus, szociológus, 1955/1956-ban az ország miniszterelnöke.

1942-től a KMP, MKP, MDP tagja ez utóbbi pártnak vezető tisztségviselője. 1945 után több párt és állami tisztség betöltője. 1955.ápr.18-1956.okt.24-e között a Minisztertanács elnöke. Rákosi és Gerő híveként 1956. okt. 29-én a Szovjetunióba távozott, ahonnan 1958-ban tért vissza. Ezt követően különböző intézményekben szociológusként dolgozott, így 1961-1963 között a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is volt.

Később az általa alapított az MTA mellett működő Szociológiai Csoport igazgatója. 1966-tól c. egyetemi tanár. 1973-ban - eltérő nézetei miatt - kizárták az MSZMP-ből 1975-től haláláig nyugdíjasként élt.

November 3.

Szabad Kossuth rádió

Hírrészletek:

5 óra 30 perc:

„New-York: Három órás vitát folytatott az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyarországi helyzettel kapcsolatban.”

10 óra:

„Tildy Zoltán¹ államminiszter fogadta Hamvas Endre² csanádi püspököt és tájékoztatta az ország helyzetéről, az eddigi fejleményekről, a nemzeti kormány tevékenységéről és legközelebbi feladatairól. Hangsúlyozta annak a felelősségteljes együttérzésnek, belső összetartozásnak a szükségességét, amelyet minden magyar embernek éreznie kell, hogy nagy nemzeti kérdéseinke megoldhassuk.”

12 óra 5perc

Kodály Zoltán³ távirata a szovjet zeneszerzőkhöz:

Kodály Zoltán táviratot intézett a szovjet zeneszerzőkhöz, amelyben kéri, járjanak közbe kormányuknál, hogy a szovjet csapatokat azonnal vonják ki Magyarország területéről.

Hírrészletek:

„Kéthly Anna:

Magyarország szocialista állam lesz

(MTI) Kéthly Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtök délben Bécs beérkezett, ahol részt vesz a Szocialista Internacionálé irodájának ülésén. Kéthly Annát Bécsben Helmer osztrák külügyminiszter és az Osztrák Szocialista Párt több más vezetője rendkívüli szívélyességgel üdvözölte.

Kéthly Anna sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy a jövendőbeli független Magyarország szocialista jellegű állam lesz. Hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt csak akkor lép be a magyar kormányba, ha a szovjet csapatok távozására vonatkozó követelése megvalósul. Nem szükséges - mondotta ezután -, hogy Magyarország akár az egyik, akár a másik oldalon lekösse magát. Semleges államként középen kívánunk állni…..”

Népakarat

A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja

„   Az eddigi kutatások nem igazolják

a Köztársaság téri alagút vélt titkát.

A Köztársaság téren már kora reggeli órákban az egész teret körül ölelő kordon mögött számosan húzódnak meg. Kiváncsi, kérdő tekintettel nézik a két hatalmas exkavátor munkáját. Az egyik a Köztársaság téri pártház előtt az úttestet, a másik a tér közepén a földet marja. Az óriási, földet kiemelő karok munkája nyomán mind jobban mélyül, tátong az üreg. Az épületben műszaki alakulatok tartózkodnak. Először a liftakna robbantását határozták el. Néhány perc múlva már hallik a robbanás zaja. Por törmelék mindenütt. Majd amikor megközelíthető már kiderül, hogy semmi sincs alatta. Rövid idő alatt még két robbanás rázza meg az épületet. Mindkettő eredménytelen. Hátra van még a páncélajtó felrobbantása. Ekkor aztán kiderül, hogy igazak-e a hírek és hogy valóban van-e titkos pince és hogy tartózkodnak-e abban?

V.D.”

Kora hajnali jelentés:

„ Hivatalos szovjet nyilatkozat árható a magyarországi

eseményekről

Moszkva, november 3.(AFP)

A Moszkvában tartózkodó szíriai köztársasági elnök által péntek este adott fogadáson egy magas rangú szovjet személyiség sejtetni engedte, hogy a szovjet kormány bármelyik pillanatban fontos határozatot hozhat nyilvánosságra. E határozatban Moszkva hivatalos állásfoglalásáról lenne szó a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.

Diplomáciai körökben egyébként megjegyzik, hogy a péntek esti fogadáson Hruscsov⁴ sem volt jelen, továbbá Zsukov⁵ marsall és Sepilov⁶ néhány perc múltán eltávozott.”

Magyar Nemzet

Alapította: Pethő Sándor

A magyar írók segélykiáltása

A Pen Club Világszövetség londoni központjához

„A magyar írók segélykiáltással fordulnak a világ íróihoz. Kérjük, szánjanak időt és fáradságot arra, hogy megtalálják a leghatásosabb módot szabadságunk ügyének támogatására. Hívják fel a világ közvéleményét, hogy a győztes forradalommal kivívott függetlenségünknek és országunk semlegességének megsértése szörnyű katasztrófához vezethet. Sorsunk nem politikai kérdés, hanem élet és halál ügye, s a magyar írók teljes egységben arra kérik Főtitkár Urat, hogy mindezt közölje táviratilag a Pencentrumokkal. Hálás köszönettel:

A Magyar Pen Club* elnöksége nevében

Képes Géza^7”

^{* Pen Club: az irodalommal hivatásosan foglalkozók nemzetközi szervezete. A szervezetett 1921-ben Mrs. Dawson Scot alapította. Első elnöke: John Galsworthy, az elnökség tagjai: H,G,Wells és George Bernard Schaw voltak. A magyar szervezet létrehozását Radó Antal kezdeményezte, azon irodalommal foglalkozók számára, aki magyar nyelven írtak. Első elnöke Rákosi Jenő volt. 1930-tól ezt a tisztséget Kosztolányi Dezső látta el.}

Rágalmaz a román rádió

„A bukaresti rádió szerint:>> Nagy Imre semlegességről szóló bejelentése a külső és belső reakció eredménye, amely már évek óta készült arra, hogy a demokrácia eddigi vívmányait, eredményeit lerombolja.<<”

Jegyzetek:

1. Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, politikus a Független Kisgazdapárt alapító tagja, miniszterelnök, köztársasági elnök, a Nagy Imre kormány államminisztere, miniszterelnökhelyettes. Értelmiségi családban született. 1910-ben a Pápai Református Teológiai Akadémia elvégzése után egy évig ösztöndíjasként az írországi Belfastban folytatta tanulmányait.

1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazda Pártba. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte a Független Kisgazda Pártot. Tildy ebben a tekintetben a Tiszántúl és az Alföld gazda társadalmát képviselte. A második világháború után tagja volt az Ideiglenes nemzetgyűlésnek.

1945.nov.15-1946.febr.1-ig miniszterelnök, majd leváltásáig köztársasági elnök. A Népbíróságok működése alatt számos halálos ítéletet aláírt, ezért politikai ellenfelei „palástos hóhérnak” is nevezték. Tildyt - mondvacsinált ürüggyel - vejének Csornoky Viktor „hazaárulására” hivatkozva - 1948. júl.31-én lemondatták Az 1956-os és szabadságharc idején a Nagy Imre kormány miniszterelnök-helyettese. 1958-ban hat évi fegyházra ítélték, ahonnan betegsége okán 1959-ben szabadult.

2. Hamvas Endre (1890-1970) katolikus pap, csanádi püspök, kalocsai érsek. Szegény kilenc gyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban kezdte, majd ugyanitt tanulmányait az egyetemen fejezte be. 1913-ban szentelték pappá, majd 1928-ban már teológiai tanár. 1930-tól prímási titkár, 1940-ben érseki helytartó lett. 1944-től kalocsai érsek. 1951-ben „belekeverték” a Grősz kalocsai érsek ellen folytatott koncepciós perbe. Emiatt házi őrizetben tartották. Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár rendszer támogatására szólította fel híveit. 1964-1968 között volt kalocsai érsek. 1969-től haláláig az Országos Béketanács elnöke volt.

3. Kodály Zoltán (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjas, zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanulmányait a galántai népiskolában, a nagyszombati érseki főreálgimnáziumban, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán, az Eötvös Kollégiumban, majd a Zeneakadémia zeneszerző tanszakán folytatta. Szoros szakmai és baráti kapcsolatot ápolt Bartók Bélával, akivel a magyar népzene kutatás területén kimagasló érdemeket szerzett. A kezdetektől népdal-gyűjtéseivel vált ismertté. Számos zenemű ismert. Ezek közül csak néhány: „Háry János” daljáték (1925-1927) „Marosszéki táncok” (1930), „Felszállott a páva” stb. Műveit magyar költők versei ihlették. A Zeneakadémián népzenét oktatott. A második világháború után meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. 1946-1949 között a Tudományos Akadémia elnöke is volt. Világszerte ismert az ún. „Kodály-módszer”.

4. Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus. Sztálin halála után (1953.márc.5.) a Szovjetunió első számú vezetője.1953 és 1964 között az SZKP első titkára is volt.

Nevéhez fűződik az ún. „desztalinizáció”, szembenézés a sztálinizmussal (SZKP XX. kongresszusa 1956.febr.). Hruscsovhoz kötődik a magyar 1956-os forradalom leverése is. Elvbarátai 1964-ben eltávolították a hatalomból.

5. Georgíj Konsztantyinovics Zsukov (1896-1974) orosz-szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja. Első jelentős sikerét 1939-ben aratta, amikor Halhin-Golnál legyőzte csapataival a Mongóliában betört japánokat.

A második világháború idején 1941-ben vezérkari főnök, a honvédelmi népbiztos helyettese. 1941-1943 között több fronton olt parancsnok (Sztálingrád, Leningrád, Kurszk, berlini csata). A háború után „kiesett” Sztálin kegyeiből. Később Hruscsovot támogatta védelmi miniszterként, majd fokozatosan kiszorították a katonai hatalomból.

6. Dmitríj Trofimovics Sepilov (1905-1995) szovjet kommunista politikus. 1926-ban végzett a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. 1931-1933 között ösztöndíjasként agrártudományos képzésben vett részt. 1935-től már az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) központi apparátusában dolgozott. 1937-től a Tudományos Akadémia osztályvezetője. A honvédő háború alatt a Vörös Hadseregben szolgált. 1956 júniusától 1957 februárjáig rövid ideig külügyminiszter. Később a Hruscsov elleni sikertelen puccskísérlet után leváltották.

November 4.

Szabad Kossuth Rádió

5 óra 20 perc

„FIGYELEM! Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szól a magyar néphez:

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke beszél. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

Öt óra 56 perc

„Figyelem! Nagy Imre a nemzeti kormány miniszterelnöke felhívja Maléter Pál¹ honvédelmi minisztert, Kovács István² vezérkari főnököt, továbbá a katonai küldöttség többi, tárgyalásra indult tagjait, akik tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság színhelyére, és eddig még vissza nem tértek, hogy haladéktalanul jöjjenek és vegyék át hivatalaik vezetését.”

7 óra 14 perc

„Figyelem! A magyar kormány felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek. Kerüljük el a vérontást! Az oroszok barátaink és azok is maradnak!

(Zene: Schubert: Ave Maria)”

7 óra 57 perc

„A Magyar Írók Szövetségének felhívása:**

Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához, tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért.

Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! - Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”

** A felhívást Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró több nyelven olvasta be a Kossuth Rádióban. Háy Gyula a tanácshatalom alatt a közoktatási népbiztosságon dolgozott. Annak bukása után Németországba emigrált, majd 1923-ban hazatért.1929-ben ismét Németországba távozott. „Király-drámáiról” vált ismertté. A második világháború után sorra mutatták be darabjait. 1948-1950 között a Filmgyárban volt fődramaturg.

1951-tül a Színház és Filművészeti Főiskolán tanított. 1955-ben Nagy Imréékhez csatlakozott. Az irodalmi Újságban ebben az időben megjelent „Miért nem szeretem Kucsera elvtársat” c. írása osztatlan elismerést váltott ki. 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonulásának idején a Kossuth Rádióban több nyelven ő olvasta be a híres sorokat: „Segítsetek, Segítsetek, Segítsetek”!

1957-ben az „író-perben” hat évi börtönre ítélték, 1960-ban amnesztiával szabadult. Később családjával elhagyta az országot.

Jegyzetek:

1. Maléter Pál (1917-1958) hivatásos katona, az 1956-os forradalom vértanúja, 1956-ban a harmadik Nagy Imre kormány honvédelmi miniszter-helyettese, majd honvédelmi miniszter. Evangélikus értelmiségi családban született. Édesapja jogakadémiai tanár. Maléter Pál először Prágában tanult, orvosnak készült, majd tanulmányait Budapesten folytatta. 1939-ben önként katonának állt. 1940-től a Ludovika Akadémia hallgatója.

Hivatásos tisztként először Kassán szolgált. 1944-en megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Önként jelentkezett a partizán harcokra. 1945-től az MKP tagja. 1956 októberében a Kilián-laktanyához küldték rendteremtés céljából, itt azonban átállt a felkelők oldalára. Nagy Imre harmadik kormánynak honvédelmi miniszter-helyettese, majd honvédelmi minisztere lett. Budapesten, majd Tökölön - egészen letartóztatásáig - a magyar tárgyaló delegáció tagja. A Nagy Imre perben halálra ítélték és kivégezték.

2. Kovács István: hivatásos katona, a Nagy Imre vezette kormányok idején vezérkari főnök. A Budapesten és Tökölön a szovjetekkel tárgyaló magyar delegáció tagja.

Felhasznált irodalom:

1956 sajtója október 23-november 4

Válogatás.

Geopen Kiadó 2006 Bp.

Internet-Wikipedia

Szerkesztette:

Dr. Temesvári Tibor

2011. szeptember