A
Geopen Kiadó 2006-ban válogatást jelentetett meg 773 oldalon az 1956. október
23 - november 4 közötti események sajtójából. A terjedelmes kiadvány napokra
lebontva ismerteti a két időpont között nyilvánosságot kapott magyar napi és
hetilapok és részben külföldi orgánumok írásait a Kossuth - később Szabad
Kossuth - rádió adásai híranyagát. Kényes dolog ebből a hatalmas mennyiségű
írásból néhányat kiemelni és a honlapon szerepeltetni. A feladat nem könnyű,
mégis megkísérlem. Egy-egy hír kiemelésekor nem vezettek racionális érvek,
annál inkább motiváltak az emlékek, amelyek bennem a kigyűjtés során
felidéződtek
Október 23.
Kossuth Rádió
Hírrészletek:
10.00 óra:
„Az MDP* Központi Vezetőségének
küldöttsége1 jugoszláviai útjáról ma reggel visszaérkezett
Budapestre.
*
Több budapesti egyetemen, ahogy
erről már beszámoltunk, tegnap diákgyűlést tartottak. Ezeken a gyűléseken
elhatározták, hogy ma délután a budapesti fiatalság néma rokonszenvtüntetést
rendez a Lengyel Népköztársaság követsége előtt. A néma tüntetés célja az, hogy
az ifjúság kinyilvánítsa mélységes rokonszenvét és egyetértését a
lengyelországi eseményekkel** kapcsolatban. A fiatalok határozatot fogadtak el
a tekintetben is, hogy mindenféle szélsőséges provokációs és anarchista
megnyilvánulást leszerelnek és elfojtanak. Biztosítják, hogy a
rokonszenvtüntetés a szocialista demokrácia szellemében, a fegyelem és rend
fenntartása mellett folyik le. Az egyetemi fiatalok délután 2 óra 30 perckor
találkoznak az írószövetség székháza előtt.”
12 óra 53 perc
„A Belügyminisztérium közleménye:
A közrend zavartalan biztosítása
érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a
további intézkedésig nem engedélyez. Piros László2 belügyminiszter.”
14 óra 23 perc
„Piros László belügyminiszter a
kihirdetett utcai gyülekezést és felvonulási tilalmat feloldja.
Ma este, húsz órakor Gerő Ernő3
elvtárs az MDP Központi Vezetőségének első titkára rádióbeszédet mond.”
22 óra 3 perc
„Budapesti fiatalok ma délután a
Parlament elé vonultak. Az esti órákban Nagy Imre elvtárs szólt a fiatalokhoz.
Nagy Imre4 elvtárs jelenleg tárgyal az ifjúsági küldöttekkel és több
képviselővel.”
22 óra 22 perc
„Kedves Hallgatóink! Rendkívüli hírt közlünk:
Az MDP Politikai Bizottsága a
helyzet értékelésére és a teendők megbeszélésére azonnalra összehívta a
Központi Vezetőséget.”
Jegyzetek:
*
MDP = Magyar Dolgozók Pártja rövidítése. Az MDP1948-1956 között sztálinista
szellemű kommunista párt volt Magyarországon, amely 1948. június 12-én alakult
a Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
egyesülésével.
**
A lengyelországi Poznanban 1956. június 28-án munkás-felkeléssel tiltakoztak az
életszínvonal drasztikus csökkenése ellen.
1. 1956.okt.15-okt.23 között magas szintű magyar párt és
kormányküldöttség járt Jugoszláviában Gerő Ernő vezetésével. Tagjai voltak:
Hegedűs András, Kovács István, Kádár János és Apró Antal. A küldöttség útja
tulajdonképpen „Canossa-járás” egy vezeklés volt a jugoszláv pártvezetőknél, az
elhidegült párt és állami kapcsolatok helyreállításáról volt szó.
2. Piros László (1917-2006) kommunista politikus, eredetileg
hentessegéd. 1945 után több állami és mozgalmi funkciót töltött be (1950-1953,
majd 1955-1956 között az MDP. Politikai Bizottságának tagja, SZOT főtitkárhelyettes,
az ÉDOSZ elnöke, az ÁVH parancsnoka, 1954. június 6-tól belügyminiszter. 1956. okt.
28-án Gerő Ernővel, Hegedűs Andrással a Szovjetunióba távozott, 1958-ban tért
vissza az országba. 1958-tól a Szegedi Szalámigyár főmérnöke, majd 1969-től
igazgatója. 1977-ben nyugdíjba vonult.
3. Gerő Ernő (eredetileg: Singer, 1898-1980) az ún. „moszkoviták”
egyike, sztálinista kommunista politikus, pártvezető, miniszter. Az elhíresült
1956. október 23.-i rádióbeszéde annak idején „olaj volt a tűzre.”
4. Nagy Imre (1896-1958) kommunista politikus, 1953-1955 között a
Minisztertanács elnöke, az 1956-os forradalom miniszterelnöke, a forradalom
mártírja.
Október 25.
Kossuth és Petőfi rádió
Hírrészletek:
„5.00 óra:
„A belügyminisztérium közleménye:
A Magyar Népköztársaság
belügyminisztere felhívja mindazokat, akiknél engedély nélkül fegyver, lőszer,
robbanóanyag van, hogy 24 órán belül, október 26-án 10 óráig szolgáltassák be
az illetékes rendőrkapitányságnak. Aki a felhívásnak nem tesz eleget, azzal
szemben az idevonatkozó törvények szerint kell eljárni - Piros László
belügyminiszter.”
5 óra 23 perc:
„A Minisztertanács közleménye:
A Magyar Népköztársaság
Minisztertanácsának parancsára a hadsereg, az államvédelmi erők, a fegyverese
munkásőrségek és a szovjet csapatok segítségével október 25-ére virradó éjszaka
az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.
Az ellenforradalmi erők szét
vannak verve. Csak itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok helyenként
elszigetelt orvlövők. A kormány felhívással fordul a lakossághoz, induljon meg
a közlekedés, villamos, autóbusz, trolibusz mindenütt, ahol az lehetséges. A
munkások kezdjék el a munkát! Termeljenek az üzemek, dolgozzanak a hivatalok és
intézmények! A további intézkedésig az összes iskolák, általános, közép- és
főiskolák zárva maradnak.
Az üzleteket a rendes időben ki
kell nyitni. A kormány és a főváros tanácsa utasítást adott az illetékes
szerveknek, hogy biztosítsák a rendszeres áruellátást, a lakosság élelmezését.”
7 óra 40 perc:
„A Vöröskereszt kéri a véradókat,
sürgősen jelentkezzenek!”
*
„Ma déli órákban ismét megjelenik
a Szabad Nép.”
8 óra 56 perc
„A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének, Bata István
vezérezredesnek a felhívása:
Felhívom mindazokat, a honvédségi
állományú személyeket, akik valamilyen okból egységeiktől elszakadtak,
haladéktalanul, de legkésőbb október 25-én déli 12 óráig jelentkezzenek
elhelyezési körletükben parancsnokuknál.
A más helyőrségekbe tartozók
jelentkezési helye a budai oldalon a Petőfi laktanya, Budaőrsi út 49., a pesti
oldalon a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Budapest XIV. kerület, Hungária körút
11., a Kossuth tüzértiszti iskola, Budapest IX.kerület, Üllői út és a Kiss
János laktanya. (A felhívást az időpont
megjelölése nélkül megismétlik.)”
*
„Az Országos Nyugdíjintézet közleménye:
Az Országos Nyugdíjintézet
dolgozói az esedékes nyugdíjakat a mai napon teljes egészében postára adták. A
nyugdíjasok tehát nyugdíjukat rendben meg fogják kapni.
A város belterületén eddig a
Közértek 60%-a, a peremkerületekben 80-90%-a nyitott ki.”
15 óra 14 perc
„Kérjük hallgatóinkat, figyeljék
adásunkat, mert néhány perc múlva Nagy Imre és Kádár János elvtársak állnak a
mikrofon elé. Helyezzék el készülékeiket úgy, hogy az utcán is lehessen hallani
a közvetítést!”
15 óra 18 perc
„Most Kádár János és Nagy Imre
elvtársak állnak a mikrofon előtt.
(Kádár János)
Magyar dolgozók, kedves
elvtársak!
Pártunk Politikai Bizottsága
nehéz és súlyos helyzetben bízott meg a Központi Vezetőség első titkári
tisztével. Sok idő a beszédre ma nincs. Ezért egész röviden kívánok szólni
néhány kérdésről. A súlyos helyzetnek, amelybe kerültünk, az a jellemzője, hogy
különböző elemek keverednek benne. Ifjúságunk egy része békésnek indult és a
résztvevők nagy többségének céljaiban becsületes felvonulása néhány óra múltán
népellenes, ellenforradalmi elemek szándékai szerint a népi demokrácia
államhatalma ellen irányuló fegyveres támadássá fajult.
Ebben a súlyos helyzetben kellett
döntenem. Pártunk vezetősége teljes egységben állást foglalt amellett, hogy a
népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden
lehetséges eszközzel vissza kell verni. A dolgozó nép, a munkásosztály, a
parasztság népköztársaságunkban megtestesült hatalma számunkra szent, és szent
kell, hogy legyen mindeni számára, aki nem kívánja vissza népünk nyakára a régi
igát, a tőkések, a bankárok, a nagybirtokosok uralmát. Ez a fegyveres támadás
vérontást, pusztítást és súlyos anyagi károkat okozott és fog okozni mindaddig,
amíg egész dolgozó népünk segítségével teljesen végét nem vetjük.
Mivel ebben az órában mindenki
számára látható módon a rend, a békés építőmunka feltételeinek azonnali
helyreállítása a legfőbb érdek - pártunk Központi Vezetősége az egész néphez
fordul, különösen a főváros népéhez, támogatást kérve a feladat megoldásához.
E feladat megoldásában elsősorban
pártunk egész tagságának és a munkásosztálynak egységes, határozott állásfoglalása
a fő erő. Minden munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó, minden becsületes
hazafi közös és egyetértő fellépésében bízva kérem az ifjúságot is, hogy vonja meg
támogatását a rend megbontóitól és bízzon abban, hogy javaslataikat a párt
vezetősége az egész nép érdekeivel összhangban megvizsgálja és meg fogja
oldani. Ezen túl legyenek tudatában az elvtársak, mennyire fontos, hogy minden
kommunista, az egész munkásosztály megingathatatlan egységben cselekedjék a
nehéz órákban.
A párt vezetését az az eltökélt
szándék hatja át, hogy a rend mielőbbi helyreállítása után kerülgetés nélkül,
nyíltan szembenézzen mindazokkal az égető kérdésekkel, amelyek megoldása
halaszthatatlanná vált.
Mindezeket a feladatokat a párt,
állami és társadalmi életünk demokratizmusának elmélyítése útján a reális
lehetőségek figyelembevételével és késlekedés nélkül akarjuk megoldani.
Elvtársak, a párt Központi
Vezetősége javasolja a kormánynak, hogy a rend helyreállítása után a
Szovjetunió és Magyarország közötti teljes egyenjogúság, baráti együttműködés
és az internacionalizmus szellemében folytasson tárgyalásokat a szovjet
kormánnyal a két ország, a két szocialista ország közötti kérdések mindkét fél
számára méltányos és igazságos rendezéséért.
Munkások, kommunista elvtársak!
Legyetek állhatatosak és szilárdak, védjétek meg a népi hatalom rendjét,
szocialista államunkat, a dolgozó nép jövőjét!”
„(Nagy Imre)
Magyarország dolgozó népe! Az
elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú
ellenforradalmár, felbujtó, népköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást
indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része, az ország helyzete felett
érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést fokozták a
múlt súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország
helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. A párt új
vezetősége és az új vezetés alatt álló kormány el van arra szánva, hogy a
tragikus események tanulságait a legmesszebbmenően levonjuk. A rend helyreállta
után rövidesen összeül az országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre
kiterjedő és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani, amely felöleli
nemzeti életünk összes fontos kérdéseit.
E program megvalósítása
megköveteli a kormánynak a HNF (Hazafias Népfront - a Szerk.) segítségével a
széles demokratikus nemzeti erők összefogása alapján való átalakítását. E
program megvalósításához elengethetetlen szükséges a harc azonnali
beszüntetése, a rend, és nyugalom helyreállítása és a termelés folyamatossága.
Felhívom az ország dolgozó népét, minden igaz hazafit, hogy ezt minden erővel
segítse elő!
Mint a Minisztertanács elnöke,
bejelentem, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar
Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a
Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar-szovjet
barátság, a proletárinternacionalizmus, valamint a kommunista pártok és a
szocialista országok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján.
Meggyőződésem, hogy az ezen az alapon felépülő magyar-szovjet viszony szilárd
alapja lesz népeink őszinte, igaz barátságának, nemzeti fejlődésünknek és
szocialista jövőnknek. Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése,
amelyeknek a harcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tete
szükségessé, a béke és a rend helyreállításával haladéktalanul meg fog történni.
Mindazokkal szemben, akik nem
népi demokratikus rendünk megdöntése szándékával fogtak fegyvert, s a harcot
haladéktalanul beszüntetik, fegyvereiket beszolgáltatják, mindazokkal az
ifjakkal, munkásokkal és honvédségi személyekkel szemben, akik ezt teszik, a
kormány a kiengesztelődés és a megbékélés szellemében messzemenő nagylelkűséget
fog tanúsítani, velük szemben nem alkalmazzuk a statáriális eljárást.
Ugyanakkor a békét és a rendet óhajtó dolgozó nép érdekében, békés,
demokratikus államrendünk védelmében a törvény szigorát fogjuk alkalmazni azok
ellen, akik továbbra is fegyverrel támadnak, felbujtanak és fosztogatnak.
Különös gonddal óvom dolgozó népünket a felelőtlen zavartkeltőktől,
rémhírterjesztőktől, akiknek káros munkája a béke és a nyugalom
helyreállításának egyik legfőbb akadálya. Mélységes fájdalommal tölt el e
tragikus napok során áldozatul esett ártatlan dolgozó emberek minden csepp
kiömlött vére. Legyen vége a tragikus harcoknak és a hiábavaló vérontásnak.
Magyarok, barátaim, elvtársaim!
Induljunk meg hát a párt
vezetésével a népünk jobb, szebb, szocialista jövőjét építő, békés alkotó munka
útján!”
Október 28.
Kossuth rádió
Hírrészletek:
5 óra
„A Belügyminisztérium értesíti
Budapest lakosságát, hogy ma, október 28-án a kimenési tilalom továbbra is
fennáll a fővárosban. A legszükségesebb élelmiszer beszerzésére 10 órától 15
óráig egyenként ki lehet menni az utcára. A Belügyminisztérium felkéri a lakosságot,
hogy a rendelkezést saját érdekében pontosan tartsa be.”
*
„Budapesten tegnap és ma éjjel
néhány megmaradt kisebb fegyveres góc kivételével csend volt.”
13 óra 20 perc
„A Magyar Népköztársaság kormánya
a további vérontás megszűntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében
elrendeli az általános, azonnali tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy
csak akkor tüzeljenek, ha őket támadják. Aláírás: Nagy Imre a minisztertanács
elnöke.”
17 óra 40 perc
„Az MDP Központi Vezetőségének üléséről kiadott közlemény:
Az MDP Központi Vezetősége ma,
október 28-án délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a politikai helyzetet és a
következő határozatot hozta:
A Központi Vezetőség helyesli a
Magyar Népköztársaság kormányának mai nyilatkozatát. Felhívja a párt minden
szervezetét és tagját, hogy segítsék elő a nyilatkozatban foglaltak megvalósítását.
A Központi vezetőség -
tekintettel az előállott rendkívüli helyzetre - a III. pártkongresszustól a
párt vezetésére kapott felhatalmazást egy hattagú pártelnökségre ruházza át,
amelynek elnöke Kádár János1, tagjai Apró Antal2, Kiss
Károly3, Münnich Ferenc4, Nagy Imre és Szántó Zoltán5
elvtársak.
A pártelnökség felhatalmazása a
lehető legrövidebb idő alatt összehívandó IV. pártkongresszusig érvényes. A
pártelnökség munkájában a Központi Vezetőségre és a Politikai Bizottságra
támaszkodik.”
21 óra
Közlemény: (részlet)
„Az új nemzeti kormány
megtartotta első ülését.
A Minisztertanács ma, október
28-án délután Nagy Imre vezetésével ülést tartott. Az ülésen a Minisztertanács
tagjain kívül részt vett Dobi István6, az Elnöki Tanács elnöke és
Rónai Sándor7 az Országgyűlés elnöke.
A Minisztertanács meghallgatta és
megvitatta Nagy Imre beszámolóját a politikai helyzetről, és jóváhagyta az
általa előterjesztett kormánynyilatkozatot. A kormánynyilatkozatot Nagy Imre a
Minisztertanács elnöke azonnal ismertette az ország lakosságával.”
*
Közlemények (részlet)
„A kormány tűzszüneti parancsa
után Budapesten a még megmaradt fegyveres gócokban is túlnyomórészt
elhallgattak a puskák. Egyes gócokban - így a Széna téren - Nagy Imre elvtárs
rádiónyilatkozatának elhangzása után a felkelők gyűlést tartottak.
Kijelentették: egyetértenek a kormánynyilatkozattal. Utána lerakták
fegyvereiket és rövidesen elhagyták a teret.
Jegyzetek:
1. Kádár János (eredetileg Csermanek, 1912-1989) kommunista
politikus. Közvetlenül a háború befejezése előtt a „Béke Párt” vezetője. 1945
után számos párt és állami tisztség betöltője. Koncepciós perben 1952-1954 között
börtönbe került. Ezt követően a Bp.-i XIII. kerületi Pártbizottság első
titkára, majd Pest megye első számú pártvezetője. 1956 júliusában visszakerült
az MDP legfelsőbb vezetésébe. Az 1956-os forradalom idején Nagy Imre
kormányának államminisztere. 1956. nov. 2-3 között Dr. Münnich Ferenccel a
szovjet pártelnökség tagjaival Moszkvában tárgyalt Nagy Imre és kormánya megbuktatásáról,
a hatalom átvételéről. 1956. nov. 4-től a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormány miniszterelnöke. 1956-1988-ig Magyarország első számú vezetője.
Személyéhez köthető az ún. „kádárizmus” (gulyás
kommunizmus) vagy, ahogy a sajtó jellemezte a „Kádár Korszak”
2. Apró Antal (1913-1994) eredetileg szobafestő és mázoló,
kommunista politikus. A második világháború előtt részt vett az illegális párt
munkájában, a „MÉMOSZ” (Magyar Építő Munkások Szövetsége) tagjaként különböző
szakszervezeti tisztségeket töltött be. 1945 után folyamatosan egészen 1984-ig
több állami és párt funkcióban
tevékenykedett. Hosszú ideig (1971-1984) az Országgyűlés elnöke volt. A
rendszerváltás előtt teljesen visszavonult a politikától.
3. Kiss Károly (1903-1983) kommunista politikus. A második
világháború előtt, a húszas évek elejétől a Cipészmunkások Szakszervezetében
tevékenykedett, tagja lett a szociáldemokrata pártnak, majd 1922-től a Kommunisták
Magyarországi Pártjának (KMP) 1945 után az MKP és az MDP káderügyeivel foglalkozott.
Hosszú pályafutása alatt rendszerint a „második vonal” politikusa maradt.
4. Dr. Münnich Ferenc (1886-1967) jogász „keményvonalas” kommunista
politikus, az NKVD tisztje. Az első világháború alatt orosz fogságba került.
Hazatérése után a KMP egyik alapító tagja. A tanácshatalom bukása után először
Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Részt vett a spanyol polgárháborúban.
1945 után Budapest rendőrkapitánya, majd 1949-1956 között diplomataként
szolgált (Belgrád, Moszkva). Az 1956-os forradalom alatt okt.27-nov.3-ig
belügyminiszter.
A nyilvánosság kizárásával 1956. nov. 2-3 között Kádár
Jánossal a szovjet pártelnökség tagjaival tárgyalt a szovjet megszállás
előkészítéséről Nagy Imre kormányának megbuktatásáról. 1956. nov. 4-től az első
Kádár kormányban a fegyveres erők és a belbiztonsági ügyek minisztere. 1958-1961
között a Minisztertanács elnöke.
5. Szántó Zoltán (1893-1977) kommunista politikus, diplomata, Nagy
Imre kormányának államminisztere. Az első világháború után a KMP (Kommunisták
Magyarországi Pártja) egyik alapító tagja. A tanácshatalom bukása után
Ausztriába menekült, majd részt vett a KMP újjászervezésében. 1927-ben nyolc és
félévre ítélték.
A büntetés letöltés után, 1935-ben Moszkvába emigrált.
A második világháború alatt a moszkvai székhelyű Kossuth Rádió szerkesztője.
1945 után diplomáciai szolgálatot látott el (Belgrád, Párizs, Varsó). Rákosi
politikai ellenfeleként ismerték. 1956 események idején a harmadik Nagy Imre
kormány államminisztere. A bukás után a jugoszláv követségre menekült, ahonnan
a romániai Snagovba internálták. 1958-ban tért vissza.
6. Dobi István (1898-1968) szegény paraszti családból származó, a
Független Kisgazda Párt (FKgP) baloldalához tartozó politikus, országgyűlési
képviselő, miniszter, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke.
7. Rónai Sándor (1892-1965) eredetileg kőműves, az SZDP politikusa. 1950-1952
között az Elnöki Tanács elnöke. 1952-1963 között az Országgyűlés elnöke.
Október 29.
Kossuth rádió
Hírrészletek:
15.óra 33 perc
„Mészáros Ági1,
Kossuth-díjas színművész:
-
Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a
mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűléseken hangoztattam,
hogy féltem gyermekeim jövőjét: azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne
folyjon többé a drága magyar vér.
Az elmúlt
tragikus napok bizonyítják, hogy így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja.
Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi, magyarok magunk intézzük
sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják
hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett.
Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről
csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban
valóra válik.”
16 óra 41 perc
„Benjámin László2 versét Basa György mondja el:
Elesettek…
Lánctalpakon, egyenruhában
jött a halál értetek.
Szerelem, munka,
remény, jó és rossz már tőletek elvétetett.
De más emlékektől is
veszik el a becsületet.
Élők és holtak:
fosztogatóknak titeket gyaláz, aki
Ezt a szomorú országot
utolsó kincseitől akarja megfosztani.
Hát jöjjön a
lánctalpas hatalom! Szívünket fossza ki!
Ágyúszó, könnyűzene
búcsúztatja az elesetteket, nem írás.
Mi lesz velünk? Már
csak a sírban a szabadulás?
Nincs felelet. Csak a vér
van, csak a gyász.
Zelk Zoltán3 írása; előadja Basa György:
Feltámadás…
Beszélek, jajgatok
sikoltok! Úgy vonaglanak szavaim,
Mint Budapest kövein a
haldoklók és oly formátlanok
mint a magyar ifjak és
munkások szétroncsolt holttestei
De lehet-e másképp
szólani? Én nem tudok! Én nem
Tudok mást, csak
sikoltani. Fölsikoltani az egekre és
leborulni a világ
legnagyobb hősei, a mai magyar ifjak
előtt!
Ó, magyar ifjúság Ti,
városperemének meggyalázott drága
népe, hozzátok
könyörgöm, oldozzatok föl bűneimből és
fogadjatok magatok
közé, mert higgyétek el, a lelkem
már régen a Tiétek!
Isten legyen veletek Ti élők, és
Isten áldjon
benneteket, Ti holtak, akiknek véréből”
lesz a feltámadás!
17 óra 16 perc
„A Honvédelmi
Minisztérium közli:
A budapesti ellenállási csoportok
vezetőivel való megegyezés alapján az ellenállók megkezdik fegyvereik átadását
a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak.
A fegyverek leadása után 24 órán
belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapestről.”
*
„A Magyar Olimpiai Bizottság
elnöksége az OTSB elnökségének javaslatára a sportközvélemény és a sajtó
kívánságának megfelelően csökkentette a magyar olimpiai csapat kísérőinek számát.”
*
Külföldi jelentések: (részlet)
„New-York: Ausztria ENSZ küldötte
átadta Dag Hammarskjöldnek4 azt a felhívást, melyet kormánya
intézett a Szovjetunióhoz, hogy működjék közre a magyarországi katonai akció és
a további vérontás megszűntetésében. Ausztria kormánya kész közvetítő szerepet
vállalni a magyarországi helyzet normalizálásában…”
*
„Bécsből jelentik: A bécsi magyar
követség hétfőn levette az eddigi zászlót. Helyére a követség tagjai kitűzték a
nemzeti színű Kossuth-zászlót.”
Szabad
Nép
A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja
Hajnalodik…..
„Ha csak a szívünkre hallgatnánk,
akkor most - Nagy Imre nyilatkozatát ismerve csupán egyet mondhatnánk: miért
nem engedtetek neki lehetőséget már előbb, miért nem történt meg mindez előbb,
miért nem lehetett megérteni, hogy az egész nép akarja forrón, évek óta
elfojtott és most már visszafojthatatlan szenvedéllyel akarja, hogy
Magyarország valóban Magyarország legyen, hogy március 15. az egész nép
hatalmas ünnepe legyen, hogy kivonják hazánk területéről a szovjet csapatokat,
hogy a munkásság jogos követelései megvalósuljanak, s ígéretek, szóvirágok
helyett jobb életet biztosítson számunkra a kormány, hogy megszűnjenek a
zaklatások, hogy véget érjen az erőszakos kollektivizálás, a tagosítások és így
tovább.
Miért nem lehetett előbb?
Miért lehetett még e szörnyű
napokban is akadályozni, nehezíteni a kibontakozást? Mennyi vért, mennyi igaz
hazafi vérét kellett feláldozni….
De ha nemcsak a szívünkre
hallgatunk, akkor most elsősorban másról kell beszélnünk. Arról, hogy
lényegében teljesítették a magyar nép követeléseit, hogy minden lehetőség adva
van a kibontakozásra. A szovjet csapatok kivonulása Budapest területéről már a
tegnap esti órákban megkezdődött - mint erről Nagy Imre tájékoztatta az
országot -, s ez az első lépés ahhoz, hogy a támaszpontjukra való visszatérés
után végérvényesen elhagyják hazánk területét.
Az Államvédelmi Hatóságot a
kormány megszűnteti, s egységes demokratikus rendőrséget szervez. A két legfőbb
ok, amely jogosan szította a magyar hazafiak - kommunisták és pártonkívüliek -
elkeseredettségét, amely végsőkig növelte az ifjú harcosok elszántságát, ezzel
megszűnik. Ez a két bejelentés talán a legfontosabb Nagy Imre beszédében. És
bízhatunk Nagy Imrében. Ő volt az az ember, aki üldözve és bemocskolva,
mindvégig kitartott a magyar nép követelései mellett, s amikor az ország
helyzete rendkívül súlyossá vált, amikor a néptől elszakadt, tébolyult vezetők
már kész szörnyű helyzetet teremtettek, akkor is vállalta a felelősséget,
vállalta, hogy kivezeti az országot a katasztrófából.
De nem kevésbé fontos Nagy
Imrének egy másik bejelentése, amellyel a kormány felhívja a fegyveres
ifjúságot, hogy a szovjet csapatok kivonulása után, illetve már annak megkezdésével
egy időben is segítsen a rend helyreállításában, megteremtésében, küzdjön kart
karba öltve a magyar katonákkal, rendőrökkel és munkászászlóaljakkal - saját
testvéreivel. Győzelmet jelent ez, a hazáért küzdő nagyszerű magyar ifjúság
győzelmét, ügyük igazának felismerését.
Csak az ő segítségükkel,
közreműködésükkel lehet rendet, igaz magyar jövőt teremteni.
Csak így lehet, elsősorban azért,
mert ez az ifjúság bebizonyította, hogy hőstettekre képes, hogy életénél is
jobban szereti hazáját, bebizonyította, hogy valóban a nemzetet, a nép nagy
tömegeinek érdekeit képviseli.
Csakis így lehet, mert ez az
ifjúság tanúságot tett politikai fejlettségéről, a nép, és a haza iránti
hallatlan felelősségérzetről, s bebizonyította, hogy olyan politikai erőt
képvisel, amely nemcsak a ma, hanem a holnap küzdelmeiben, az ország
felvirágoztatásában, vezetésében is hatalmas, pótolhatatlan lendítő erő, élő
lelkiismeret lesz. Csak így lehet azért, mert ők, akik már a tüntetés, a harcok
legkezdetén is számtalanszor kijelentették - s ezt a harcok közben tetteikkel
bizonyították -, nem a néphatalom ellen törnek, nem fasiszták, nem ellenforradalmárok,
nem fosztogatók. Nagyon fontos ezt világosan, minden eddigi rágalommal, tudatos
és tudattalan hazugsággal szembeszegezni. Fontos mindenekelőtt azért, hogy
tisztán álljon az ország népe előtt a fiatal egyetemisták és ifjúmunkások, a
48-as márciusi hősök igaz és méltó örököseinek arcképe. De fontos azért is,
mert valóban megpróbáltak és megpróbálnak hozzájuk csapódni ellenforradalmi
csoportok, fosztogató emberek, akik a népi rendszer meg döntésére törnek. Nem
szabad ezt kézlegyintéssel elintéznünk. Ezek a csoportok sok kárt okozhatnak,
sok vért onthatnak, sok szörnyűséget cselekedhetnek még, ha nem vigyázunk - a
többi között azzal is, hogy cselekedeteikkel megkísértik beszennyezni
forradalmi ifjúságunk tetteit. Világos tehát, hogy éppen a hazáért, az igazi,
demokratikus néphatalomért küzdő fiatalok fognak a legnagyobb eréllyel és
következetességgel fellépni azok ellen, akik szent küzdelmük árnyékában
fosztogatnak, szent küzdelmüket fasiszta célok kitűzésével be akarják
szennyezni. Ez az ifjúság, amely harcba tudott szállni a független,
demokratikus, szabad Magyarországért a Rákosi-féle önkénnyel, ez az ifjúság meg
fogja védeni vérrel kivívott eredményei a hozzácsapódó ellenforradalmár
csoportokkal is.
Csak velük együtt lehet rendet
teremteni ebben az országban, mert ők maguk is éppen ezért a rendért,
nyugalomért, jólétért, szabadságért, függetlenségért szálltak harcba. Kell erre
bizonyíték?
Aki még nem talált, az menjen csak
ki az utcára! Sok egyetemista, ifjúmunkás, aki néhány órával ezelőtt még
harcolt, most teherautók tetején ül, élelmiszert hoz vidékről a főváros lakosságának,
segít a vásárcsarnokban az osztásnál, gondozza a sebesülteket, élelmet és
cigarettát gyűjt nekik, vért ad - teszi, amit csak lehet. S ha most a kormány
felhívására összefognak katonáinkkal, rendőreinkkel, munkászászlóaljainkkal,
akkor a nép legmelegebb támogatásától kísérve, minden bizonnyal rövid idő alatt
rendet fognak teremteni. Mert erre van most szükség, ez kell minél előbb, hogy
a kiharcolt eredményeket megszilárdíthassuk, tovább fejleszthessük. Az új,
nemzeti kormányban bízik a nép, bár akadnak, akik egy-két régi miniszter nevét
nem a legnagyobb megnyugvással emlegetik. De erről most már beszéljünk majd a
>>békében<<, a munka megindulása után. Elég volt örökre a
huzavonából! Békében és nyugalomban meggyorsíthatjuk a kibontakozást.
Béremelésről, egyetemi reformokról van szó. Béke és nyugalom kell, hogy mindent
megtehessünk. Sorra alakulnak a munkástanácsok, a nemzeti bizottságok, a
diákbizottságok, a helyi demokratikus, forradalmi szervek.
A Rákosi-klikk uralmának véget
vetve, a nép most veszi valóban kezébe az országot. S hogy ez az ország minél
előbb virágozzék, ahhoz minél előbb béke, rend, nyugalom kell.
S mindenekelőtt: roppant
véráldozatot hozott a nép, az ifjúság, hogy elérhesse céljait. Szörnyűek a
sebek. Évek, hosszú évek kellenek ahhoz, hogy valamennyire is behegedjenek. Ne
üssünk tehát újabb sebeket, hanem gyógyítsuk azt a mérhetetlenül sokat, ami
megvan.
A magyar ifjúság fegyveres harca -
a szovjet csapatok kivonásának megkezdésével. Az ÁVH megszűntetésével és egy
sor más követelés megvalósításával - győzelem vezetett. Igaz, sok van még
hátra. De a hátralévőt már meg tudjuk oldani békés eszközökkel, hiszen az
ország függetlenségének megteremtéséért, szabadságunk biztosításáért, a
legteljesebb demokratizálásért, az önkény végérvényes és tökéletes
felszámolásért vívott harcban - valóban igazán egységes a magyar nép legjava, s
nem kétséges egységben és elszántan fog őrködni a haza jövőjén.
Hajnalodik magyar hazánk felett.
Köszöntsük ezt a hajnalt a felnőtt, a győztes nép figyelő szemével - és
békével, renddel, nyugalommal.
Elmegyünk az olimpiára!
Nyolc kísérővel kevesebb utazik Melbourne-be
Mint tegnapi számunkban
jelentettük, a magyar sportolók készen állnak arra, hogy a rendkívüli
nehézségek ellenére is részt vegyenek az olimpián, teljes tudásukat latba
vessék és dicsőséget szerezzenek hazánknak.
Az OTSB (Országos Testnevelési és
Sport Bizottság - a Szerk.) vasárnap a Szabad
Nép munkatársával közölte, hogy örvendetes fordulat történt az ügyben.
