„Károlyi Mihály igazsága”

„Álomország miniszterelnöke”

Csernok Attila „Mint patak a sziklák közt” c. munkája ugyancsak magánkiadásban 2011-ben jelent meg. Könyve XVII fejezetéből a IV.fejezet feldolgozását választottam, amely Károlyi Mihály „igazságáról” szól. Bevezetőjében a szerző így fogalmaz: „Az igazságát keresem, nem az életrajzát írom.” Miért éppen Károlyit választottam? Azért, mert Károlyi Mihályról már több szerkesztésem „fenn van” a honlapomon. Magyarán szólva bővül a választék.

„Az igazságát keresem, nem az életrajzát írom. Annyit azonban előljáróban ki kell emelnem a mozgalmas életútból - bemutatandó az érzékeny embert, aki a politikust soha nem hagyta magára -, hogy nagybirtokosként kezdte, és földosztó vált belőle. Tisztelői >földosztó grófként< is emlegették. A mai alantas hangzavarban tájékozatlan emberek országvesztőnek nevezik.

Emlékezetes mondatok-háborús időkből

„Szovjetunió elleni támadás napján, 1941. június 22-én

Winston S. Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke szózatot intézett a világ népeihez, amelyben többek között a következőket mondta:

>Látom az orosz katonát, amint szülőföldjének mezsgyéjén áll, és azt a földet védelmezi, ahol anyja és felesége a szeretteinek életéért, a család kenyérkeresőjének, hősének, oltalmazójának hazatéréséért imádkozik…Mindenkivel tudatom Őfelsége kormányának elhatározását: eltökéltük, hogy elpusztítjuk Hitlert, és gyökerestől kiírtjuk a náci rendszert…..Sem Hitlerrel, sem bűntársaival nem bocsátkozunk alkuba, nem tárgyalunk….Minden ember és minden állam, aki és amely Hitlerrel tart, az ellenségünk. Ez a mi politikánk, ez a mi nyilatkozatunk. Következésképpen minden tőlünk telhető segítséget megadunk Oroszországnak és az orosz népnek.< (Churchill,1989,529-530)<

„Bolsevisták - kommunisták - kádáristák”

>Nem rokonszenves, őszinte akarok lenni.<

(Verebes István:Maya)

Néhány héttel ezelőtt hozzájutottam Csernok Attila a komáromi pontonhíd című sikeres könyve folytatásaként 2009-ben megjelent „A valóság erejével…” című könyvéhez. Szemezgetve az egyes fejezetek között úgy gondoltam a VII.fejezetet feldolgozom és az olvasó elé tárom. A szerző nem tartozik ugyan a történész szakmához, - tudomásom szerint a KSH-nál, majd egy nemzetközileg ismert magyar cégnek (MEDIKOR) volt az alkalmazottja éleslátása, valóságérzéke, tárgyi ismerete azonban hitelessé teszi mondanivalóját.

Rorschach-teszt József Attilával

A teszt elkészítését a nagy költő¹ személyiségéről 1937. február 20-án - később a „Flóra -versek Múzsája - Kozmutza Flóra kísérelte meg. Illyés Gyuláné² „József Attila utolsó hónapjai-ról” c. könyvében, - amely először 1984-ben, majd a Könyvkiadó gondozásában változatlan szövegtartalommal a költő születésének 100.évfordulójára ismételten megjelent - írja le találkozásaikat, kapcsolatát a költővel. Megismerkedésük apropóját az ún Rorschach-teszt elkészítésének lehetősége adta. Ennek szerkesztésére vállalkoztam.

Márok az én falum

Közvetlen a második világháború végén Csombor György nagyapám Pécsről egy lovas szekéren vitt bennünket az akkor még poros, sáros faluba Márokra. A kocsin ott ült Édesanyám két testvérem: Ildikó húgom és Csaba öcsém. Édesapámat előzőleg-1944. december végén - már „elvitték” az oroszok és csak 1949-ben jöhetett haza a „paradicsomból”. Pécsről délelőtt indultunk és valamikor este értünk a faluba. Petróleumlámpák fénye fogadott bennünket, puliszkát vacsoráztunk, nagyapám „juttatott” házban éltünk, jó magam 1953-ig, amikor is nagy nehezen felvettek a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba. Szüleim a halálukig ennek a háznak voltak a lakói. Annak idején lovaskocsin tartózkodott még édesapám mostohaanyja Temesvári Ignácné is. Az új otthonunkban fogadott bennünket anyai nagyanyám: a mi „Csombor mamánk”.

Nagyapáink fényképalbuma

Érdekes: Nagyapáink fényképalbuma (PPS)

Mozgósító plakátok és dalok

Érdekes: Mozgósító plakátok és dalok (PPS)

Hírességek régi fotókon

Érdekes: Hírességek régi fotókon (PPS)

„Kitörés a bunkerből….”

A náci vezetők számára Berlinben készült bunkerről van szó, amely egyrészt „harcálláspontot” jelentett a második világháború végső szakaszában, másrészt „menedéket” nyújtott a Harmadik Birodalom legfelsőbb vezetői hozzátartozóinak és a maradék adminisztrációnak is. Hugh Thomas „Adolf Hitler halálának rejtélye” című könyvének tizedik fejezete részletesen bemutatja, hogy a túlélő bunkerlakók, hogyan és milyen körülmények között próbálták az utolsó pillanatokban a „bőrüket” menteni

Egy bunker Berlin alatt 1945-ben

Attila fiam érdekes könyvvel lepett meg a minap: amely a Hugh Thomas „Adolf Hitler halálának rejtélye” címet viseli és a diktátor - ma már közismert - életének utolsó szakaszát mutatja be tizennégy fejezetben. Úgy gondoltam, hogy ezúttal az esemény-folyamból kevésbé ismert „A bunker” című fejezetet mutatom be olvasóimnak. A könyv rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő, és izgalmas. Kellemes időtöltést kínál mindazoknak, akik veszik a fáradságot, hogy megbírkóznak a 237 oldallal.