2015. január 1., csütörtök

Ifj. Horthy Miklós


Érdeklődéssel olvastam a „Rubicon” történelmi magazin 2014/12 számában Szilágyi Ágnes Judit Ifj. Horthy Miklósról írt élvezetes tanulmányát. A kormányzó négy gyermeke (Magda:1912-1918, Paulette:1903-1940, István:19O4-1942, Miklós:1907-1993) „közül mindvégig, még halála után is István az idősebb fiú állt az érdeklődés és a családról szóló hírek középpontjában. Miklós csak ritkábban és többnyire szerencsétlen szerepben tűnt fel. A hozzá kapcsolódó legismertebb tény, hogy ő volt az, akit 1944 őszén a németek elraboltak, hogy apját megzsarolják. Ahogy 1942-ben Kállay Miklós megfogalmazta: az ifj. Horthy Miklós > soha közéleti szereplésre kedvet nem mutatott.<

Tanulmányok, balesetek
Ifj. Horthy Miklós1 a bécsi Collegium Theresiánumban, a pesti piaristáknál (1924-től magántanulóként), majd a keszthelyi Gazdasági Akadémián végezte iskoláit. Korán kezdett intenzíven sportolni, versenyszerűen teniszezett, motorozott, lovaspólózott. Ifjúkorában két súlyos sportbalesetet is elszenvedett, ezekről a korabeli sajtó részletesen beszámolt. Először 1926 májusában sérült meg komolyan, amikor az IIi: Tourist Trophy versenyre készülve motor-kerékpárjával bukott a Budakeszi úton. A szerencsétlenség tragédiába torkollott, mivel egy fiatal nőt is elsodort, aki a kórházban belehalt sérüléseibe.
A másik veszélyes balesete 1929 októberében történt, egy margitszigeti lovaspóló-mérkőzésen. Közvetlen következménye koponyatörés, kómás állapot és többhetes ápolás lett, azonban maradandó hatásai is voltak ifj. Horthy Miklós egészségi állapotára és további életvitelére. A sérülések miatt fellépő kettős látás, esetenként nehéz beszéd, émelygések és rosszullétek végig kísérték egész életét. Ahogy maga írta húsz évvel később, egy 1949-es levelében > Agyrázkódásaim és az azokból származó dupla látásom következtében idegzetem felmondta a szolgálatot, ami oly hihetetlenül rossz közérzetben nyilvánult meg, hogy meghaláson kívül minden másra képtelennek éreztem magam.<
Személyes karrier
Pólóbalesete után le kellett mondania az aktív sportolásról, ugyanakkor a sportvezetésben számos pozíciót kapott, az ökölvívó, illetve a tenisz szövetség mellett a Magyar Úszószövetség társelnöke, majd 1933 és 1944 között elnöke lett. nevét az országos Testnevelési Tanács tagjainak sorában is megtaláljuk – az olimpiai és nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságban – valamint az 1938-ban elhunyt gróf Andrássy Géza utódaként ő lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja (1939-1947)
A családi háttér nemcsak a sportszervezetekben, de a gazdasági élet vezető köreiben is gyors előrejutást biztosított számára. Frissen végzett akadémistaként 1928-ban került az Angol Magyar Bankhoz, ahol hamarosan aligazgató majd - 1939-es követi kinevezéséig - igazgató lett. Az 1930-as évek elején hosszabb utazást tett Egyiptomban, és tevékeny részt vállalt a Magyar-egyiptomi Kereskedelmi Rt. (1933-1948) létrehozásában, melynek ő volt az ügyvezető igazgatója. Ezenkívül szerepelt más az Angol Magyar Bank érdekeltségeként alapított vállalatok (Bel-és Külforgalmi Rt., 1938-1948, Magyar Brazil Kereskedelmi Rt. (1940-1947) vezetőségében is.
A szélesebb közvéleményt
