Rajk és Tito perek Magyarországon, 1948-1956 (részletek)

Magyarországon 1949-ben töretlenül folytatódott annak a kommunista Einrichtungswerknek a gyakorlatba való átültetése írja Gyarmati György, amely 1948 nyarán a két „munkáspárt”- a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt –erőltetett és kontraszelektált fúziójával kapott újabb lendületet. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) egyeduralmának kiépítését szolgálta a következő évben a Magyar Függetlenségi Népfront nevű fantom szervezet létrehozása, a korábban önálló koalíciós partnerek ( Független Kisgazda és Polgári Párt, a Nemzeti Paraszt Párt) árnyékpártokká degradálása.

A Magyar Filmhíradó különkiadása 1953 márciusában, Sztálin halálakor

Érdekesség

Történelmi Fotók Budapest

Érdekességek

A normandiai partraszállás helyszínei 1944-ben és 2014-ben (weblap) 
Megszólal Horthy Miklós unokája (weblap)

Márai Sándor: A „ szabadulás” élménye

„ Az első orosz katonával néhány hónappal később, 1944 karácsonyának másnapján találkoztam. Fiatal ember volt, azt hiszem fehérorosz , jellegzetesen szláv arc, széles pofacsontokkal, szőke hajzattal, melynek egy tincse kilógott a szovjet csillaggal megjelölt, sisakszerűen hegyes prémkucsma alól. Lovon nyargalt be a falusi községháza udvarára, kezében géppisztollyal , nyomában két idősebb, szakállas, komor képű közlegény lovagolt. A fiatal ember reám fogta a fegyvert és megkérdezte:

Alexander Petrovics a barguzini

Érdeklődéssel olvastam Mende Balázs Gusztáv írását a Rubicon történelmi magazin 2015/7 számában a szibériai Barguzinba megtalált állítólagos Petőfi-csontvázról. A szakma szabályai szerint dokumentált természettudományos vizsgálatok ugyanarra a következtetésre jutottak: a csontváz egykori birtokosa nőnemű egyén volt. Ezek után arra lehetett volna számítani, hogy a Petőfi Sándor szibériai utóéletében hívők feladják a nőnek bizonyult csontváz és a honvéd őrnagy-költő azonosságának elképzelését. Nem így történt.

Érdekességek

A Magyar történelem, pénzben

Petőfi utolsó órái és halála

Érdeklődéssel olvastam a Rubicon történelmi magazin 2015/7 számában Herman Róbert írását a nagy költő életének utolsó szakaszáról. A köztudat a mai napig is a segesvári csatát tekinti az erdélyi hadjárat döntő ütközetének, aminek az a magyarázata, hogy ebben az ütközetben tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor, a forradalom és szabadságharc költője. A 19. század végén nem múlt el évtized, hogy a költő utolsó óráit és halálát illetően újabb és újabb szemtanú beszámolója ne került volna elő.

Érdekességek

A magyar történelem, festményeken

Kisebbségek Jugoszláviában 1944-1945

Érdeklődéssel olvastam Hornyák Árpád írását a Rubicon történelmi magazin 2015/5-6 számában. Jugoszláviában a második világháború végére meghatározó erővé vált a Tito-féle kommunista párt. Titóék a királyi Jugoszláviához képest gyökeres fordulatot hajtottak végre a kisebbségi politika területén. Az ország a huszadik század második felében a délszláv és nem délszláv népek boldog hazájaként tüntette fel magát. A fényes jövőre az 1944-45-ös esztendő sötét árnyéka vetült, itt még nem volt bizonyos, hogy a kisebbségekkel később oly sokat magasztalt utat fogják járni. Ezt a szerkesztést feleségem és szülei emlékére készítettem, akik annak idején Jugoszláviában kisebbségben éltek és egy ócska bőrönddel két gyerekkel menekültek 1944-ben Pécsre.