„KI írja alá a trianoni békét”?

A „Rubikon” című történelmi magazin 2014/6 száma - a történelmet szerető és kedvelő olvasóimnak - egy igen érdekes és izgalmas írást tartalmaz Vizi László Tamás összeállításában „Ki írja alá a trianoni békét?”. A cikk szerzője ezt írja: „A trianoni békediktátum magyar aláíróinak kijelölése körül több mint kilencven év távlatából is szilárdan tartja magát számos tévhit és a valóságot teljességgel nélkülöző mítosz.

Ilyen például az az újra meg újra felbukkanó tévedés, amely szerint az aláírók személyéről a miniszterek közötti sorshúzással döntöttek, valamint az a minden alapot nélkülöző vád, mely szerint az érintettek valamilyen anyagi ellenszolgáltatás fejében önként vállalták a feladatot - vagy éppen ellenkezőleg: büntetésből rótták ki rájuk a politikai pályafutásukat derékba törő megbízatást.

A valóság ezzel szemben az, hogy a trianoni szerződést aláíró Benárd Ákost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter felelősségteljes emberek voltak, akik joggal tekinthetők az adott történelmi helyzet áldozatainak.

„Törvényes megszállás”

A „Rubikon” c. történelmi magazin 2014/4-5 számában érdekes cikk jelent meg L. Balogh Béni tollából a szovjet csapatok az 1944-1947 közötti magyarországi tartózkodásáról.

„A Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenysége hosszú évtizedekig tabunak számító témakör volt a történettudomány számára. Forrásadottságaink is rendkívül szűkösek ebből az időszakból. Hiszen a front átvonulása idején a háborús állapotok miatt írásbeliség alig volt, a közigazgatás újraindítását követően pedig sokan talán már nem tudtak vagy nem is akartak panaszt tenni az őket ért atrocitások ügyében. E szórványos forrásoknak éppen ezért kiemelkedő jelentőségük van, közlésük a magyar történettudomány számára is fontos feladat. Ezúttal néhány szempont alapján felvázoljuk, hogy milyen összkép rajzolódik ki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenységéről” – írja recenziójában L. Balogh Béni

Néhány érdekesebb PPS

Albert Einstein gondolatai 
Churchill igazsagai

Szarajevó, 1914.június 28.

„A Ferenc Ferdinánd¹ főherceg, osztrák-magyar trónörökös ellen sikeres merénylet (melynek során hitvese, Hohenberg Zsófia² hercegnő is életét vesztette) a politikai gyilkosságok történetében mindmáig egyedülálló helyet foglal el. Egyetlen más hasonló bűntényt sem lehet ugyanis közvetlen összefüggésbe hozni emberek millióinak halálát okozó háború kirobbanásával. Jóllehet a szarajevói gyilkosság és a rá egy hónapra megkezdődő nagy háború között nincs ok-okozati összefüggés, tagadhatatlan, hogy a trónörökös pár erőszakos halála döntő szerepet játszott abban, hogy 1914 júliusában a Monarchia Szerbiához fűződő viszonyában a háború vagy béke már jó ideje ingatag egyensúlya az előbbi javára billent el.

„Kádár utolsó árulása”

A „168 óra” közéleti hetilap XXVI. évfolyam 17. számában megjelent (2014. április 24.) Gömöri György múltidézője szerint „1958 márciusának végén Kádár János Tito marsall vendége volt, majd pár nap múlva Hruscsov Buda-pestre látogatott. Minden jel szerint akkor döntöttek Nagy Imre és társai sorsáról.” A hetilap teljes cikkét olvasóim figyelmébe ajánlom.

Néhány érdekesebb PPS

A Don-kanyar felöl 
Horthy emlékiratai
Soha nem látott fotók 

Berija száz napja

Azt hazudta egy gazember,
A hatalom árt az embernek, elvben
Ezért mondják utána sorban,
Az okosok mind egy akolban,
Nem látjuk fonákját a szónak:
Az ember árt a hatalomnak

Jurij Andropov
(1967 és 1982 között a KGB vezetője)

Gyilkosság a Róheim-villában

1918. október 31-én meggyilkolták Gróf Tisza Istvánt Magyarország kétszeres miniszterelnökét, országgyűlési képviselőt, a m.kir.honvéd huszárezred ezredesi rangban lévő parancsnokát. A minap került a tulajdonomba Csere Péter dr. oknyomozó könyve, amely a gyilkosság történetéről, a gyilkosokról, a bírósági eljárás néhány epizódjáról szól. A szerkesztés ennek egyes mozzanatait dolgozza fel és tárja a tisztelt olvasó elé.

Néhány érdekesebb PPS

Ritkán látható történelem 
Politikusfeleségek
Churchill igazságai 
44 történelmi fotó

Na a románokról ennyit......

GELENCSÉLR FERENC:

Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit