A Magyar Szent Korona

Érdekesség: A Magyar Szent Korona

Trockíj haláltusája

Mottó: A forradalom felfalja saját gyermekeit.

Pierre Vergniaud

Lev Davidovics Trockíj, Lenin után az orosz forradalmak (1905, 1917) második legtekintélyesebb vezetője volt. Külügyi népbiztosként vezette a németekkel folytatott breszt-litovszki béketárgyalásokat, majd aláírta azt a békeokmányt (1918.márc.3.), amelyben Oroszországot 780 ezer négyzetkilométer terület-veszteség érte.

Hadügyi népbiztosként, a Forradalmi Katonai Tanács elnökeként a Vörös Hadsereg szervezésében ért el jelentős sikereket. Aktívan részt vett a polgárháborúban. Később, mint a Politikai Iroda tagját a közlekedés a vasút helyreállításával bízták meg. Trockíj a baloldali ellenzék vezetőjévé válva szembehelyezkedett Sztálin „pártdiktatúrájával”. A „világforradalom” győzelmében vetett hite szembeállt Sztálin „szocializmus egy országban” hirdetett nézeteivel. Lenin halála után - a temetésén Sztálin „jóvoltából” nem vehetett részt - 1924-től fokozatosan kiszorították a hatalomból. A pártból is kizárták, majd száműzték. Először Alma-Ata, majd Konstantinápoly, Franciaország és Norvégia következett. 1937-ben családjával Mexikóban telepedett le…..

Még félév sem telt el...

A beszédre - amelyről ebben a szerkesztésben szó lesz - magam is halványan emlékszem. Az MSZMP Intéző Bizottsága nevében Kádár János mondta el a „Szabad Kossuth Rádióban” 1956. november elsején. Csak szófoszlányokra emlékeztem, arra, hogy újszerűségénél fogva nagy hatással volt rám, persze nem véletlenül tizennyolc éves voltam. Akkor még nem tudhattam, hogy alig félévre rá a romániai Snagovba letartóztatják Nagy Imrét és titokban Magyarországra hozzák. Most az utóbbi időkben azonban ráakadtam a beszéd nyomtatott változatára és Huszár Tibor szociológusnak arra a munkájára, amely keletkezés-történetének és tartalmának bemutatására vállalkozott. Egy másik dokumentumban pedig egy olyan lehallgatási jegyzőkönyvet találtam, amely Nagy Imre letartóztatásának körülményeit foglalta össze. A két esemény között még félév sem telt el….A szerkesztésben bemutatom a beszédet, - Huszár Tibor „Kádár” c. könyvének első kötete felhasználásával - utalok keletkezésére, felidézem elemzése bizonyos részleteit, majd Nagy Imre letartóztatását mutatom be.

Illegalitásban Gróf Bethlen István

Gróf Bethlen István a húszas évek nagy formátumú politikusa 1921-1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Ahogy Romsics Ignác írja: „A szenvedélyek már életében magasra csaptak körülötte.” Elvbarátai - Szekfű Gyula és mások - kimagasló államférfinak tartották, többen Gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlították. Ellenfelei - így Szabó Dezső író - „ravasz és kisstílű erdélyi grófot láttak benne, aki csak a taktikázáshoz korrumpáláshoz ért.” Tíz éves miniszterelnöksége négy egymást követő szakaszra osztható. Az első szakaszt (1921-1923) a belpolitikai stabilitás alapjainak megteremtése; a másodikat (1923-1925) az ország pénzügyi helyzetének rendbetétele és a gazdaság mérsékelt ütemű fellendítése feltételeinek megteremtése; a harmadikat (1926-1928) a külpolitikai elszigetelésből való kitörés, a revízióra való felkészülés; a negyediket (1929-1931) a gazdasági világválság magyarországi jelentkezése jellemezte.

