Egyszer minden véget ér

Ahogy Lev Bezimenszkíj egykori haditudósító „Martin Bormann utolsó naplója” című munkájában írja: „mielőtt Bormann rászánta volna magát a Berlinből való szökésre, még egy akciót hajtott végre”, amelynek az volt az értelme, „hogy maximális mértékben elhúzzák a kapitulációt, egy kis lélegzethez jussanak, hogy Bormann közben elvergődhessen Flensburgig” Dönitz törzséhez. Másrészt, hogy „éket verjenek” a győztes nagyhatalmak közé, azaz tárgyalásokat kezdeményezzenek a szovjetekkel. „Ennek a furfangos vállalkozásnak az értelmi szerzője Bormann és Goebbels volt, végrehajtója pedig a szárazföldi haderő utolsó vezérkari főnöke, Guderian utóda, Hans Krebs gyalogsági tábornok.

Vlagyimir Alekszandrovics Lebegy:

„Késő éjjel volt.

1945. május 1-re virradó.

Vaszilij Ivanovics Csujkov¹ vezérezredes 8. gárdahadserege készülődött az utolsó rohamra, s ennek, s ennek állományában a mi 4. gárda lövészhadtestünk is, amelynek én voltam a törzsfőnöke. A hadtest 1943 óta hosszú harci utat járt végig, s most Berlinben harcoltunk, elérve a Tiegarten déli peremét.

23 óra körül a hadtest harcálláspontján felberregett a telefon. Felvettem a kagylót. A 35. gárdahadosztály parancsnoka, Szmolin gárdaezredes jelentkezett. Jelentette, hogy hadosztálya szakaszán a frontvonalon átjött egy német tiszt, s közölte, hogy a német vezérkar főnöke, Krebs² tábornok tárgyalásokba kíván bocsátkozni a szovjet parancsnoksággal, és igen fontos bejelentést óhajt tenni.

Én erről nyomban értesítettem a hadsereg törzsét, s onnan Csujkov tábornoktól azt a parancsot kaptam, hogy haladéktalanul menjek ki a hadosztályhoz, és hozzam el Krebset a hadsereg törzsébe. Mindjár bevágtam magam a >> Willis<<-be, és elindultam.

Az út nem volt könnyű,

Nehéz volt közlekedni: a város égett, hol itt, hol ott aknák, lövedékek robbantak - egyszóval folyt a háború. Végül odaértem a harcálláspontra - egy ház alagsorába rendezték be, egész közel a frontvonalhoz.

Megkérdem Szmolintól:

-         Hol a parlamenter?

Kiderült, hogy Krebsért ment, s megígérte, hogy körülbelül másfél óra múlva lépi majd át Krebs a frontvonalat.

Várakoztunk hát. Egy külön láncot alakítottunk, hogy tájékoztason bennünket, a parlamenter mozgásáról. Körülbelül éjjel két órakor (pontosan már nem emlékszem) megérkezett von Düfling vezérkari ezredes, kis idő múlva pedig maga Krebs is. Felvettem a telefonkagylót, s bejelentettem ezt Csujkov tábornoknak.

Nemsokára a 35. hadosztály harcálláspontjára érkezett Duhanov altábornagy, a hadsereg parancsnokhelyettese; páncélos szállítójárművön jött. Duhanov közölte Krebssel, hogy Csujkovhoz kísérik.

Az alatt az idő alatt, amíg Krebs a hadosztály harcálláspontján tartózkodott, kissé szemügyre vehettem. Magas, szikár termetével, borotvált fejével kifeszített rugóra emlékeztetett. Izgalmát gondosan leplezte. De hiszen tudtuk, hogy a tábornok szokatlan feladatot teljesít: Martin Bormann írta alá a felhatalmazását a frontvonal átlépésére.

Krebs Duhanovval beült a páncélkocsiba,

Von Düffing meg velem a >>Willis<<-be. Körülbelül félóra múlva megérkeztünk a 8. gárdahadsereg előretolt harcálláspontjára. Ez akkor egy lakóházban rendezkedett be, a tempelhofi repülőtér szélén.

Krebset és Düffinget betessékelték egy szobába, amelyben asztal mellett ült Vaszilij Ivanovics Csujkov, helyettese, Duhanov, néhány tábornok a hadsereg törzsétől. Kelber a hadseregtörzs tolmácsa. Aznap Csujkov vendégei voltak Visnyevszkíj és Dolmatovszkíj írók. Megkezdődött a beszélgetés…

S mi történt ezután?

Krebs átnyújtott Csujkovnak három dokumentumot: felhatalmazását Bormann³ aláírásával, Bormann és Goebbels⁴ levelét a Szovjet Hadsereg Legfelsőbb Főparancsnokságához, s végül, az új birodalmi kormány összetételét. Az okmányok azon a híres írógépen íródtak, amely Hitler számára készült: óriási betűi voltak (háromszor akkorák, mint egy rendes írógépnek), mivel a Führer rövidlátó volt, szemüveget viszont nem akart viselni, mert azt hadvezérhez méltatlannak tartotta…

A Krebs és Csujkov között lezajlott beszélgetésről némi képet adhat az a feljegyzés, amelyet másnap reggel Visnyevszkíj szovjet író és haditudósító készített.

>> 2 óra 30 perc,

Megérkeztünk Csujkovhoz.

-         Várjanak egy kicsit.

Fel-alá járkálunk a szobában…Idegesen….Beszélek Csujkovval. Hajnali 4 órára várjuk a kapitulációt.

3 óra 55 perc.

Most érkeznek a német hadsereg képviselői. Előkészítjük a jelentéseket. Belép Krebs gyalogsági tábornok, a német szárazföldi haderő új vezérkari főnöke.

Krebs: Különösen bizalmas dolgot közlök önnel: ön az első külföldi, akinek bejelentem, hogy Hitler április 30-án öngyilkos lett.

