Forradalmaktól a békeszerződésig

Teleki Pált a forradalmak és az ellenforradalom emelték be a magyar politikai élet első vonalába. Szereplésének azonban vannak homályos- talán szántszándékkal homályban hagyott mozzanatai. A szegedi ellenforradalmi kormányban viselt tisztsége közismert. Sokat mondó azonban az a tény,hogy szórványos visszaemlékezéseiben mind Károlyi Mihály, mind Teleki elhallgatta korábbi ismeretségüket.( Károlyi egyenesen azt állította, hogy csak az októberi napokban ismerte meg Telekit), pedig közös francia nyelvtanáruk volt, számos egyesületben együtt szerepeltek, együtt sportoltak, és Károlyi személyesen is jelen volt Teleki esküvőjén 1908-ban. Írja Ablonczy Balázs a Rubicon történelmi magazin 2016/5-6 számában.

Gyilkosság vagy öngyilkosság ?

Érdekes tanulmányra bukkantam a Rubicon történelmi magazin 2016/5-6 számában. Ablonczy Balázs Teleki Pál haláláról ezt írja: „ A haláleset után április 3-án délelőtt fél órára a kormányzót is magára hagyták a holttesttel. Horthynak alkalma lehetett elgondolkodni, úgy is mint Teleki két búcsúlevelének címzettjének. Az első levél a mára legendássá vált sorokat tartalmazta. A másik levélben Teleki azt közölte Horthyval, hogy ha életben maradna kísérlete után lemond a kormányfői posztról. A kormányzó még aznap Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány fejének. A magyar hírközlés egy ideig habozott, eleinte „ tragikus hirtelenséggel „ bekövetkezett halált emlegettek, csak a délutáni adta közre az MTI hivatalosan is a halál okát.

Népi radikalizmus Magyarországon (szemelvények)

A „Rubicon” történelmi magazin 2015/2. száma Papp István tollából „A népiek és a radikalizmus a Horthy korszakban” címmel hosszabb tanulmányt közöl. Az írás nem teljes terjedelemben a korabeli radikalizmusok közül a népit mutatja be, „kitérve arra is, hogyan hatott a reformok iránt nyitott keresztény-konzervatív középosztályra, s milyen pontokon érintkezett a korabeli szélsőjobboldallal, illetve az illegális kommunista mozgalommal.”

Magyar békedelegáció Neuillyben – 1920

A „Rubicon” történelmi magazin 2014/6 száma közli Praznovszky Ivánnak a magyar békedelegáció főtitkárának visszaemlékezését a delegáció kiutazásáról és Párizsba érkezéséről. Praznovszky Iván feladata volt a delegáció kiutazásának és neuillyi tartózkodásának szervezése, a protokolláris ügyek intézése, valamint a békekonferenciával és a magyar kormánnyal folytatott hivatalos levelezés felügyelete. Így a békedelegáció legtöbb hivatalos dokumentumának ő volt az aláírója és címzettje. Részt vett a sajtószemlék elkészítésében és a francia nyelvre fordított beadványok szövegének nyelvi ellenőrzésében, s a delegátusok ügyes-bajos dolgaikkal is gyakran hozzá fordultak. Apponyi távollétében ő látta el a delegáció elnöki feladatait is.

Felvidék és ahogy 1938-ban hozzánk került

A könyv szerzője, akinek emlékiratait a szerkesztés összeállításánál felhasználtam hivatásos diplomata volt, aki hét évet töltött a magyar királyi külügy szolgálatában. Újpéteri Elemér - nem arisztokraták gyermekeként - lett diplomata. Annak idején a „Tények és tanuk” sorozatban a Magvető könyvkiadó gondozásában megjelent „Végállomás Lisszabon” c. könyvében bemutatja azokat a nyilvánosság előtt kevésbé ismert történéseket, amelyek elvezettek a „Felvidék” visszacsatolásához. Újpéteri Teleki Pál tanítványa volt, a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után tehetsége okán sikeresen fejezte be a diplomataképzőt is. Volt Imrédy Béla miniszterelnök, és Csáki István külügyminiszter titkára, dolgozott a külügyminisztériumban Bárdossy László keze alatt. 1942 őszétől pedig Lisszabonban a magyar királyi követségen teljesített szolgálatot.

Öngyilkosság a Sándor palotában

Teleki Pál (1879-1941) két alkalommal volt az ország miniszterelnöke. Először közvetlen a trianoni békediktátum kényszerű elfogadása után került a miniszterelnöki székbe rövid időre. Majdnem két évtized eltelte után ismét közéleti-politikai szerepet vállalt. 1938. május 14-től Imrédy Béla kormányában előbb elvállalta a kultuszminiszteri tárca vezetését, majd a miniszterelnök gyors és váratlan lemondása után elvbarátai rábeszélésére 1939. febr. 16-tól ismét az ország miniszterelnöke lett egészen haláláig.

Teleki Pál¹ 1941. április 2-ról 3-dikára az éjjeli órákban elkövetett öngyilkossága nagy megrázkódtatást váltott ki annak idején az ország közvéleményében. A tragikus esemény, és előzményei feltárásának, az öngyilkosságot kiváltó okok bemutatásának széleskörű az irodalma. Szerkesztésem ezért nem vállalkozhat a részletek teljes körű ismertetésére, csupán az események leglényegesebb mozzanatainak felvillantására szorítkozhat.

Hadüzenetek

Ullein-Reviczky Antal: „Német háború-orosz béke” című nagysikerű emlékirata 1947 évi bevezető mondatai között ez olvasható: Ullein-Reviczky Antalnál aligha illetékesebb bárki is, hogy felvázolja az 1938-1944-es végzetes esztendők magyar politikájának történetét.” A szerző „kiváló jogász, tapasztalt diplomata, jó hazafi” volt, aki a második világháború idején a m.kir. Külügyminisztérium sajtófőnöke, majd 1943 őszétől stockholmi magyar követ. Beosztásainál fogva jelen volt az ország sorsát érintő politikai döntések meghozatalánál, ezzel különös események tanúja lehetett. Ullein-Reviczky külön fejezetet szentel Bárdossy Lászó volt miniszterelnök és külügyminiszter országrontó tevékenységének. Ennek szerkesztésére és bemutatására vállalkoztam.