Gyerekek írták Istenhez (PPS)

Érdekesség: Gyerekek írták Istenhez (PPS)

Erzsébet királyné képekben (PPS)

Érdekesség: Erzsébet királyné képekben (PPS)

Ferenc József császár és király a tökéletes ügyintéző

Ferenc József osztrák főherceg 1848.dec.12-től-1916.nov.21-én bekövetkezett haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya. V. Ferdinánd lemondatása után került a trónra 18 évesen. A Habsburg Monarchia leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója volt. 1849-ben I. Miklós orosz cár segítségét kérte a magyar szabadságharc eltiprásához. Ezt követően - az alkotmányosság és a magyar törvények mellőzésével - egy olyan abszolutista rendszer jött létre Magyarországon, amelyet névadójáról Alexander Bach osztrák belügyminiszterről „Bach-korszaknak” neveztek el. Külpolitikai téren uralkodása az 1850-es és 1860-as évek első felében nem mondható sikeresnek. (Az 1849-es orosz segítség ellenére 1854-ben a krimi háborúban cserben hagyta az orosz cárt. 1859-ben elveszti Lombardiát. A porosz-osztrák háború 1866-ban az osztrákok vereségével végződött.) Az 1867-es kiegyezés során magyar királlyá koronázták, létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Magánélete sem volt sikeres. Rudolf fia 1889-ben öngyilkos lett, feleségét Erzsébet királynét 1898-ban egy olasz anarchista szúrta le. Udvari bálon utoljára 1911-ben vett részt,1913-ban pedig már nem tudott többé lóra ülni. Egy hónnappal a szarajevói merénylet után 1914. júl. 28-án még hadat üzent Szerbiának, háborúba sodorta ezzel Magyarországot.

„Kékcédulás” választások Magyarországon egy kommunista emlékei szerint

 Vas Zoltán „írói vénával” megáldott kommunista volt. Nyolcvan éves korában halt meg jómódú polgári család gyermekeként (eredetileg: Weinberger:1903-1983) élhetett volna, de lázadó természete már korán a baloldali mozgalomhoz, így a KMP-hez sodorta. Összesen 16 évet ült fegyházban, Rákosival együtt 1940 őszén - a 48-as magyar zászlókért cserébe - a Szovjetunióba távozhatott. A háború után - számos nem „az első vonalhoz” tartozó politikusként tevékenykedett. 1945 tavaszán Budapest közellátási kormánybiztosa, később a „Gazdasági Főtanács” főtitkáraként a forint bevezetésénél bábáskodott. Hosszú pályafutása alatt az ötvenes évek elején az MDP Politikai Bizottsága póttagságáig vitte, de volt 1953/1954-ben a Komlói Szénbányák igazgatója is. Rákosi ellenében Nagy Imre híve, a forradalom alatt a Közellátási Kormánybiztosság elnöke. 1956. nov. 4-e után a jugoszláv követségen található, majd a romániai Snagovba internáltak. Egyike azoknak, akik „szánták-bánták bűneiket”, ezért már 1958-ban hazatérhetett. Ezt követően sokat irogatott egészen haláláig. A nyolcvanas években „Akkori önmagunkról” című 694 oldalas munkájában az 1947-es „kékcédulás” választások részleteiről is ír. A szerkesztés ennek feldolgozására vállalkozott.

Halálos lövések Marseillében 1934

A szerkesztés elkészítésének ötletét Ormos Mária „Merénylet Marseille-ben” c. - a „Népszerű történelem” sorozatban 1984-ben megjelent könyve szolgáltatta. Amíg a történész a merénylet szélesebb összefüggéseinek bemutatását is lehetővé teszi, megismertetve bennünket a korabeli nemzetközi helyzettel, a terrorista szervezetek működésével, Magyarország szerepével. Addig a honlapon csupán a politikai gyilkosság, és annak két főszereplője bemutatására szorítkoztam.

Néhány esemény 1956 magyar sajtójából

A Geopen Kiadó 2006-ban válogatást jelentetett meg 773 oldalon az 1956. október 23 - november 4 közötti események sajtójából. A terjedelmes kiadvány napokra lebontva ismerteti a két időpont között nyilvánosságot kapott magyar napi és hetilapok és részben külföldi orgánumok írásait a Kossuth - később Szabad Kossuth - rádió adásai híranyagát. Kényes dolog ebből a hatalmas mennyiségű írásból néhányat kiemelni és a honlapon szerepeltetni. A feladat nem könnyű, mégis megkísérlem. Egy-egy hír kiemelésekor nem vezettek racionális érvek, annál inkább motiváltak az emlékek, amelyek bennem a kigyűjtés során felidéződtek