Csujkov: Ezt tudjuk.

Krebs: A Führer végakarata⁵ szerint….(Felolvassa Hitler végrendeletét és dr. Goebbels nyilatkozatát.) E nyilatkozat célja: kedvező kiutat találni ama népek számára, amelyek a legtöbb áldozatot hozták a háborúban. Az okmány átnyújtható az önök parancsnokságának.

Csujkov: Ebben az okmányban Berlinről van szó, avagy egész Németországról?

Krebs: Felhatalmazásom van arra, hogy az egész német hadsereg nevében beszéljek. Felhatalmazás Goebbelstől.

Csujkov: Ezt jelentem Zsukov⁶ marsallnak.

Krebs: Első kérdésem: amíg folynak a tárgyalások, hallgatnak-e majd a fegyverek?

(Felhatalmazása van a harci cselekmények ideiglenes felfüggesztésére, és megismétli, hogy még senkivel sem közölték Hitler halálát.)

Csujkov (felveszi a telefonkagylót): Kapcsolja Zsukov marsallt. Itt Csujkov. Ideérkezett Krebs gyalogsági tábornok. Felhatalmazása van a német hatóságoktól arra, hogy tárgyalásokat folytasson velünk. Megerősíti, hogy Hitler öngyilkossággal vetett véget életének. Kérem, jelentse Sztálin⁷ elvtársnak, hogy a hatalmat Goebbels, Bormann és Dönitz⁸ vezértengernagy vette át (Hitler végakarata szerint), Krebsnek felhatalmazása van fegyverszüneti tárgyalások folytatására. Krebs azt ajánlja, hogy a tárgyalások időtartamára függesszük fel a harci cselekményeket. Azonnal megkérdezem. (Krebshez) Mikor is lett öngyilkos Hitler?

Krebs: Ma, 15 óra 50 perckor. Bocsánat tegnap…

Csujkov (megismétli): Tegnap, 15 óra 50 perckor. Békéről? Nem, arról még nem beszélt. Azonnal megkérdezem. Úgy van, értem, igen! (Krebshez) Zsukov marsall azt kérdezi öntől, hogy kapitulációról van-e szó?

Krebs: Nem. Vannak más lehetőségek.

Csujkov (megismétli a marsallnak): Azt mondja, vannak más lehetőségek a béke megteremtésére. Nem. Egy másik kormány fordult a szövetségesekhez és keres más módokat. Hogy tud-e erről Krebs? Egyelőre nem tisztáztam. (Krebs fülel.) Nekik nincsenek kapcsolataik a szövetségesekkel. Krebsnek csak a Szovjetunióval való tárgyalásokra van felhatalmazása. (Csujkov hallgatja a marsall utasításait) Igen…Igen…Goebbelstől, a birodalmi kancellártól kapott felhatalmazást, Bormann pedig pártelnök (pártügyi miniszter) maradt. Azt mondja, mi vagyunk az elsők, akikkel közölte Hitler halálát és végrendeletét. Ön marsall elvtárs, és én (Szünet) Megkérdezi Moszkvát? Várok a telefonnál. Értem. Krebsnek nincs felhatalmazása, de tárgyalhat. Rendben.

(Ott ülök Csujkov jobb oldalán, mindent feljegyzek noteszébe.)

Értem, marsall elvtárs! Megkérdezem. És a többi? Értem, megértettem. (Krebshez) Csak akkor folytathatunk önnel tárgyalásokat, ha teljes kapitulációról van szó mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok, mind Anglia előtt.

Krebs: Ahhoz, hogy megtárgyalhassam önökkel követeléseiket, kérem, hogy ideiglenesen szüntessék be a harci tevékenységet.

Csujkov (telefonba): Nem beszélhet a teljes kapitulációról, míg nem tudja, mi az általános helyzet Németország új kormányában. Ha ezt megtudja, közli. Csak tárgyalásokra van felhatalmazása. Igen. Megkérdezem. (Krebshez) Most megadják magukat?

Krebs: Ezt egyeztetnem kell kormányommal. Lehet, hogy felbukkan egy új kormány délen. Egyelőre csak Berlinben van kormány. Fegyverszünetet kérünk.

Csujkov (a kagylóba): Fegyverszünetet kér - a tárgyalásokhoz. Lehetséges, hogy Németországnak lesz egy közös kormánya.(A kagylóból hallatszik Zsukov hangja.) Igen, értem, rendben…Hallgatom önt, értem…Hogyan? Rendben, igen! (Krebshez.) A fegyverszünet kérdésében csak az általános kapituláció alapján dönthetünk.

Krebs: Akkor önök elfoglalják azt a körzetet, amelyben a kormány van, és megsemmisítenek minden németet.

Csujkov: Nem semmisítjük meg a német népet.

Krebs (próbál vitába szállni): A németeknek nem lesz módjuk dolgozni…

Csujkov: A németek már együtt dolgoznak velünk.

Krebs (megismétli): Azt kérjük, hogy ismerjék el a német kormányt a teljes kapituláció előtt, lépjenek kapcsolatba vele, és adjanak nekünk lehetőséget arra, hogy kapcsolatba lépjünk az önök kormányával.

Csujkov: Nekünk egyetlen feltételünk van: teljes kapituláció.

Krebs: De mi úgy gondoljuk, hogy a Szovjetunió számol az új legális német kormánnyal. Ez mindkét fél számára előnyös és kedvező.

4 óra 40 perc.

A tábornok újra kéri az ideiglenes fegyverszünetet.

Krebs: Csak ideigleneset. (A német Krebs ezt oroszul mondja.) Nincs módom most másról tárgyalni. Az önök érdeke, hogy tárgyalásokat Németország új kormányával folytassák. Uraim, én csak meghatalmazott vagyok, nem felelhetek kormányomért.

Csujkov: Az én ajánlatom világos.

Krebs: Német kormány - passz.(Derültség.) Önök az erősek, ezt tudjuk, s önök így vélekednek.

Csujkov: Mi ezt nagyon jól tudjuk, s ezt önöknek is tudniuk kell. Önök hiába fognak harcolni és embereket áldozni. Felteszem a kérdést: mi az értelme a harcuknak?

Krebs: Harcolni fogunk az utolsó szál emberig.

Csujkov: Várom a teljes kapitulációt.

Krebs: Nem.

(A szobában: nyugodt szovjet tábornokok, Krebs, egy fiatal fiatal német tiszt, a tolmács. Az asztalon hatalmas térkép: Berlin.)

Krebs: Teljes kapituláció esetén jogilag nem fogunk létezni, mint kormány.

Csujkov: Hol van Kleist⁹ tábornok?

Krebs: Nincs itt.

(Szünet…Várunk…)

Csujkov (fogja a másik telefonkagylót): Mi újság ott? Ellenállás nélkül? Értem. Parlamenterek nem jöttek? Várjanak. Feltétlenül. Helyes Jól van! (Krebshez). Szerintem az ön helyőrsége kapitulál.

Krebs: Hol?

Csujkov: Mindenütt.

Krebs: Parancs nélkül?

Csujkov: A mieink támadnak, az önökéi megadják magukat.

(lövöldözés nem hallatszik)

Krebs: Ezek talán csak szórványos jelenségek?

Csujkov: Nem hiszem.

(Krebs kéri, hogy tájékoztassák az általános helyzetről. Meghozzák az aznapi újságot. Csujkov felolvassa a Reuter hirügynökség jelentését Himmler¹⁰ árulásáról.)

Krebs: Ja-a-a!

(Csujkov tovább olvas: felolvassa a szövetségesek válaszát, és ennek megerősítését a szovjet kormány részéről.)

Krebs: Himmlernek erre nem volt felhatalmazása. Ettől tartottunk, Himmler nem tudja, hogy a Führer öngyilkos lett.

Csujkov: Hogyhogy, hiszen működtek Németország rádióállomásai? (Krebs meglepődik) Himmler rádión közölte pontjait a szövetségesekkel való különtárgyalásokhoz.

Krebs: Ez egyéni akció, más alapokon folyik.

(Hoznak egy német röplapot. Csujkov felolvassa azt a jelentést, hogy Hitler a Tiergartenben van.)

Krebs: Ez hazugság!

Csujkov: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

(Csend. Komor hangulat.)

Csujkov: Nem tudom, mi lesz az ön válasza, de szerintem nincs értelme több vért ontani….”

A továbbiakban Visnyevszkíj ezt jegyezte fel:

>>Csujkov: Tehát Himmler áruló?

Krebs: Igen. Hitler végrendelete szerint Himmlert kizárták a pártból. Himmler Berlinen kívül van, Mecklenburgban.

Csujkov: Ön tudott Himmler ajánlatáról: teljes kapituláció az Egyesült Államok és Anglia előtt?

Krebs: Mint önök is tudják, mi gyanítottuk ezt, de végérvényesen csak a Reuter jelentéséből győződtem meg róla. Himmler nem tájékoztatott bennünket. A Führer Berlinen kívül hagyta, hogy Himmler onnan Berlin segítségére küldje a német fegyveres erők csapatait. De becsapta a Führert, nem tette meg ezt. Áruló: békét akart kötni a Führer tudta nélkül. Himmler szembefordult Németország érdekeivel. Én egész idő alatt a Führer mellett voltam, közvetlen tanácsadója voltam katonai kérdésekben. Berlinen kívül pedig, Mecklenburgban, ott volt az OKW*

* OKW = Oberkommando der Wehrmacht. Hitler 1938. febr. 4-én rendelete szerint ő maga gyakorolta a főparancsnoki jogkört a Wermacht felett. A hadügyminisztérium ezzel megszűnt, feladatait egy új szerv a véderő főparancsnoksága (Oberkommando der Wehrmacht) vette át. Ez a szerv Hitler személyes katonai törzse gyanánt működött. Az OKW főnöke látta el birodalmi miniszteri rangban a hadügyminiszter funkcióit is.

A Führer közvetlenül Berlinből adott parancsokat nekik. Én voltam felelős a keleti frontért.

Csujkov: Ki most önöknél a főparancsnok?

Krebs: A végrendelet szerint: Dönitz. A szárazföldi haderő új főparancsnoka Schörner¹¹, a tengeri erőké - von Greim¹², Göring¹³ beteg, Guderian¹⁴ beteg…

Csujkov: Nem lehetne befejezni a háborút, aztán megkezdeni a tárgyalásokat?

Krebs: Erre csak kormányom adhatja meg a választ, én nem.

(Csengetés.)

Csujkov (felveszi a kagylót): Himmlert ők árulónak tartják. Himmler és Ribbentrop most Mecklenburgban van. Hitler Goebbels kormányába bevette Bormannt is. Katonai vonalon: Dönitz, Schörner és von Greim, Seyss- Inquartot¹⁵ nevezték ki Ribbentrop¹⁶ helyébe. (Szünet) Ezt már tudom. (Krebshez) Hol van Hitler holtteste?

Krebs: Berlinben. A végrendelet szerint elégették. Ez ma megtörtént.

(Ágyúdörgés)

Csujkov (a kagylóba): Elégették Berlinben. Friss a hír, csak nehezen elhihető. De a tábornok állítja. Vannak okmányai Goebbelstől és Bormanntól. Goebbels azt írja, hogy megalakult az új kormány. Itt a kezemben az okmány. Hogy ki? A főparancsnok most náluk Dönitz vezértengernagy. Igen (Krebshez) Ki főhadiszállásuk vezérkari főnöke?

Krebs: Jodl, Dönitz pedig az új főparancsnok. Mindketten Mecklenburgban vannak. Berlinben csak Goebbels és Bormann van.

Csujkov: Miért nem mondta eddig, hogy Dönitz Mecklenburgban van?

(Krebs hallgat. Csengetés.)

Csujkov (felveszi a kagylót): Hogyan? Értem. Dolgozni fognak, igen. Erre gondolok. Értem. Nem, semmi, mindent megteszünk. Igen. (leteszi a kagylót, rágyújt nyugodt.) Nemsokára kapunk teát. Kiszáradt a torkom. (Krebshez) Tehát a fő erők Mecklenburgban vannak, Berlinben pedig Goebbels és Bormann van, akik teljesítik a Führer akaratát?

Krebs: Igen, véget akarnak vetni a háborúnak, de miután önök elismerték a Führer akarata szerint létrehozott kormányt.

Csujkov: Tehát se háború, se béke?

Krebs: De szeretnék mindent minél előbb elvégezni, ne hogy egy új illegális német kormány bukkanjon fel.

Csujkov: A mieink így is, úgy is rohamoztak. Fütyülnek arra, hogy hol milyen kormány van.

Krebs: Éppen ezért kérünk fegyverszünetet.

Csujkov: Kapituláljanak!

6 óra 37 perc

Így telt az egész éjszaka. Csengetés…Ágyúdörgés….Újabb csengetés….

Csujkov (a telefonnál): Várom őt. Ki fogadja? Fogadjuk. Mit lehet tenni? Meglesz. (Mindenkihez fordul). Az a helyzet, hogy Zsukov marsall megparancsolta, juttassam el hozzá személyesen Goebbels nyilatkozatát és a többi okmányt.

Krebs: Itt van egy melléklet: a kormány összetétele, amelyről tájékoztattam önt. (Átnyújt egy újabb papírlapot.)

Csujkov: Azonnal vigyék el a marsallnak. (Krebshez.) Az ön útjának célja: tárgyalások csak a Szovjetunióval?

Krebs: Csak önökkel.

Csujkov: De rajtunk keresztül a többi szövetségesekkel is?

Krebs: Ha kiterjesztik meghatalmazásomat - a többivel is.

Csujkov: Ez az önök kormányának a döntésétől függ?

Krebs: Ha majd összeül, ez lesz a fő célja.

Csujkov: Hol kellene összeülnie az önök kormányának?

Krebs: Erre még nincs döntés. De a legjobb volna itt Berlinben.

Csujkov: Ezt nem értem.

Krebs: Szívesen megmagyarázom részletesebben.

Csujkov: Míg a berlini helyőrség feltétel nélkül nem kapitulál, az önök kormánya nem ül össze.

Krebs: Csakhogy nekem az a meggyőződésem, hogy ha a berlini helyőrség kapitulál, kormányunk sohasem ül össze. Ez esetben nem teljesíthetnénk a Führer végakaratát. Úgy vélem, a teljes kapituláció nem oldható meg, míg mindenki el nem ismeri az új kormányt.

Csujkov: Tehát, a kormány működik, és nem kapitulál.

Krebs: Azért jöttem, hogy eldöntsük ezeket a kérdéseket, és átnyújtsam a német biztosítékokat. A teljes kapituláció kérdése pedig csak néhány órával a fegyverszünet és az új kormánynak az elismerése után oldható meg.

Csujkov: Ez azt jelenti, hogy ön verekedni óhajt az utolsó emberig! Ismeri ön a teljes kapituláció feltételeit?

Krebs: Igen, de ki folytassa ezeket a tárgyalásokat?

Csujkov: Itt van Goebbels birodalmi kancellár. Teljhatalma van, nemde?

Krebs: Végleges döntést nem hozhat.

Csujkov: Ki hozhat végleges döntést? Bormannn és Goebbels?

Krebs: Lehetetlen a teljes kapitulációról dönteni, míg mindenről nem tájékoztatjuk Dönitzet. Az egyetlen rádióadó Himmlernél van. Dönitz Berlinben maradt vevőállomása szét van bombázva…

Csujkov: Engem, mint katonát csak egy érdekel: leszámolni az ellenség csapataival. Mi a teljes kapituláció kérdését vetjük fel.

Krebs: Ha a berlini helyőrség elpusztul, nem lesz német legális kormány.

Csujkov: Badarság.

Krebs: Én tájékoztattam önt felhatalmazásomról. Más felhatalmazásom nincs.

Csujkov: Én közöltem önnel az egyetlen és végleges feltételt: feltétel nélküli kapituláció…

….(Ismét csengetés.)

Csujkov (a telefonba): Nincsenek hírközlési eszközeik. Nem akarják nyilvánosságra hozni Hitler halálát és végrendeletét, nehogy Himmler ezt kihasználja. Úgy látszik félnek Dönitztől is. Ezt a mi közreműködésünkkel és a fegyverszünet után akarják nyilvánosságra hozni. Himmmler elszakadt, s kizárták a pártból. Igen! (Krebshez) A legjobb megoldás azok számára, akik az új kormány elismerését akarják: a kapituláció.

Krebs: A teljes?

Csujkov: A teljes. Akkor tárgyalunk majd a kormánynak ezekkel a tagjaival.

Krebs (makacsul): Nincs felhatalmazásom a kapituláció bejelentésére. A kormány ily módon elpusztulna. (Hol németül, hol oroszul beszél.)

Csujkov: A lövedék sem tud különbséget tenni katona és kormánytag között.

Krebs (oroszul): A békekötés érdekében aggódom.

Csujkov: Ragaszkodunk az általános követeléshez, a miénkhez és a szövetségeinkéhez: feltételnélküli kapituláció.

Krebs (bosszúsan): A teljes és tényleges kapitulációról csak a legális kormány dönthet.

Csujkov: Erővel rákényszerítjük erre.

Krebs: Ez meghódítás lesz!

Csujkov: Megszállás? Mit lehet tenni, erről is elbeszélgetünk majd.

Krebs: Németország kormányának a létezése a népek érdekét szolgálja.

Csujkov: Attól függ, milyen kormányé! (A győző hűvös válasza!)

Krebs: Ha Goebbels nem tud megállapodásra jutni önökkel, mi sül ki ebből? Önöknek előnyben kell részesíteniük a legális kormányt egy árulónak a kormányával szemben. A háború kérdése már eldőlt. A következményeket a Führer által kijelölt kormánynak kell megoldani.

Csujkov: Hozza nyilvánosságra Führerje akaratát.

Krebs (izgatottan oroszul): A pártütő és áruló Himmler megsemmisítheti az új kormány tagjait. (Micsoda csapás!)

Csujkov: Szó sincs róla. Himmlernek nincsenek akkora erői, hogy szembefordíthatná a szövetségesekkel.

Krebs: Elküldhetem-e az ezredest a német körzetbe?

Reggel van. Süt a nap. Ott űcsörgünk fáradtan. A németek visszafojtott hangon tanácskoznak. Csujkov (telefonon) tudakozódik az alakulatnál a helyzet felől.

Megérkezett Szokolovszkíj hadseregtábornok. Jelentést tesznek neki Hitler öngyilkosságáról, a végrendeletről, Dönitzről, Bormannról stb.

Cseng a telefon…

Csujkov (felveszi a kagylót): Újból jelentést adok Himmlerről. Krebs szerint ez egy árulóak a csapása volt. Állítólag nem tudtak róla, még mindig ugyanazt hajtogatja: Himmler, ha értesül Hitler haláláról, létrehozza a maga törvénytelen kormányát. Hogy hol a végrendelet eredetileg? Azt mondják Berlinben. A németek meg akarják alakítani az új kormányt, ha nem sikerül, harcolnak, az utolsó emberig. Hogy Guderian hol van? Szanatóriumban, a Bajor Alpokban. Goebbels hol van? Berlinben. Hol vannak az okmányok? Elküldtük őket a marsallnak.

Szokolovszkíj¹⁷ (Krebshez): Mikor adnak ki közleményt Hitlerről és Himmlerről?

Krebs: Mihelyt megállapodásra jutunk önökkel az új kormányt illetően.

Szokolovszkíj: A marsall úgy véli, előbb Himmlert árulónak kell bélyegezniük, hogy megakadályozzák terveit.

Krebs: Kész vagyok ezt megtenni, ez nagyon okos tanács. (Felélénkül.) Ezt mindjárt meg lehetne tenni, ha dr. Goebbels hozzájárul. Újra kérem, küldhessem el az ezredest, hogy értesítse erről.

Csujkov: Azt kérném, közölje Goebbelsszel, hogy a kapituláció előtt nem jöhet létre az új kormány.

Krebs: Tartsunk szünetet. Megalakítjuk a kormányt…

Csujkov: A teljes kapituláció után.

Krebs: Nem.

Szokolovszkíj: Önöknél van Goebbels, s itt vannak mások is, bejelenthetik a kapitulációt.

Krebs: Csakis Dönitz hozzájárulásával, ő pedig Berlinen kívül van. Elküldhetnénk Dönitzhez Bormannt, mihelyt szünetet jelentenének be. Nekem nincs sem repülőgépem, sem rádióm.

(A légkör egyre feszültebb.)

Csujkov: tegyék le a fegyvert, aztán beszélünk a többiről..

Krebs: Nem, ez lehetetlen. Fegyverszünetet kérünk Berlinben.

Csujkov: Önöknek vannak kódjaik, sifréik és így tovább.

Krebs: Himmlernél vannak (?). Ha szünetet engedélyeznek, megállapodásra jutunk.

Csujkov: Csakis a kapituláció alapján, utána Dönitz is eljöhet hozzánk, ahogy ezt ön tette.

Krebs: Dönitzet ide kell hívni. Engedjék át.

Szokolovszkíj: Kapituláljanak, s azonnal átengedjük.

Krebs: Nincs felhatalmazásom, hogy ebben döntsek.

Csujkov: Azonnal kapituláljanak. Akkor megszervezzük Dönitz ideutazását.

Krebs: Előbb kapcsolat Dönitzcel, aztán kapituláció, Dönitz nélkül nem kapitulálhatok.

(Elgondolkodik.) De azért megkérhetném erre Goebbelst, ha elküldik az ezredest.

Szokolovszkíj: Tehát megállapodtunk a következőkben: A német ezredes elmegy dr.Goebbelshez, és megtudja, hozzájárul-e a haladéktalan kapitulációhoz?

Krebs (félbeszakítja): Lesz fegyverszünet, vagy a fegyverszünet előtt Goebbelsnek hozzá kell járulnia a kapitulációhoz?

Szokolovszkíj: Nem ahhoz járulunk hozzá, hogy a fegyverszünet felől érdeklődjenek Goebbelsnél.

Krebs (újra megmakacsolja magát.): Dönitz nélkül sem én, sem Goebbels nem engedhetjük meg a kapitulációt.

Csujkov: Akkor nem fognak kormányt alakítani.

Krebs: De, meg kell alakítani a kormányt. Aztán döntünk a kapituláció kérdésében.

Csujkov (felhívja telefonon Zsukovot): Jelentést teszek a helyzetről. Krebs kitart a magáé mellett. Igen. Tehát, várjunk? Dönitz nélkül nem akar, Dönitz pedig állítólag semmit sem tud a történetekről. Krebs kéri, hogy mindenről tájékoztathassa. Akkor hoznak majd döntést. Az ezredest vagy más valakit Goebbelshez akarja küldeni, aztán esetleg elküldenének egy embert Dönitzhez? Gépkocsival az út Mecklenburgba és vissza 200 kilométer. Érte küldhetnénk egy tisztünket, Dönitz a frontvonalon várhatná?

(Ágyúdörgés hallatszik…Szünet. Tizennégyen vagyunk, ebből három - német.)

Csujkov (még mindig telefonál): Jobb volna, ha az ezredes menne. Igen!

(Krebs kapkodva jegyez valamit füzetébe.)

Krebs: Beszélhetnék az ezredessel?

Csujkov: Tessék.

(Krebs és von Düffing ezredes kimegy. Hamarosan visszatérnek.)

Csujkov (fogja a kagylót): Kapcsolják össze a peremvonalban álló zászlóaljunkat a német zászlóaljjal, hogy Goebbels kapcsolatba léphessen velünk.

Krebs: Németország kormányának tekintélyuralmi kormánynak kell lennie.

Csujkov: Önök azt hiszik, hogy most, amikor Németország teljes vereséget szenvedett, fennmaradt még Hitler tekintélye?

Krebs: Önök látják szenvedéseinket. Lehet, hogy a Führer tekintélye valamivel kisebb,de még mindig nagy. Intézkedésein nem változtathatunk. Az új embereknek, az új kormányoknak Hitler tekintélyére kell támaszkodniuk.

(Micsoda fanatikus! Ezt komolyan mondja. Az egyenruhán piros paroli arannyal, keskeny vállpánt, az 1941-es tél szalagja, a Ritterkreuz (Lovagkereszt), kitüntetések, vaskereszt…Kopasz fej.)

Krebs (folytatja.) A bázis talán szélesebb lesz, demokratikusabb. Ezt megengedem. De fenn akarunk maradni. S ha Anglia és Franciaország ránk akarja tukmálni kapitalista rendszerének formuláit, jaj nekünk! (Mi a fene!)

Csujkov: Mi nem akarjuk megsemmisíteni a német népet - de a fasizmust nem türjük meg. Nem szándékozunk megölni a nemzetiszocialista párt tagjait, de ezt a szervezetet fel kell oszlatni. Az új kormányt új alapokon kell létrehozni.

Krebs: Úgy gondolom, sőt bizonyos vagyok benne, hogy csak egyetlen vezető van, aki nem akarja megsemmisíteni Németországot. Ez Sztálin. Azt mondta, hogy a Szovjetuniót nem lehet megsemmisíteni, s ugyanúgy nem lehet megsemmisíteni Németországot sem. Ez világos beszéd, de félünk a Németország megsemmisítésére irányuló angol-amerikai tervektől. Ha szabad kezet kapnak velünk szemben - ez borzalom.

Csujkov: Hát Himmler?

Krebs: Engedje meg, hogy nyiltan beszéljek. Himmler úgy gondolja, hogy a német csapatok még fölhasználhatók a Kelet ellen. Ezt hozta az önök szövetségeseinek a tudomására. Ezt mi tudjuk, nagyon jól tudjuk.

Csujkov: Akkor pedig, tábornok úr, végképp nem értem az ön makacsságát. A berlini harc csak fölösleges vérontás.

Krebs: Clausewitz¹⁸ azt mondja, hogy szégyenletes kapitulációnál a halál is jobb. Hitler végzett magával, hogy megóvja a német nép tiszteletét.

(Tragikomikus logika!)

Kifaggatjuk a tábornokot Hitler öngyilkosságának részleteiről.

Krebs: Volt néhány tanú: Goebbels, Bormann és én. A holtestet a végakarat szerint, leöntötték benzinnel és elégették. A Führer elbúcsúzott tőlünk, figyelmeztetett bennünket. Mi próbáltuk lebeszélni, de ő kitartott terve mellett. Azt tanácsoltuk neki, törjön át nyugat felé.”

Krebs, mint a Bezimenszkíj írja: „makacs volt akár az öszvér.” Majd így folytatja: „Emlékszem a május 1-i hajnalra, amikor az I. Belorusz Front törzsének egyik fedezékébe kellett mennem, amely Strausberg városka szélén volt. A frontparancsnok, Zsukov marsall szobájában többen összegyűltek, és valamilyen feltünően nagybetűs szöveget böngésztek.

Nekiláttam a fordításához.

Az okmány a Szovjetunió Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának volt címezve, s közölte vele >> mint első nem - némettel<<, hogy Adolf Hitler április 30-án öngyilkossággal véget vetett életének. Ahogy fordítottam, telefonon továbbították a szöveget Moszkvába a Legfelsőbb Főparancsnok Főhadiszállása ügyeletes tábornokának. Ez reggel 8 óra körül lehetett, legfeljebb valamivel 8 után. A válasz Moszkvából 10 óra 15 perckor érkezett.

A válaszban a szovjet kormány leszögezte, hogy ha nem fogadják el a követeléseket - az általános kapitulációt vagy Berlin kapitulációját -, a szovjet csapatok folytatják a város ostromát.

Vaszilij Ivanovics Csujkov és a frontparancsnok helyettese, Vaszilij Danyilovics Szokolovszkíj, aki elment Csujkovhoz, ezt a határozott választ közölték Krebsszel.

Visnyevszkíj erről a következőket jegyezte fel:

>> 10 óra 15 perc.

Mérhetetlenül fáradtak vagyunk.

Csöng a telefon. A szovjet kormány közli a végleges választ: általános kapituláció, vagy Berlin kapitulációja. Visszautasítás esetén 10 óra 15 perckor a tűzérség újból tűz alá veszi a várost.

Duhanov altábornagy: Én adom ki erre a parancsot.

Krebs: Nincs felhatalmazásom. Folytatni kell a harcot, s mindennek szörnyű vége lesz. Berlin kapitulációja is lehetetlen. Goebbels nem adhatja ehhez hozzájárulását Dönitz nélkül.

(Csengetés…Közlik, hogy az ezredes, akit a tábornok elküldött, tűzbe került és nem tud átmenni a fronton.)

