2014. szeptember 22., hétfő
2014. szeptember 3., szerda
2014. augusztus 14., csütörtök
„Hogyan kötöttük meg a békét a világháború után”
Ezzel a
címmel közöl részleteket a Rubicon c. történelmi magazin 2014/6
száma Apponyi Albert gróf írásából, miközben kiemeli a gróf
egy mondatát: „Ha szavaim ékesszólóak voltak, úgy az nem az én
érdemem: Maguk a tények beszélnek ékesszólóan.”
Derűs emlékek egy komor küldetésről
Az emlékezés a
Rubicon történelmi magazin 2014/6 számában olvasható.
„Nemeskéri-Kiss Sándor 1920.január 7-től két hónapon át
tartózkodott Neuillyben titkári beosztásban. Feladata elsősorban
angol és francia fordítások készítése volt, ezenkívül a
mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó Somssich László mellett
titkári teendőket látott el. Ő volt a delegáció egyik
„hangulatfelelőse” is, aki jó kedélyével, anekdotáival és
alkalmi verseivel gyakorta szórakoztatta kollégáit.
Nemeskéri Kiss
visszaemlékezései az események után két évtizeddel íródtak,
ezért jó néhány pontatlanságot is tartalmaznak. E részeket az
egyszerűség kedvéért kihagytuk vagy helyreigazítottuk” –írják
a Rubicon szerkesztői.
2014. július 18., péntek
Magyar békedelegáció Neuillyben – 1920
A
„Rubicon” történelmi magazin 2014/6 száma közli Praznovszky
Ivánnak a magyar békedelegáció főtitkárának visszaemlékezését
a delegáció kiutazásáról és Párizsba érkezéséről.
Praznovszky Iván feladata volt a delegáció kiutazásának és
neuillyi tartózkodásának szervezése, a protokolláris ügyek
intézése, valamint a békekonferenciával és a magyar kormánnyal
folytatott hivatalos levelezés felügyelete. Így a békedelegáció
legtöbb hivatalos dokumentumának ő volt az aláírója és
címzettje. Részt vett a sajtószemlék elkészítésében és a
francia nyelvre fordított beadványok szövegének nyelvi
ellenőrzésében, s a delegátusok ügyes-bajos dolgaikkal is
gyakran hozzá fordultak. Apponyi távollétében ő látta el a
delegáció elnöki feladatait is.
2014. június 16., hétfő
„KI írja alá a trianoni békét”?
A
„Rubikon” című történelmi magazin 2014/6 száma - a
történelmet szerető és kedvelő olvasóimnak - egy igen érdekes
és izgalmas írást tartalmaz Vizi László Tamás összeállításában
„Ki írja alá a trianoni békét?”. A cikk szerzője ezt írja:
„A trianoni békediktátum magyar aláíróinak kijelölése körül
több mint kilencven év távlatából is szilárdan tartja magát
számos tévhit és a valóságot teljességgel nélkülöző mítosz.
Ilyen
például az az újra meg újra felbukkanó tévedés, amely szerint
az aláírók személyéről a miniszterek közötti sorshúzással
döntöttek, valamint az a minden alapot nélkülöző vád, mely
szerint az érintettek valamilyen anyagi ellenszolgáltatás fejében
önként vállalták a feladatot - vagy éppen ellenkezőleg:
büntetésből rótták ki rájuk a politikai pályafutásukat
derékba törő megbízatást.
A valóság
ezzel szemben az, hogy a trianoni szerződést aláíró Benárd
Ákost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár
Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter
felelősségteljes emberek voltak, akik joggal tekinthetők az adott
történelmi helyzet áldozatainak.
„Törvényes megszállás”
A
„Rubikon” c. történelmi magazin 2014/4-5 számában érdekes
cikk jelent meg L. Balogh Béni tollából a szovjet csapatok az
1944-1947 közötti magyarországi tartózkodásáról.
„A
Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944-1947 közötti
tevékenysége hosszú évtizedekig tabunak számító témakör volt
a történettudomány számára. Forrásadottságaink is rendkívül
szűkösek ebből az időszakból. Hiszen a front átvonulása idején
a háborús állapotok miatt írásbeliség alig volt, a közigazgatás
újraindítását követően pedig sokan talán már nem tudtak vagy
nem is akartak panaszt tenni az őket ért atrocitások ügyében. E
szórványos forrásoknak éppen ezért kiemelkedő jelentőségük
van, közlésük a magyar történettudomány számára is fontos
feladat. Ezúttal néhány szempont alapján felvázoljuk, hogy
milyen összkép rajzolódik ki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti
tevékenységéről” – írja recenziójában L. Balogh Béni
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