ifj. Horthy Miklóssal kapcsolatban fiatalkorától meghatározták a sportbaleset után lábra kapott híresztelések vélt vagy valós egészségkárosodásával összefüggésben. A későbbiekben főként a szélsőjobboldali propaganda támadta a Horthy fiúkat és rajtuk keresztül a kormányzót azokkal a vádakkal, melyek egyébként magánbeszélgetésekben is gyakran felmerültek. A testvéreket egyrészt úgy emlegették, mint nőügyekben, mulatozásban és száguldozásban mértéktelen megbízhatatlan aranyifjakat, másrészt, mint édesapjuk jóvoltából, érdemtelenül túlpozicionált fiatalembereket.
Azok a visszaemlékezők
azonban, akik személyes ismeretségben voltak ifj. Horthy Miklóssal, egyértelműen cáfolják a negatív véleményeket. Így például Kádár Gyula a következőket írta:> azok a mendemondák, amelyek szerint ügyefogyott, hülye, züllött ember volt, valótlanok. Értelmes és művelt, nemhogy iszákos, mint híresztelték, hanem csaknem teljesen antialkoholista még a társaságban szokásos egy pohár bort sem itta meg.< Ezzel egybecseng Szegedy-Maszák Aladár visszaemlékezése:> Az úton elég gyakran voltam együtt az ifj. Horthyval, és kimondottan jó benyomást szereztem róla. Jó eszű, jó ítéletű ember volt, igen, gyorsan kapcsolt (…) kellemes, derűs úti-társnak bizonyult, a lovasbalesetének az ember nem sok nyomát vette észre.<
A Szegedy-Maszák Aladár által említett utazás egy hosszú vonatút volt Lisszabon és Budapest között, amely ifj. Horthy Miklós diplomáciai megbízatását zárta le 1942 őszén. Ugyanis a kormányzó kisebbik fia - akit családi körben csak Nickyként emlegettek - élete során ugyan jórészt magánember maradt, a második világháború idején azonban néhány éven keresztül diplomáciai és politikai szerephez jutott. Ez az időszak 1939 nyarán kezdődött, amikor mint frissen kinevezett rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az akkori brazil fővárosba, Rio de Janeiróba utazott.
Nem volt képzett diplomata,
és nem is került külügyi állományba, szerződéssel alkalmazták. Javadalmazása 4200 pengő/ hó volt, napidíja pedig az V. fizetési osztálynak felelt meg. A külügyminisztérium ugyanakkor nem kifogásolta, hogy jövedelmét kiegészítse a magyarországi gazdasági érdekeltségeiből befolyó összegek átutalásával, annál is inkább, mert vele szemben az egyik legfontosabb elvárás a brazil-magyar kereskedelmi kapcsolatok élénkítése lett volna. Ez ügyben azonban - néhány előadás megtartásán kívül - nem sokat tudott tenni, az idő rövidsége miatt sem, hiszen a két ország 1942 nyarán szemben álló háborús félként kölcsönösen hazarendelte diplomatáit.
Budapestre érkezése után
fokozatosan egyre pontosabb képet kapott a kül- és belpolitikai helyzetről, és megerősödött benne a közéleti szerepvállalás igénye. Ez az igény találkozott a kormányzó és bizonyos, ifj. Horthy Miklóshoz közel álló személyek elképzeléseivel. Azonban nem volt könnyű megfelelő, valódi tartalommal megtölthető feladatkört találni számára. Először - némi politikai gyakorlat megszerzése érdekében - országgyűlési mandátumhoz juttatták. 1943 februárjától lett felsőházi tag Jász-Nagykun-Szolnok vármegye képviseletében, a törvényhatóságok által választottak sorában.”
Házasságok, leszármazottak
Ifj. Horthy Miklós először igen fiatalon, alig húszévesen, 1927. augusztus 4-én kötött házasságot Károlyi Imre és Károlyi Zsófia Consuleo nevű lányával. Apósa, a magyar politikai és gazdasági egyik legbefolyásosabb tagja - akit zseniális/félelmetes intrikusaként is ismertek - kezdettől fogva támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választatását. Az esküvőre a kabinetiroda több mint 600 vendéget hívott meg. Az egyházi szertartásra a budapesti Szilágyi Dezső téri templomban, a polgári esküvőre pedig az örömapa palotájában került sor, ahol a főváros polgár mestere adta össze az ifjú párt.
A sajtó részletesen
beszámolt az eseményről. A Pesti Napló tudósítása szerint >csütörtök délelőtt fél 11 órakor érkezett meg Sipőcz Jenő polgármester gróf Károlyi Imre Margit (Ma Bem) rakpart 9. szám alatti palotájába, ahol elvégezte ifj. Horthy Miklós és Károlyi Consuelo grófnő polgári esketési szertartását, a palota gladioluszokkal és piros rózsákkal díszített gobelines nagy szalonjában (…) A polgári esküvő tanúi gróf Károlyi Gyula, a menyasszony nagybátyja és Horthy István lovassági tábornok voltak: (…) A polgári házasságkötés után az előkelő násznép visszatért gróf Károlyi Imre palotájába, ahol szűk családi körben Dezsőnét fogyasztottak: A mirtusszal violával és fehér rózsával díszített ebédlőben gróf Károlyi Gyula, az ifjú asszony nagybátyja üdvözölte a fiatal párt. Délután négy órakor ifj. Horthy Miklós és ifj. Horthy Miklósné, született Károlyi Consuelo nászútra utazott.<
A fiatalok a budai várban,
az Uri utca 10.-ben rendezték be otthonukat. Első gyermekük , Zsófia 1928. május 23-án született Budapesten, a második Nikolette pedig a kenderesi Horthy birtokon 1929. augusztus 3-án. A házasság azonban 1930-ban válással végződött. A kislányokat édesanyjuk nevelte, 1945 elejéig Magyarországon, majd svájci emigrációban, de édesapjukkal is kapcsolatban maradtak.
A legveszélyesebb háborús időkben - 1944 augusztusa és októbere között - rövid ideig ismét együtt volt a család a budai királyi palotában. Az akkor 16 éves Zsófia a következőket jegyezte fel naplójában, amikor 1944. augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára.> Rögtön telefonáltunk Papának (Pestre a kormányzóságra), hogy most mit csináljunk: Ti. Előzőleg megállapodott Mami Papával, hogy ha a keleti határ körül valami baj történik, telefonon értesít minket. Papa a telefonba azt mondta, hogy még aznap vagy legkésőbb másnap küld értünk autót, legyünk a közelében Pesten, ahol mégiscsak jobb helyen vagyunk, mint keleten Biharban.<
Horthy Zsófia
néhány évvel később, 1950-ben ment férjhez először, Henry Freytaghoz. Ebből a házasságból három gyermek született Genfben: két fiú, Derek és Claude, valamint egy lány, Maureen. Később válása után, 1972-ben Horthy Zsófia ismét házasságot kötött, második férjét Charles S. Fillietaznak hívták. A fiatalabb testvér, Nicolette 1958-ban kötött házasságot az ausztriai Lebringben Georg Bachofen von Echt báróval, és gyermektelen maradt. 1990-ben hunyt el Bécsben.
Ifj. Horthy Miklós
a portugáliai emigrációban ismerte meg második feleségét. 1956. december 22-én a skóciai Edinboroughban kötött házasságot az Argentínában született Helen Margot Lindsay-Lewisszal, első férje után Hema dew Croy hercegnével. A házaspár 1974-ben átköltözött a Spanyol országhoz tartozó Palma de Mallorcára, és itt éltek az asszony 1976 decemberében bekövetkezett haláláig. Érdekes véletlen, hogy Horthy-Károlyi Consuleo is ugyanebben az évben, csak néhány hónappal korábban áprilisban hunyt el Genfben, hamvait 2010 áprilisában helyezték el a kaplonyi Károlyi-kriptában.>Nicky sógorom vigasztalhatatlan volt Hema halála után írja visszaemlékezésében Edelsheim-Gyulai Ilona. - Nem éltek mindig teljes összhangban, de amikor Hema megbetegedett, Nicky odaadóan ápolta, és amikor meghalt, teljesen összetört, tanácstalan lett. < Néhány magányos évet töltött még Palma de Mallorcán, aztán életének utolsó szakaszában visszatért Portugáliába.
A >Kiugrási Iroda<
1943-ban került sor (és valószínűleg formális) katonai kiképzésére is. Kádár Gyula így indokolta ennek szükségességét: > Háború lévén, előre látható volt, hogy katonai kérdések kerülnek előtérbe a fiatal Horthynak szánt hatáskörben. Ő azonban soha nem volt katona, a had-sereg szervezetéről, szabályairól fogalma sem volt; a katonai kifejezéseket nem ismerte. Ezért - mielőtt még az említett működését megkezdte volna - meg akart ismerkedni ezekkel. < Ilyen előzmények után, 1943. december 31-én hozták létre ifj. Horthy Miklós hivatalát az úgynevezett >kiugrási irodát<.
1943. december 31-én alakult meg formálisan ifj. Horthy Miklós hivatala, mely egyrészt intézményesítette szerepét apja mellett. Immár nem a >kormányzó fia< volt, hanem hivatalt és tekintélyt kapott. Másrészt magának a kormányzónak is biztosított egyfajta mozgásteret azzal, hogy feladatkörébe sok minden beleférhetett, hisz az csak homályosan volt körül írva, a továbbiakban lényegében bármire megbízást kaphatott. Így jutott központi szerephez a háborúból való kiválási kísérlet előkészítésében, de kapcsolatot keresett az ellenálló csoportokkal, például Szent-Györgyi Albert körül kialakult, angolszász orientációjú értelmiségi körrel.
Horthy Miklós titkos iratai között
olvasható az a kinevezési okmány, melyet fia számára fogalmaztak: >Méltóságod szolgálattételre közvetlenül a főméltóságú kormányzó úr legmagasabb személye mellé lesz beosztva, ügyköre lesz egyelőre a Magyarország területén kívül Európában lévő, továbbá a tengerentúli világrészeken élő és visszatelepülni óhajtó magyarság visszatelepítésének kérdése. Ügykörébe tartozik majd ezen túlmenőleg minden olyan kérdéssel való foglalkozás, melyre a főméltóságú Kormányzó úr, illetve a m.kir: Miniszterelnök méltóságodnak megbízást ad. Méltóságodnak e célból egy iroda bocsáttatik rendelkezésére.< a budai Várban, a kormányzóság épületében, ahol a tényleges szervező munkát elsősorban Szent-Iványi Domokos, Köves András és Soós Géza végezte.
Ifj. Horthy Miklós
inkább, mint a kormányzó bizalmasa a felé való közvetítésben játszott szerepet, és ő volt a lényegében titkos szervezet arca a nyilvánosság felé. Ő maga egy visszaemlékezésében, melyet Hevesy Pál kérésére állított össze évtizedekkel később így értékelte az iroda szerepét: >Hogy atyám az ország helyzetéről és az emberek hangulatáról jobban legyen tájékozódva, vezetésemmel egy irodát alakított, ahol mindenki felkereshetett és bajait elmondhatta (…) Lesújtó volt látni, amikor a gazdasági élet volt magas rangú vezetői sárga csillaggal jöttek irodámba segítségért (…) Megbízható barátokkal titokban többször találkoztam, és törtük a fejünket, hogyan lehetne hazánkat német erőszak alól, szövetséges segítséggel valahogyan felszabadítani.<
Az iroda
jelentőségével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Azok, akik közelebbről figyelemmel kísérték az ifj. Horthy Miklós tevékenységét (Kádár Gyula, Újpétery Elemér, Kállai Gyula, Vattay Antal) fontosnak ítélik szerepét a kormányzó széleskörű tájékoztatásában, a legkülönbözőbb németellenes körökkel való kapcsolattartásban, az angolszászok, illetve végül is a szovjetek felé irányuló fegyverszüneti tapogatózások előkészítésében, az üldözöttek mentésében. Mások (pl. Chorin Ferenc) kisebb jelentőséget tulajdonítanak ifj. Horthy Miklós személyének édesapjára gyakorolt hatásának, tisztességét azonban senki nem kérdőjelezi meg.
Szegedi-Maszák Aladár írja:
>1943 utolsó napjaiban a királyi palota néhány szobájában ifj. Horthy Miklós vezetése alatt iroda nyílt meg a külföldön élő magyarok hazatelepítésének névleges céljával.(…) Március 18 után a kapcsolatok fenntartása volt a feladata a Kormányzó és a föld alá ment ellenzéki mozgalmak között (…) és a sok üldözöttön is segített. Az ifjú Horthy mindenesetre nagyon becsületes munkát végzett, ha erőfeszítései végeredményben meddők maradtak is, és az élete is majdnem ráment.<”
Németek túsza
A német csapatok 1944. március 19-én megszállták Magyarországot. Horthy kormányzó, aki megtartotta államfői tisztségét, szeptemberre belátta, hogy elkerülhetetlen a szovjetekkel való közvetlen kapcsolatfelvétel. Még ugyanebben a hónapban magyar delegáció érkezett Moszkvába az előzetes fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Ennek eredményeképpen Horthy Miklós megadta a felhatalmazást az előzetes fegyverszüneti megállapodás aláírására, ami október 11-én meg is történt.
Négy nappal később,
1944.október 15-én reggel Otto Skorzeny vezetésével német kommandósok tőrbe csalták a kormányzó egyetlen, még életben lévő gyermekét, ifj. Horthy Miklóst, aki lányainak küldött levelében néhány hónappal később így emlékezett: >Majdnem eszméletlen állapotban voltam, amikor ők a zsákba gyömöszöltek és utána repülővel Bécsen keresztül a mauthauseni koncentrációs táborba vittek.< Az akció híre a délelőtt folyamán jutott el a családhoz. A déli órákban a kormányzó a rádióban ünnepélyes formában felolvasott üzenetével bejelentette, hogy Magyarország a Szovjetunióval valamint szövetségeseivel fegyverszünetet köt. Másnap este azonban - miután Edmund Veesenmayer német birodalmi megbízott fia életével megzsarolta - lemondott hivataláról.
A németek
nem csak Magyarországon alkalmazták a túszejtés módszerét, több politikust, illetve családtagjaikat tartották fogva, így például Le’on Blumot, Kurt von Schuschniggot, és feleségét, Marió Badogliót, az olasz miniszterelnök fiát és a volt magyar miniszterelnököt, Kállay Miklóst is. 1945 áprilisában ifj. Horthy Miklóst több fogolytársával együtt átszállították Dachauba, majd néhány nap múlva Innsbruckba, április végén pedig a dél-tiroli Niederdorf (olasz nevén Villabassa) közelébe. Itt szabadították ki május 4-én olasz partizánok és az amerikai csapatok. Ezután amerikai őrizet alatt Capri szigetére, majd Rómába került, közben többször kihallgatták a háborúban játszott szerepére vonatkozóan és augusztus 28-án helyezték végleg szabadlábra az olasz fővárosban.
Emigránslét
Ettől kezdve erőfeszítései főként arra irányultak, hogy kapcsolatot találjon családjával, és új egzisztenciát teremtsen. 1945-47-ben Rómában élt, innen látogatta meg volt feleségét és lányait, akik időközben Svájcban telepedtek le, valamint szüleit, akikkel együtt töltötte 1945 karácsonyát a bajorországi Weilheimben, ahonnan a Horthy család csak 1948 decemberében költözött el a diplomáciai védelmet és végleges letelepedést biztosító salazari Portugáliába. Közben ifj. Horthy Miklós úgy döntött, hogy korábbi diplomáciai állomáshelyére, Brazíliába utazik, és ott próbál meg olyan jövedelmező vállalkozást elindítani, amelyből esetleg családját is támogathatja.
1947. június 30-án
