A
szerkesztés - a több mint 400 fényképet, háborús személyiségek életrajzi
adatait, valamint a legfontosabb fegyvereket és politikai döntéseket is
tartalmazó - Anthony Shaw „A II. világháború
napról napra” című nagysikerű könyve felhasználásával mutatja be a háború utolsó
évének néhány mozzanatát. A magyar kiadás korábban a Hajja és Fiai Könyvkiadó
gondozásában jelent meg.
1945
Európai hadszíntér
„A háború utolsó évében
Németországot és Japánt legyőzte a repülőgépek, harckocsik, hajók és katonák
tömege. Városaikat porig rombolták a bombázóflották, hadseregeiket bekerítették
és megsemmisítették, kereskedelmi és hadiflottájukat elsüllyesztették vagy
elfogták a kikötőkben. Többé már nem versenyezhettek az Egyesült Államok gazdasági
hatalmával és a Szovjetunió létszámfölényével. A Japán elleni háborúnak végül
az atombombák vetettek véget.
Január 1.
Keleti front. Csehszlovákia
A szovjet 2. és 4. Ukrán front
támadást indít a csehszlovákiai német Közép hadseregcsoport ellen. A németek
által védett területen található az utolsó nem németországi iparvidék, ami még,
ami még a Harmadik Birodalom megszállása alatt áll. A szovjetek 853000 katonával,
9986 ágyúval, 590 harckocsival és 1400 harci repülőgéppel, a németek pedig 550000
emberrel, 5000 ágyúval és 700 harci repülőgéppel rendelkeznek. A németek
elszántan védik megerősített állásaikat, de a szovjetek ennek ellenére jó
ütemben nyomulnak előre.
Január 3-16.
Nyugati front, Ardennek
A Bastogne ellen indított utolsó
német támadás is kudarcba fullad. A szövetségesek megindítják az ellentámadást:
a kiszögellés északi részét az amerikai 1. hadsereg, a délit pedig az amerikai
3. hadsereg támadja. Hitler 8-án rendeli el a kiszögellésben harcoló csapatok
visszavonulását Houffalize-be. A szövetségesek nyomasztó ember-és fegyverzeti
fölénye miatt azonban a németek jóval keletebbre vonulnak vissza, és 16-án az
amerikai 1. és 3. hadseregek vonulnak be Houffalize-be.
Január 1-21.
Nyugati front, Franciaország
Az ardenneki támadás után a
Johannes von Blaskovitz tábornok parancsnoksága alatt álló német
>>G<< hadseregcsoport is támadást indít az Elzász-Lotaringiában
álló amerikai 7. Hadsereg ellen, amivel létrehozza a colmari katlant. Az
amerikaiak visszavonulnak, bár az Európai szövetséges haderő főparancsnoka,
Dwight D. Eisenhower1 tábornok parancsot ad s Strasbourg védelmére,
miután a szabad franciák vezetője, Charles de Gaulle tábornok2 közölte,
hogy a város elvesztése rontaná a francia harci szellemet. A heves harcokban az
amerikaiak 15600, a
németek 25000 katonák vesztenek.
Harcok a távol-keleten
Csendes- óceán
Ryukyu- szigetek
Az amerikai 3. flotta támadást
indít a tajvani japán célpontok ellen és megsemmisít 100 ellenséges repülőgépet
Január 4-6.
Csendes-óceán, Fülöp-szigetek
A luzoni partraszállás előtt a
japánok egy sor kamikaze-támadást hajtanak végre az amerikai 7.flotta hajói
ellen. Az öngyilkos támadások miatt több mint 1000 amerikai és ausztrál katona
veszti életét, egy aknaszedő elsüllyed és további 30 hajó megrongálódik.
Január 1-27.
Távol-kelet, Burma
A Daniel Sultan altábornagy
északi harctéri parancsnokságához tartozó kínai egységek és a Wei Lihuang
marsall vezette >>Y<< haderő Észak-Burmában egyesülnek, hogy
együttes támadást indítsanak az elszántan védekező japán 56. hadosztály ellen.
Európai hadszíntér
Február 1.
Keleti Front, Kelet-Poroszország
A bekerített német 4. hadsereg
megpróbálja elérni a német kézen lévő Elbinget, de egy szovjet ellentámadás
megállítja őket.
Február 5.
Nyugati front, Franciaország
A Rajna nyugati partján,
Strasbourgtól délre, Colmar körül kialakított német hídfőt - a colmari katlant-
szétzúzza a francia 1. hadsereg délről, valamit az amerikai 7. hadsereg
egységeinek északról indított támadása. A katlan felszámolása elengethetetlen a
szövetségesek rajnai átkelése előtt.
Február 9.
Nyugati front, Franciaország
Miután a szövetségesek egyre
nagyobb nyomást fejtenek ki a colmari katlanra, Gerd von Runsdstedt3
tábornagy, a nyugati hadszíntér német főparancsnoka meggyőzi Adolf Hitlert,
hogy rendelje el a német 19. hadsereg visszavonását a Rajna túlpartjára. A
folyó nyugati partján, Strasbourgtól délre nem maradnak német csapatok.
Február 10.
Keleti front, Lengyelország
A szovjet 2. Belorusz front
támadást indít Grudziadz és Sepolno térségében, a német 2.hadsereg azonban
szilárdan tartja védelmi vonalait. A szovjetek csak nagyon lassan haladnak
előre.
Február 11.
Keleti front, Magyarország
A bekerített budapesti helyőrség
megpróbál kitörni a szovjet ostromgyűrűből. A közel 30000 német és magyar
katonából azonban 700-nál is kevesebben tudnak elmenekülni.
Február 13-14.
Légi háború, Németország
A brit Királyi Légierő éjszakai
támadást hajt végre Drezda ellen. A 805 bombázó hatalmas pusztítást visz végbe
az óvárosban és a belső negyedekben. A bombázás a háború legszörnyűbb
tűzviharához vezet, amely legalább 50000 ember halálát okozza. A támadás
indokoltsága a mai napig vitatott, mivel a gyakorlatilag védtelen,
menekültekkel zsúfolt város hadászati jelentőse elhanyagolható volt. Másnap
reggel az amerikai 8. hadsereg 400 repülőgépe hajt végre újabb bombázást Drezda
ellen.
Február 14.
Keleti front, Kelet-Poroszország
A Vörös hadsereg előrenyomulása
miatt Kelet-Poroszország 2,3 milliós lakosságának több mint a fele nyugatra
menekül. Egy részük hajón kel útra, de a többség gyalog, lovon vagy szekéren.
Ezrek halnak meg a hideg, a kimerültség, valamint a szovjetek légi- és tüzérségi
támadásai miatt.
Február 8-24.
Keleti front, Németország
Ivan Konyev4 marsall
1. Ukrán frontja újabb támadást indít, hogy meghiúsítsa a németek terveit, és
áttörhetetlen védelmi vonalat építsen ki az Oderától délre. A szovjet erők
24-re 120 km-t nyomulnak előre, elfoglalják Alsó-Sziléziát és közben
kiszabadítanak a németek fogságából 91300 szovjet állampolgárt és 22500 más
külföldi foglyot.
Harcok a távol-keleten
Február 16-28.
Csendes-óceán, Fülöp-szigetek
Az amerikaiak megkezdik a Manilai
öböl környéki japán egységek felszámolását. A Bataan-félszigetet viszonylag
könnyen elfoglalják, Corregidor azonban keményebb diónak bizonyul. A 16-i
támadás elején egy amerikai ejtőernyős-zászlóaljat dobnak le a sziget
délnyugati magaslataira, miközben egy gyalogzászlóalj száll partra a sziget
déli partján. 26-án estére gyakorlatilag az egész sziget az amerikaiaké, a
sziget teljes elfoglalását 28-án jelentik be. A japán helyőrség elutasítja a
megadást és teljesen megsemmisül a harcokban.
Február 16.
Csendes-óceán, Ivo Jima
Az amerikai haditengerészet három
napon keresztül koncentrált ágyútüzet zúdít Ivo Jimára.
Az amerikaiaknak négy okból kell
elfoglalniuk a szigetet: a Mariana-szigetekről kíséret nélkül Japán ellen
induló bombázók súlyos veszteségeket szenvednek, ezért szükség van egy Japánhoz
közelebb fekvő támaszpontra, ahonnan már vadászgépeket is indíthatnak a
bombázók védelmére; Ivo Jimám két repülőtér található, mindössze háromórányi
repülésre Tokiótól; a sziget a háború előtt is Japánhoz tartozott, elvesztése
súlyos csapást jelentene az anyaországnak; és végül ez lenne a legfontosabb
láncszem a Mariana-szigetek légvédelmében.
Február 17.
Csendes-óceán, Ivo Jima
Holland M. Smith altábornagy
parancsnoksága alatt partra száll az amerikaiak 4. és 5. tengerészgyalogos-hadosztály.
Kezdetben nem ütköznek nagyobb ellenállásba, de a 21000 fős japán helyőrség
ágyukkal és kézi lőfegyverekkel hamarosan heves tűz alá veszi a támadókat. A
nap végére - a veszteségek ellenére - 30000 amerikai katona van a szigeten.
Az amerikai tengerészgyalogosok
kitűzik a csillagos-sávos lobogót a sziget déli részén magasodó Szuribacsi-hegy
csúcsára. A tengerészgyalogság ezt követően északra indul, hogy a sziget többi
részét is megtisztítsa a japánoktól.
Február 21.
Távol-kelet, Burma
William Slim tábornok brit 14. hadserege
megkezdi Burma középső részének visszafoglalását. Az Irrawaddy menti hídfőkből
kitörő hadoszlopok célja az ország második legnagyobb városa, Mandalay,
valamint a fontos vasúti és közúti csomópont, Meiktila felé. Burma északi
részén a brit 36. hadosztály háromheti kegyetlen harc után áttöri a myitsoni
japán állásokat. A japánok megkezdik a visszavonulást.
Február 25.
Csendes-óceán, Ivo Jima
Az egyre hevesebb harcok miatt, a
szigeten bevetik az amerikai 3. tengerész gyalogos-hadosztályt is.
Európai hadszíntér
Keleti front, Németország
Georgíj Zsukov5
marsall 1. Belorusz frontja támadást indít a német 3. páncéloshadsereg ellen. A
németek 203000 katonával, 700 harckocsival, 2500 ágyúval, 100 partvédelmi
ágyúval rendelkeznek. A Vörös Hadsereg az offenzívával biztosítani akarja a
szárnyait, mielőtt megindítja a döntő támadást Berlin ellen.
Március 3.
Keleti front, Németország
A német 4. páncélos hadsereg
Laubanból támadást indít Glogau irányába, hogy visszafoglalja az elveszett
Odera menti védelmi állásokat. A jól beásott szovjet erők azonban gyorsan megállítják
a támadókat.
Nyugati front, Franciaország
George Patton6
tábornok hóban és dermesztő esőben indít támadást az amerikai 3. hadsereggel a
Kyll folyón keresztül a Rajnához. A támadóék a VIII. és a XII. hadtest. Az
amerikaiak gyorsan haladnak előre.
Március 6.
Keleti front Magyarország
A németek megindítják a Tavaszi
ébredés hadműveletet, melynek célja a nagykanizsai olajmezők elfoglalása.
Budapest visszavétele, valamint egy presztizs győzelem kivívása a keleti
fronton. A 6. SS-páncélos hadsereg és a 2. páncélos hadsereg a rendkívül rossz
időjárási körülmények ellenére kezdetben sikereket ér el.
Március 7.
Nyugati front, Németország
Az amerikai 1. hadsereg egységei
elfoglalják a Rajnán átívelő remageni Ludendorff hidat. A híd, ami ellenállt a
bombáknak, a robbanóanyagoknak, a nagy megterhelésnek és a tűzérségi
lövedékeknek, 10 nappal később a folyóba omlik.
Március 14.
Nyugati front, Németország
George Patton tábornok amerikai
3. hadserege átkel a Moselle folyó alsó szakaszán, hogy megkerülje a német
Siegfried-vonalat*
*A
Siegfried-vonal a Németország határai mentén 1938-1940 között épített 630 km hosszú, mintegy 18000
bunkerből, tankcsapdából és más erődítményből álló védelmi vonal volt, amely
német-holland határon fekvő Kleve várostól a német-svájci határon található
Weil am Rhein városig húzódott.
Március 20.
Keleti front, Németország
Az I. Belorusz front egységei
lerohanják Altdammot. Az Odera északi szakaszának keleti partján ezzel az
utolsó német állás is elesett.
Március 22-31
Nyugati front, Németország
A szövetségesek megkezdik az
átkelést a Rajnán. Az amerikai 3. hadsereg 5. hadosztályának egységei Nierstein
és Oppenheim mellett átkelnek a folyón és hídfőállásopkat foglalnak el a keleti
parton 23-ra a hadosztály befejezi az átkelést. Nem ütköznek nagyobb német ellenállásba.
Március 25-28.
Keleti front, Magyarország
A szovjet 2. Ukrán front átkel a
Garamon, és támadást indít a Duna északi partja mentén. A magyar katonák
tömegesen szöknek meg német szövetségeseiktől, a német parancsnok pedig saját
egységeik egyre reményvesztettebb hangulatáról számolnak be. 28-ra a Vörös
Hadsereg Kőszeg és Szombathely térségében eléri az osztrák határt.
Március 30.
Keleti front, Lengyelország
A Vörös hadsereg visszafoglalja
Danzigot, ahol 100000 német foglyot ejt, és a kikötőben 45 tengeralattjárót
zsákmányol.
Harcok a távol-keleten
Március 3.
Távol-kelet, Burma
A David Cowan tábornok vezette
17. indiai hadosztály és a 255.indiai harckocsi dandár heves harcok után
elfoglalja a meiktilai közlekedési csomópontot.
Március 4.
Csendes-óceán, Ivo Jima
A szigeten leszáll az első
amerikai B-29-es Superfortess bombázó.
Március 17-19.
Távol-kelet, Burma
Megkezdődik a mandalayi csata. A
legnagyobb japán helyőrség által védett Dufferin-erődöt a britek szünet nélkül
ágyúzzák. Egy nagy erejű brit bombázás után a japánok 19-én kiürítik az erődöt.
Mandalay a britké.
Március 18.
Csendes-óceán, Fülöp-szigetek
Folytatódik a
>>békaugrás<< hadjárat: az amerikai 40. hadosztály partra száll
Panay szigetén, elfoglalja, majd továbbindul a közeli Guimaras-sziget ellen.
Március 24.
Távol-kelet, Burma
A szövetséges kínai új 1. hadsereg
Hsipaw mellett egyesül a kínai 50. hadosztállyal, és együtt fejezik be az észak
burmai hadjáratot.
Európai hadszíntér
Április 2-3.
Nyugati front, Németország
Az amerikai 1. és 3. hadsereg
egységei Lippstadtnál találkoznak, és ezzel befejezik a gazdaságilag rendkívül
fontos Ruhr-vidék bekerítését.
Április 4.
Nyugati front,
Hollandia
Bernard Montgomery7
tábornagy 21. hadseregcsoportja megkezdi Hollandia felszabadítását, hogy ezt
követően benyomuljon Észak-Németországba. Mivel Hollandiában egyre fogynak az élelmiszer-tartalékok,
a szövetségesek háború utáni holland megítélése a felszabadítás gyorsaságától
függ.
Április 11.
Nyugati front,
Németország
Az amerikai 9. hadsereg
Magdeburgnál eléri az Elbát. Egyre több német város adja meg magát harc nélkül.
Hitler nyugat-németországi hadseregei kezdenek szétesni.
Április 13.
Keleti front,
Ausztria
A Vörös Hadsereg felszabadítja Bécset.
Április 14.
Olaszország, Argentai
rés
Az amerikai 5. hadsereg is
megindítja észak-olaszországi offenzíváját.500 vadászbombázó támadása után az
amerikai 1. páncéloshadosztály és a 10. hegyi-vadász, valamint a brazil 1
hadosztály indít támadást Vergato és Montese között. A támadók gyorsan haladnak
előre.
Április 16.
Keleti front, Németország
A szovjetek megindítják a
támadást Berlin ellen. A szovjetek terve három részből áll: áttörnek az Odera
és a Neisse folyókhoz; szétverik is bekerítik a Berlinben és környékén álló
német egységeket; végül megsemmisítik ezeket, elfoglalják a várost és
előrenyomulnak az Elba folyóhoz.
A Vörös hadsereg támadóerői a
következőkből állnak: a 2. Belorusz és az 1. Ukrán frontok a Nagy hatótávolságú
csapásmérő erő, a dnyeperi flottila, valamint két lengyel hadsereg – összesen
2.5 millió katona, 41600 ágyú és aknavető, 6250 harckocsi és rohamlöveg és 7500
harci repülőgép. A német erők a következők: a Visztula hadseregcsoporthoz tartozó 3.páncéloshadsereg és 9. hadsereg;
a Közép-hadseregcsoport 4.páncéloshadserege és 17.hadserege; sok Volkssturm tag, valamint a berlini
rendőr- és biztonsági osztagok; és nyolc tartalék hadosztály, összesen
egymillió ember, 10400 ágyú és aknavető, 1500 harckocsi és rohamlöveg, valamint
3300 harci repülőgép.
Olaszország, Argentai rés
A brit 8. hadsereg 78. és 56.
hadosztályai egy hadművelet során Argentinától észak-keletre átkelnek a
Comaccioi-tóba ömlő Fossa marina csatornán. A német vonal szétesik, a szövetségesek
áttörnek az argentinai résen.
Április 18.
Nyugati front, Németország
A Ruhr-vidéken megszűnik a német
ellenállás.370000 katona kerül a szövetségesek fogságába.
Nyugati front, Hollandia
A csak szórványos ellenállásba
ütköző I.kanadai hadtest eléri Harderwijket, és ezzel bekeríti az ország
nyugati felében álló német erőket.
Április 20.
Nyugati front, Németország
Az amerikai 3. hadsereg ötnapi
harc után elfoglalja a nemzetiszocializmus szent helyének számító
dél-németországi Nürnberget. A légvédelmi ágyukkal körbevett várost két német
hadosztály, valamint a Luftwaffe és a Volksturm
zászlóaljai védték. A német parancsnok megesküdött Hitlernek, hogy utolsó
leheletükig harcolni fognak.
Április 22.
Keleti front,
Németország
A szovjet főparancsnokság
elrendeli, hogy Georgij Zsukov marsall és Iván Konyev marsall április 24-re
fejezzék be a Berlintől délkeletre fekvő erdőben lévő német csapatok
bekerítését, mielőtt azok a helyőrség erősítésére bejuthatnának a városba. A
támadással a Vörös Hadsereg egyúttal Berlin nyugati részéhez is közelebb jut,
és így megakadályozhatja az ellenséges egységek elmenekülését a Harmadik
Birodalom fővárosából.
Adolf Hitler elutasítja, hogy
repülőgépen Bajorországba menjen. Úgy dönt, hogy marad, és személyesen
felügyeli a város védelmét.
Olaszország, Argentai rés
A 6. dél-afrikai és a brit 6.
páncélos hadosztályok a Reno folyótól északra, Finale Emilia városkánál
találkoznak. A németek sietve menekülnek az argentai réstől a Pó folyóhoz,
hátrahagyva ágyúik, harckocsijaik és szállító eszközeik nagy részét.
Április 23.
Nyugati front, Németország
A Harc hegység utolsó német
védőit is foglyul ejtik. Északon a brit 2. hadsereg bevonul Hamburg
külvárosaiba.
Április 25-27.
Keleti front, Németország
Georgij Zsukov marsall I.
Belorusz frontja és Iván Konyev marsall I.Ukrán frontja befejezi Berlin
körbezárását. A város elleni támadás - nagy erejű előkészítő légi - és
tüzérségi támadások után. 26-án, minden oldalról egyidejűleg indított rohammal
kezdődik. 27-re a >> Berlin erőd<< területe egy kelet-nyugati
irányban 16 km-es, 5 km
szélességű térségre csökken. A német erők helyzetét tovább rontják a gyakori
szökések és öngyilkosságok.
Április 28.
Keleti front, Németország
A szovjet katonák a Moltke hídon
áttörve megkezdik a Reichstag ostromát A németek elkeseredett ellentámadásokat
indítanak. Az SS-csapatok által védett belügyminisztériumnál és a Kroll
Operánál különösen erős az ellenállás.
Keleti front, Németország
A Frankfurt-an-der-Oder városában
körbezárt német erők megpróbálnak kitörni, hogy Berlin segítségére siessenek. A
három napig tartó harcokban a német egységeket megsemmisítik: 200000 katonából
60000 életét veszti, 120000 fogságba esik, és csak kisebb csoportoknak sikerül
átcsúszni a szovjetek vonalain.
Hátország, Hollandia
A brit Királyi Légierő
élelmiszercsomagokat dob le, hogy enyhítse az éhező lakosság szenvedéseit.
Harcok Európán kívül
Április 1.
Csendes-óceán,
Okinava
Megindul a sziget elfoglalása az Iceberg hadművelet. Chester W. Nimitz
tengernagy, a csendes-óceáni flotta és a csendes-óceáni hadszíntér főparancsnoka.
Richmond Turner altengernagyot nevezi ki a partra szálló erők és Marc Mitsher
altengernagyot a gyorsreagálású hordozóerők élére. A 183000 fős amerikai 10.
hadsereg parancsnoka Simon B. Buckner altábornagy.
A Japántól csak 520 km-re fekvő
szigeten két repülőtér található a nyugati oldalon és két részlegesen védett
öböl a keleti parton, vagyis tökéletes ugródeszkát jelent majd a Japán elleni
invázióhoz.
Az amerikai II.partra szálló
hadtest és a XXIV. hadtest a partraszállás során gyakorlatilag nem ütközik
ellenállásba. Micuru Usidzsama vezérőrnagy, a sziget japán parancsnoka 80000
katonájával együtt a Suri mögött kiépített védelmi vonalba húzódik vissza.
Április 7.
Tengeri háború, Csendes-óceán
Amerikai repülőgépek
elsüllyesztik a világ legnagyobb csatahajóját, az Okinavára tartó Yamatót. A csatahajó egyébként is
öngyilkos küldetésre indult, mivel üzemanyaga csak az odahajózásra lett volna
elegendő.
Légi háború, Japán
108 P-51-es Mustang száll fel Ivo
Jimáról a Japán ellen induló B-29-es bombázók kíséretére. Ezek az első
szárazföldi telepítésű vadászgépek, amelyek elérik a Japán anyaországot.
Április 10.
Távol-kelet, Burma
William Slim tábornok brit 14. hadsereget
megindítja a támadást Rangun elfoglalására. A britek a város elfoglalása során
versenyt futnak az idővel, mivel május közepén beköszönt a monszun, ráadásul
még a Ranguntól északra védelmi vonalat kiépítő japánokat is le kell győzniük.
Április 17.
Csendes- óceán,
Fülöp-szigetek
Az amerikai X. hadtest egységei partra szállnak Mindanao
szigetén.
Európai hadszíntér
Május 2.
Nyugati front, Németország
A 21. hadseregcsoport brit 6.
légideszant hadosztálya bevonul Wismarba, még éppen időben ahhoz, hogy
megakadályozza a Vörös Hadsereg benyomulását Schleswig-Holsteinbe.
Keleti front, Németország
A szovjetek háromnapi
elkeseredett küzdelem után - amiben az 5000 védő felét megölték - elfoglalják a
Berlini Reichstag épületét és kitűzik a sarlós-kalapácsos zászlót.
Helmuth Weidling tábornok, Berlin
parancsnoka átadja a várost Georgíj Zsukov marsallnak. A város elfoglalása
során 300000 szovjet katona elesett, megsemmisült 2000 harckocsi és önjáró
löveg, valamint több mint 500 repülőgép is. A németek vesztesége egymillió
halott, sebesült és hadifogoly.
Május 5.
Keleti front, Csehszlovákia
A Vörös Hadsereg közeledtére a
cseh nacionalisták kirobbantják a prágai felkelést. A nap végére 2000 barikádot
állítanak fel, és elfoglalják a Moldva folyó összes fontosabb hídját.
Ferdinand Schörner9
tábornagy, a német Közép hadseregcsoport parancsnoka elrendeli a felkelés
leverését.
Május 9-10.
Keleti front, Csehszlovákia
A Vörös Hadsereg a partizánok
segítségével felszabadítja Prágát. Estére a szovjet csapatok lezárják a német
Közép hadseregcsoport összes menekülési útvonalát. A német katonák, látva a helyzet
kilátástalanságát, ezrével adják meg magukat.10-én az I. Ukrán front a
Chemnitz-Rokycany vonalban találkozik az amerikai 3. hadsereggel.
Május 15.
Balkán, Jugoszlávia
Az utolsó jugoszláviai német csapatok is megadják magukat.
Harcok Európán kívül
Május 1.
Távol-kelet, Burma
A hajnali órákban ledobják a 2. gurka
ejtőernyős-zászlóaljat. Feladatuk a Ranguntól délkeletre fekvő Elefánt-fok
elfoglalása, és ezzel a tengertől a Rangun folyóba behajózó szövetséges erők
partraszállásának biztosítása. A helyet rövid harc után elfoglalják.
Május 2.
Távol-kelet, Burma
A 20. indiai hadosztály
elfoglalja Prome városát, és ezzel már az Arakán-hegységben harcoló japánok
visszavonulási útvonalát fenyegeti. Délen a 26. indiai hadosztály partra száll
a Rangun folyó mentén.
Május 3.
Távol-kelet, Burma
A szövetségesek harc nélkül
visszafoglalják a 38 hónapig japán megszállás alatt lévő Rangunt. A város
létesítményei romokban, különösen a bombázások okoztak kiterjedt károkat.
Május 29.
Csendes-óceán, Okinava
Az amerikai I.tengerész gyalogos-hadosztály
heves harcok után elfoglalja Surit. Az amerikaiak 20000 embert vesztettek a
japán sziget elfoglalása során.
Június 1.
Távol-kelet, Burma
A burmai japán ellenállás
szétverése után William Slim tábornok brit 14. hadsereget fokozatosan
felszámolja az országban szétszórtan harcoló 70000 japán katonát. Az ellenséges
nyomás és az éhezés elől keletre visszavonuló japán 28. hadsereget a
XXXIII.hadtest veri szét a kamai hídfőben. Az egykori japán hadsreg ezt
követően már inkább egy rosszul felfegyverzett csürhére emlékeztet.
Június 22.
Csendes-óceán,
Okinava
Az amerikaiak minden japán
ellenállást felszámoltak a szigeten. A japánok parancsnoka, Micuru Usidzsima vezérőrnagy,
miután belátta a helyzet reménytelenségét, hajnalban egy Mubani melletti
barlangban rituális öngyilkosságot követ el. A 82 napos csata, amelyben a japánok
nagy számban vetettek be kamikaze repülőket, 110000 japán katona életét
követelte. Az amerikai haditengerészet vesztesége 9731 fő, köztük 4907 halott,
míg a 10 hadseregben 7613 katona elesett vagy eltűnt, és 31807 megsebesült. Az összecsapásoknak
26000 civil áldozata is volt, többségük japán polgári lakos, közülük sokan
öngyilkosságot követtek el.
Július 3-11.
Távol-kelet, Burma
A japán 33. hadsereg maradványai
- 6000 katona - a Pegu-hegységből támadást indítanak a waw-i szövetséges
állások ellen. Céljuk a brit 12. hadsereg ranguni közúti és vasúti összeköttetéseinek
elvágása, valamint ellenséges egységek elvonása a központból, hogy ezzel segítsék
a 28. hadsereg keletre menekülését Tuongoo és Nyaunglebin között. A
szövetségesek azonban a légierő támogatásával szilárdan ellenállnak, és a
japánok 11-én befejezik a Waw elfoglalására tett kísérleteiket.
Július 19.
Távol-kelet, Burma
A japán 28. hadsereg megpróbál a
Szittang folyón keresztül keleti irányba kitörni az ípegu-hegységből. Az előre
értesített 17. indiai hadosztály ágyúk százaival lövi a japánokat, mások a
folyóba fulladnak. A teljes kudarcba fulladt kitörés a hadsereg végét jelenti.
Július 26.
Csendes-óceán, Fülöp-szigetek
A 12-én a Sarangani-öbölben
végrehajtott partraszállás után legyőzik a mindanói japán erőket.
Augusztus 4.
Távol-kelet, Burma
A japán 28. hadsereg megmaradt
katonáit is megölik. A harcokban csak 96 szövetséges katona vesztette életét.
Augusztus 6.
Légi háború, Japán
Az Enola Gay B-29-es Superfortress bombázó atombombát dob Hirosímára,
ami 70000 embert megöl, és legalább ugyanannyit megsebesít.
Augusztus 9.
Távol-kelet, Mandzsúria
A szovjetek 1.5 millió katonával
támadást indítanak a japán Kwatung-hadsereg ellen. Megkezdődik a Vörös Hadsereg
történetének legrövidebb hadjárata.
Légi háború, Japán
Az amerikaiak Nagaszakira is
atombombát dobnak, miután a japán kormány az új bombák ledobását bejelentő
fenyegetés hatására sem egyezett bele az azonnali megadásba. A bomba 35000
embert megöl, és további 60000-et megsebesít.
Augusztus 23.
Távol-kelet, Mandzsúria
A szovjetek teljes, győzelmet
aratnak a mandzsúriai hadjáratban 80000 japán katona elesett, 594000 fogságba
esett. A szovjet veszteség 8000 halott és 22000 sebesült.
Meghatározó pillanatok
A veszteségek összeszámolása
A II.világháború az emberiség
történetének legpusztítóbb háborúja volt. A nagyobb hadviselő országok közül a
Szovjetunió véráldozata a legnagyobb: 7.5 millió szovjet katona vesztette
életét. A Szovjetunióban a németek faji politikája és az emberélet
semmibevétele körülbelül 15 millió orosz polgári személy halálát okozta. A
világot lángba borító Németország is nagy árat fizetett: 2.8 millió német
katona meghalt és 7.2 millió megsebesült. A hátországban 500000 német vesztette
életét. A háborúban 1.5 millió japán katona meghalt, és 300000 polgári lakos
vesztette életét az anyaország ellen végrehajtott amerikai bombázások miatt.
Olaszország vesztesége 77000 halott katona és 40000 halott civil.
A nyugati szövetségesek
lényegesen kevesebb katonát vesztettek, mint a Szovjetunió: az Egyesült Államok
292000 főt, Nagy-Britannia 397762-t, Franciaország pedig 210600-at. Az Amerikai
polgári áldozatok száma elhanyagolható. Nagy-Britanniában 65000, Franciaországban
pedig 108000 civil vesztette életét.
Becslések szerint a háborúban
összesen 15 millió katona és 34 millió polgári lakós halt meg, köztük 6000 000
zsidó, akiket a náci megsemmisítő táborokban gyilkoltak meg.”
Felhasznált irodalom:
Antony Shaw
A II.világháború napról napra
Hajja és Fiai Könyvkiadó Debrecen 2002
Szövegmagyarázat:
1. Dwight David „Ike” Eisenhower (1890-1969) hivatásos katona az Egyesült Államok
tábornoka és 34. elnöke, a második világháborús szövetségesi hadműveletek
meghatározó egyénisége. Eisenhower az expedíciós haderők parancsnokaként részt
vett a normandiai partraszállás előkészítésében, majd lebonyolításában.
1944.dec.-ben ötcsillagos tábornokká lépett elő. A háború után a republikánusok
jelöltjeként 1953-1961 között az USA elnöke. Életével a www.historiamozaik.blogspot.com
c. honlap több szerkesztése részletesebben is foglalkozik.
2. Charles André Joseph Marie de Gaulle (1890-1970) francia hivatásos katona, tábornok,
politikus, Franciaország elnöke. Az I.világháború idején Pétain tábornok,
később marsall mellett szolgált. A két világháború között több tanulmányában is
a gépesített alakulatok fontosságára hívta fel a figyelmet. 1940-től hadügymi-miniszterhelyettes.
Az ország összeomlása, a németek győzelme után különleges körülmények között
Londonba távozott. De Gaulle ezt követően a szabad francia csapatok vezetőjeként
részt vett az ország felszabadításához vezető harcok szervezésében. A háború
után 1945/1946-ban miniszterelnök volt, majd 1958-1969 között az ország elnöke
volt. Életével részletesebben a www.historiamozaik.blogspot.com
c. honlap több szerkesztése részletesen is foglalkozik.