Krebs: Ez nagy csapás, beszélhetek a tolmáccsal? Hiszen kértem, hogy szüntessék be a tüzet.

Csujkov: Nem mi tüzelünk, hanem a németek.

Szokolovszkíj: Nem megyünk bele a fegyverszünetbe és a különtárgyalásokba.

Krebs megértette, hogy a Goebbels-Bormann-féle terv füstbe ment, de igyekezett tovább húzni az időt, hosszasan magyarázkodott, miért nem fogadja el az ajánlatot.

13 óra 08 perckor

mégiscsak el kellett hagynia a tempelhofi Schulenburgring-Strasszén álló házat és vissza kellett mennie a birodalmi kancelláriába, s 14 óra körül ért oda (éppen akkor küldte Bormann Dönitznek azt a táviratot, amely szerint >>még ma megérkezik<<……..”

Felhasznált irodalom:

Lev Bezimenszkíj

Martin Bormann utolsó naplója

Kárpáti Könyvkiadó Uzsgorod

Gondolat Kiadó Budapest, 1976

Szövegmagyarázat:

1. Vaszilij Ivanovics Csujkov (1990-1982) A Szovjetunió marsallja, A polgárháború idején a Vörös Hadseregben szolgált. 1926-1937 között a kínai Csang Kaj-sek katonai tanácsadója. 1939-ben részt vett Lengyelország megszállásában, majd a szovjet-finn háborúban. 1941/1942-ben a Honvédelmi Minisztériumban tevékenykedett. 1942/1943-ban a 62. hadsereg élén Sztálingrád védőjeként jelentős érdemeket szerzett. Csapatait ezt követően átszervezték és 8. gárdahadsereg néven harcoltak tovább Csujkov ott volt Berlin ostrománál és ő tárgyalt Hans Krebs tábornokkal a német szárazföldi erők vezérkari főnökével.

1946-tól a németországi szovjet megszálló alakulatok parancsnoka. 1955-ben marsallá nevezték ki. 1960-tól a szárazföldi erők főparancsnoka, honvédelmi miniszter helyettes. Csujkov a második világháborúról több könyvet is írt.

2. Hans Krebs (1898-1945) hivatásos katona, német tábornok. A Főhadiszálláson a kiképzési osztályt vezette. 1936-1941 között Moszkvában teljesített szolgálatot, ahol katonai attasé volt. Krebs kitűnően beszélte az orosz nyelvet. Ezt követően a keleti (szovjet) fronton az egyik hadseregcsoport vezérkari főnöke. 1945 januárjától Alfréd Jodl tábornok hadsegéde mindössze 1945. március közepéig. Ezt követően - Guderian menesztése után - a német szárazföldi csapatok vezérkari főnöke egészen a bukásig. A berlini csata utolsó szakaszát Hitler bunkerében töltötte. A Führer halála utáni (ápr.30.) napon ő tárgyalt Csujkov tábornokkal. Erről szól a fenti szerkesztés is.

3. Martin Bormann (1900-1945) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pártkancelláriájának vezetője, birodalmi miniszteri rangban. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Variációk Martin Bormann halálára”) is részletesebben foglalkozik.

4. Joseph Goebbels (1897-1945) német, náci politikus, propaganda miniszter. Hitler „sírig tartó” leghűségesebb alattvalója. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Goebbels a Hitler elleni merényletről”) is részletesen foglalkozik.

5. Hitler politikai végrendeletét, 1945. ápr. 29-én hajnalban diktálta le egyik titkárnőjének a 12 méter mélyen a föld alatt lévő bunkerben. Ebben a zsidókat nevezte meg a második világháború okozóinak. Kinevezte a halála utáni birodalom régi és új vezetőit, meghagyva a nemzeti szocialista állam további fenntartását. Helyére ennek megfelelően Karl Dönitz flottatengernagy lépett.

6. Georgíj Konsztantyinovics Zsukov (1896-1974) hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így az „Eisenhower a második világháború befejezéséről”) részletesebben is foglalkozik.

7. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) grúz származású szovjet kommunista pártvezető, diktátor, generalisszimusz. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Rákosi a személyi kultuszról és Sztálinról” a „Sztálin magánélete” stb.) részletesen is foglalkozik.

8. Karl Dönitz (1891-1980) hivatásos német tengerész, tengernagy, a második világháború végén 23 napig Németország elnöke. Hitler 1945. ápr. 29-én írt politikai végrendeletében őt nevezte meg utódjául. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így az „Albert Speer húsz éve” Heinrich Himmler végnapjai” stb.) részletesebben is foglalkozik.

9. Paul Ludwig Ewald von Kleist (1881-1954) hivatásos katona, német tábornagy. Híres arisztokrata család gyermeke. Harcolt az első világháborúban, azt követően a Reischwehr kötelékében szolgált, majd nyugdíjazták. A lengyel-hadjárat idején (1939. szept.) ismét aktív szolgálatot vállalt. Részt vett a franciaországi harcokban, majd a balkáni hadjáratban. Csapatai foglalták el Belgrádot. A keleti hadjáratban nevéhez köthető Kijev német kézre kerülése. Vezetésével megkísérelték Baku elfoglalását is. Ezt követően csapataival Sztálingrád felmentésére küldték. 1943-ban kapta meg tábornagyi kinevezését. A háború vége felé (1944) Hitler már komolyabb katonai feladatokkal nem bízta meg. 1945-ben amerikai fogságba esett, akik kiszolgáltatták Jugoszláviának. Titóék 15 évi kényszermunkára ítélték, majd átadták a Szovjetuniónak, szovjet fogságban halt meg.

10. Heinrich Luitpold Himmler (1900-1945) német náci politikus, az SS (Schutzstaffel) és a belbiztonsági szervezetek első számú vezetője. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Heinrich Himmler végnapjai”) részletesen is foglalkozik.