érkezett Rio de Janeiróba. Az eseményről Koós Ádám követségi tanácsos azonnal jelentett Budapestre: ifj. Horthy Miklós > megérkezését követően felkeresett a követségen. Érdeklődésemre, hogy milyen célból jött Rióba, kijelentette, hogy követ korában szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni, hogy itt magának elhelyezkedést és megélhetést biztosítson. Több ízben hangoztatta, hogy politikával semmi szín alatt nem kíván foglalkozni.< Ezt az elhatározását néhány évvel később feladta, mikor Bakach-Bessenyey György unszolására csatlakozott az emigrációban élő magyar diplomatákat és politikusokat tömörítő, 1947 novemberében New Yorkban alakult Magyar Nemzeti Bizottmányhoz, és 1949-ben elvállalta brazíliai képviseletét. Még az év decemberében - szintén New Yorkban - jött létre a szervezet égisze alatt az emigráns magyar sportolók összefogását célzó Magyar Nemzeti Sportszövetség, ennek egyik alelnöke lett ifj. Horthy Miklós.
A brazíliai lehetőségek
azonban nem váltották be ifj. Horthy Miklós reményeit. Komoly egzisztenciát nem sikerült teremtenie az ott töltött évek alatt. Ugyanakkor közéleti feladatát sem tudta sikerre vinni, egy 1950-es levélben így írt nehézségeiről:>Jordán Emil bencés páter (a Sao Pauló-i magyarok egyik vezéregyénisége) az USA-ból való tavalyi visszatérése óta határozottan Bizottmány-ellenes, annak legtöbb vezető tagja miatt. Ez a nézet az újonnan kivándoroltak között, akik koloniális szempontból nagyon is számítanak, annyira elterjedt, hogy a Bizottmánnyal szemben úgy járok el leghelyesebben, ha arról lehetőleg említést sem tesznek.< Gyenge egészsége és rossz anyagi helyzete mellett talán ez a kudarc is közrejátszott abban,hogy 1954-es európai útjáról már nem tért vissza Dél-Amerikába.
1954.december elején
- immáron brazil útlevéllel - érkezett meg Estorilba, ahol szülei éltek, és néhány hónap alatt eldöntötte, hogy csatlakozik hozzájuk. 1955 októberében végleg lemondott a bizottmányban betöltött funkciójáról. Hosszú életének további majd negyven évében közszereplést többé nem vállalt. Végleg >Horthy Nicky, a magánember maradt. 1993. március 28-án hunyt el a liszaboni Mira Fonte idősek otthonában. Ekkor már folytak Horthy Miklós és felesége újratemetésének előkészületei, és fiúk hamvait is Magyarországra szállították. Szeptember 4-én szüleivel együtt helyezték végső nyugalomra a kenderesi családi kriptában.”

Szövegmagyarázat:


1. Ifjabb Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1907-1993) földbirtokos, magyar királyi követ Brazíliában és Portugáliában a Vitézi Rend tagja, bankigazgató, diplomata, felsőházi tag, sportvezető. Horthy Miklós és Purghly Magdolna legkisebb gyermeke volt. Politikai mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott és elítélte a szélsőséges politikát, valamint a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a >kiugrási iroda< vezetését.
Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó rövid tűzharc után elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza, szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen a családi kriptában.


Szerkesztette:
Dr. Temesvári Tibor

2014. december

1 megjegyzés:

Netty írta...

Dear Mr Temesvári, is there anything more known about the date/place of death of Helen Lewis? Over the years I and some friends have found background information about her. But on your blog we finally found her month of death almost 40 years after it happened! Somehow no single royal genealogy has the information. I would be very glad to hear from you (nettyroyal@gmail.com).

Megjegyzés küldése

Legegyszerűbben a Név/URL cím használatával szólhat hozzá!