3. Gerd von Rundstedt (1875-1953 hivatásos német katona, tábornagy,
hadseregcsoport-főparancsnok. 1940.okt.10-1945.márc.11 között három alkalommal
is a Nyugati Front élén állt. Életével a www.historiamozaik.
blogspot.com c. honlap egyik szerkesztése csak a személyével és tevékenységével
foglalkozik.
4. Ivan Sztyepanovics Konyev (1897-1973) hivatásos szovjet katona, a Szovjetunió
marsallja. A háború idején a német támadást követően Szmolenszk körzetében
harcolt. Részt vett a Moszkva alatti csatában. A kurszki ütközet idején a
stratégiai tartalékokat vezette. 1943/1944 években csapataival több győzelmet
aratott. Konyev később az 1-es, majd a 2-ik Ukrán Frontot is vezette. Az ő
egységei érték el először az Elbát, csapatai Torgaunál találkozott a
szövetséges erőkkel. Konyevnek- bár a „babérokat” G. Zsukov aratta le- komoly
szerepe volt Berlin elfoglalásában.
A
háború után az Ausztriában állomásozó megszálló csapatok vezetője. 1946-1950
között a honvédelmi miniszter helyettese. 1955-1960 között a Varsói Szerződés
(VSZ) fegyveres erői főparancsnoka.
5. Georgíj Konsztantyinovics Zsukov (1896-1974) hivatásos orosz-szovjet katona a
Szovjetunió marsallja.
Életével
a www.historiamozaik.blogspot.com
c. honlap több szerkesztése, így a „Vészes napok”, a „Titokzatos vendégek Tito
villájában 1956.nov.elején” címűek részletesebben is foglalkoznak.
6. George Smith Patton (1885-1945) hivatásos skót származású amerikai katona,
tábornok. 1909-ben elvégezte a Katonai Akadémiát. (West Point). Az első
világháború idején egy lovas ezrednél szolgált. Nagy hatással voltak rá a tankok.
Az I.világháború után a páncélos fegyvernem korszerűsítése
foglalkoztatta.1919-ben ismerkedett meg Dwight D. Eisenhowerrel, akivel szoros
barátságot kötött. A második világháború idején 1942-ben az észak-afrikai
partraszálláskor az amerikai erők parancsnoka. 1943-ban Tunéziában harcolt a
2-ik Hadtest parancsnokaként. A sziciliai invázió idején a 7.-dik hadsereg
parancsnoka volt. Csapataival 1945-ben átkelt a Rajnán és a nyár végén elérte a
Dunát. 1945.dec.9-én autóbalesetet szenvedett Mannenheim közelében és a
heidelbergi kórházban meghalt.
7. Bernard Law Montgomery (1887-1976) hivatásos angol katona, marsall, a második
világháború egyik katona egyénisége. Egy anglikán pap gyermekeként született. A
Katonai akadémia elvégzése után, harcolt az I. világháborúban. Súlyosan
megsebesült 1914-ben Franciaországban. Életbe maradását az őt ápoló szanitécnek
köszönhette, aki élete feláldozásával védte meg az akkor még századost az
ellenség golyózáporától. A két világháború között Írországban és Palesztinában
is szolgált. A II. világháború kezdetén hadosztályparancsnok Franciaországban.
1940-ben egységeit Dunkerque-ből evakuálták Angliába. 1942-ben az észak-afrikai
brit 8.hadsereg élére került. A második El-Alameini csatában 1942 őszén súlyos
vereséget mért Rommel csapataira. 1943-ban Szicíliában és Olaszországban
vezette harcba csapatait. 1944-től részt vett a normandiai partraszállás
tervezésében és végrehajtásban a 21. brit hadseregcsoport élén. A háború után
vezérkari főnök, majd a NATO főparancsnok-helyettese volt.
8. Chester W. Nimitz (1885-1966) hivatásos amerikai tengerész, ötcsillagos
tengernagy. A második világháború idején az USA Csendes-óceáni Flottájának, a
haditengerészeti erők főparancsnoka.
9. Ferdinand Schörner (1892-1973) hivatásos német katona, tábornagy. A
második világháború végén rövid ideig a Wehrmacht főparancsnoka. Schörner
Münchenben született, aki 1911-ben lépett a német-bajor hadseregbe. 1915-ben hadnagyként
- első világháborús sikerei alapján - megkapta a „Pour le Mérite” legmagasabb
német katonai érdemrendet. A párt megalakulásakor, belépett a
Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). A második világháború elején a
98. Hegyivadász Hadosztályt vezette, 1942-ben tábornokká léptették elő. Később
fokozatosan emelkedett a katonai ranglétrán. A háború utolsó napjaiban Hitler a
Wehrmacht élére állította. A háború után szovjet hadifogságba került, ahonnan
1955-ben tért vissza Németországba.
Forrás:
Internet-Wikipedia
Szerkesztette:
Dr. Temesvári Tibor
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Legegyszerűbben a Név/URL cím használatával szólhat hozzá!