11. Ferdinand Schörner (1892-1973) hivatásos katona, német tábornok. A háború végén néhány napig a Wehrmacht főparancsnoka. Már 1911-ben a német (bajor) hadseregben teljesített szolgálatot, ahol 1915-ben hadnaggyá léptették elő. Részt vett az első világháborúban, a háború után a náci párt tagja lett (NSDAP). A második világháború kezdetéig alacsonyabb katonai beosztásokat töltött be. A háborúban a 98. Hegyi Vadász egységeket vezette, 1942-ben tábornokká léptették elő. Közvetlenül a bukás előtt 1945. ápr. 30-május 8. között a Wehrmacht főparancsnoka volt. Szovjet fogságból 1955-ben tért vissza. A németek bíróság elé állították és négy és félévi börtönre ítélték. 1973-ban szülővárosában Münchenben halt meg.

12. Robert Ritter von Greim (1892-1945) hivatásos katona, harci pilóta, német tábornagy. A Luftwaffe utolsó jelentős parancsnoka. Csujkov szovjet tábornokhoz hasonlóan ő is Csang Kaj-Sek Kuomitang katonai vezető tanácsadója volt. Hermann Göring 1933-ban felkérte a német légierő újjászervezésére. A Versailles-i békeszerződés ugyanis tiltotta Németország számára légierő fentartását. Mindezt titokban kellett végrehajtania. A második világháború elején a légiflotta parancsnokaként több (Lengyelország, Norvégia, Anglia) hadjáratban vett részt.

1945. ápr. 26-án, amikor már a szovjet csapatok Berlint is elérték, Greim, Hanna Reitsch-csel, Hitler parancsára Berlinbe a főhadiszállásra repült. Repülőgépük a légvédelmi tűzben megsérült ugyan, de a Brandenburgi Kapunál sikeresen földet ért. Hitler von Greimet - Göring helyére - a Luftwaffe élére nevezte ki. Greim ápr. 28-án - Hitler utasítására - Plönbe repült, hogy tudassa Himmlerrel, hogy a Führer árulónak tartja őt. A háború végén, május 8-án, Ausztriában az amerikaiak fogságába került, itt lett öngyilkos.

13. Hermann Wilhelm Göring (1893-1946) német politikus, Hitler helyettese, birodalmi marsall, háborús bűnös. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázat (így a „Goebbels a Hitler elleni merényletről”, „Még néhány óra és mindennek vége”).

14. Heinz Wilhelm Guderian (1888-1954) hivatásos katona, német tábornok. Guderian 1908-tól szolgált a hadseregben (Reischwehr, Wehrmacht,). Részt vett az első világháborúban. A harmincas évektől a szállítás és a gépesített hadviselés kérdéseivel foglalkozott. 1938-tól a gépesített páncélos csapatok főparancsnoka. A páncélos hadviselés szakértőjeként volt ismert. Guderian feltétlen híve volt a „villámháborús” stratégiának és taktikának. Részt vett Lengyelország lerohanásában (1939. szeptember), majd a Kleist alá tartozó 19. páncélos hadtest élén a nyugati hadjáratban. 1941-ben a keleti fronton a 2. páncélos hadsereg élén teljesített szolgálatot.

A moszkvai csata (1941.dec.) kudarca után Hitler leváltotta. 1943-tól a páncélos erők főfelügyelője lett. A Hitler elleni merénylet (1944. július 20.) után a Führer a szárazföldi erők főparancsnokává nevezte ki. A háború végén Hitler ebből a beosztásából felmentette és helyére Hans Krebs tábornokot nevezte ki. (1945.márc.) A nürnbergi perekben sikertelenül próbálták háborús és népellenes bűnökért felelősségre vonni. Szabadlábra került és az amerikai zónában telepedett le.

15. Arthur Seyss-Inquart (1892-1946) osztrák jogász, ügyvéd. Az anschlussig Ausztria náci kancellárja. Hollandia birodalmi helytartója, háborús főbűnös. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Még néhány óra és mindennek vége”) részletesen is foglalkozik.

16. Joachim Ulrich, Friedrich Ribbentrop (1893-1946), eredetileg „pezsgőügynök” diplomata, külügyminiszter, háborús bűnös. Életével ezen a honlapon több szerkesztés szövegmagyarázata (így a „Még néhány óra és mindennek vége”) részletesen is foglalkozik.

17. Vaszilij Danyilovics Szokolovszkíj (1897-1968) hivatásos katona, szovjet tábornok, marsall. A Nyugati, majd az 1. Ukrán Front parancsnoka. A háború után a megszállt kelet német zónában teljesített szolgálatot. Az ötvenes évek elején honvédelmi miniszter helyettes, illetve vezérkari főnök. 1956 októberében ő adott Parancsot Budapest elfoglalására. Szokolovszkíjt 1960-ban mentették fel beosztásából, a honvédelmi minisztérium főinspektoraként tevékenykedett tovább.

18. Carl von Clausewitz (1780-1831) porosz hivatásos katona, hadtörténész, a hadászat elméletével foglalkozó tudós, teoretikus. Legismertebb műve: „A háborúról” címet viselő több kötetes munkája. Már 12 éves korában beállt katonának. A napóleoni háborúk idején (1806-1815) a porosz hadseregben szolgált. Később a katonai akadémián tanult, ahol Immanuel Kant is oktatott. Tanulmányai során elnyerte Gerhard von Scharnhorst tábornok elismerését is. Clauswitz Napóleon ellenében harcolt az orosz hadseregben is. Részt vett az 1812-es és 1813-as oroszországi csatákban. Életének utolsó éveiben a berlini hadiiskola igazgatója volt. Nevéhez köthető híres mondás, miszerint „a háború a politika folytatása, más eszközökkel.”

Forrás:

Internet- Wikipedia

www.historiamozaik.atw.hu

Szerkesztette:

Dr. Temesvári Tibor

2010. december