Az új nemzeti kormány a
legnehezebb helyzetben is módot talált arra, hogy foglalkozzék a sportolók
ügyével, s nagy megértéssel támogatta az olimpiai kiküldetést, hogy méltó
magyar csapat képviselje színeinket a XVI. olimpián. Vasárnap tárgyalások
folytak arról, hogy a sportközvélemény és a sajtó kívánságának megfelelően
megváltozzék a magyar küldöttség összetétele. Ennek a megbeszélésnek az alapján
az eredetileg kijelölt csapatból nyolc kísérő helyett versenyzők és szakemberek
kerülnek az olimpiai küldöttségbe. A magyar olimpiai csapat az új tervek szerint
egy hét késéssel Prágából indul Melbourne-be, a már régebben lekötött két
francia repülőgépen.
A magyar ügy a Biztonsági Tanács előtt
Az ENSZ- rádió összefoglaló jelentése
Részletek:
A Biztonsági Tanács - a
Szovjetunió tiltakozása ellenére - elhatározta, hogy Franciaország, Anglia és
az Egyesült Államok együttes kívánságára megtárgyalja a magyarországi
helyzetet. A Tanács tizenegy tagja közül kilenc a kérdés tárgyalása mellett
szavazott, a Szovjetunió a kérdés megtárgyalása ellen szavazott, Jugoszlávia
pedig tartózkodott a szavazástól……
Kós Péter5, Magyarország állandó képviselője az ENSZ mellett,
levelet intézett Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához, leszögezve, hogy a
Magyarországon történő események kizárólag a Magyar Népköztársaság belügyét
képezik. Kós Péter felhívta a
figyelmet az ENSZ-alapokmány második cikkelyére, amely kizárja az ENSZ
beavatkozását az olyan kérdésekbe, amelyek bármely ország belügyét képezik, s
határozottan tiltakozik az ellen, hogy a kérdést a tanács megtárgyalja, mivel
egy ilyen kérdésnek az ENSZ által való megtárgyalása a Magyar Népköztársaság
szuverenitásának súlyos megsértését jelentené……
A tárgyalás megkezdésekor
Szoboljev, a Szovjetunió képviselője szólalt fel, és annak a meggyőződésének
adott kifejezést, hogy Magyarországon csekély számú ellenforradalmár fasiszta
felkelése folyik, amelyet a magyar kormánynak - éppen a békeszerződésre való
tekintettel - el kell folytatni…
A következő hozzászóló Anglia
képviselője volt. Csodálkozott Szoboljev állításán, hiszen az általa is
törvényesnek elismert magyar kormány feje néhány órával ezelőtt közölte a
Kossuth rádión keresztül, hogy az országban nem fasiszta összeesküvés, hanem
nemzeti forradalom tört ki…..”
Jegyzetek:
1. Mészáros Ági (Éberli Ágnes:1918-1989) kétszeres Kossuth-díjas
filmszínésznő, érdemes és kiváló művész. Voith Ági Jászai-díjas színésznő
édesanyja. Nem tanulta a színész mesterséget. Tehetsége révén 1939-ben került a
budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjazásáig tagja volt.
2. Benjámin László (1915-1986) költő, szerkesztő, országgyűlési
képviselő. Fiatal korában a szociáldemokrata mozgalom résztvevője.
1933/1934-ben az ún. „Demény-csoport” tagja. Versekkel különböző folyóiratokban
1938-tól jelentkezett (Szép Szó, Kelet Népe, Népszava). 1980-1986 között az „Új
Tükör” főszerkesztője.
4. Dag Hammarksjöld (1905-1961) svéd diplomata, 1953-1961 között az ENSZ
főtitkára posztumusz Nobel-Békedíjas, 1961-ben repülőszerencsétlenség áldozata
lett.
5. Kós Péter (1921 -?) eredetileg vegyész, több nyelvet beszélő
diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője.
1956. nov. 1-jén beosztásából leváltották, majd nov. 4-e után ismét a képviselet
vezetője. 1957-1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban is
nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat is végzett.
Október
31.
Szabad Kossuth rádió
Hírrészletek:
4 óra 37 perc:
„1956. október 30-án a
Szovjetunió kormánya nyilatkozatot tett a Szovjetunió és a többi szocialista
ország közötti kapcsolatokról. A nyilatkozatban Magyarországgal kapcsolatban a
következő olvasható:
A szovjet kormány, szem előtt
tartva, hogy a szovjet alakulatok további Magyarországon tartózkodás ürügyül
szolgálhat a helyzet fokozottabb kiélesedésére, utasítást adott katonai
parancsnokságának, hogy Budapestről vonják ki a szovjet katonai alakulatokat,
mihelyt ezt a kormány jónak látja.
Ugyanekkor a szovjet kormány kész
tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződésben
részt vevő más államok kormányával a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok
kérdéséről.”
*
„Az esztergomi magyar páncélos
hadosztály teljes személyi létszámával csatlakozott a fegyveres felkelőkhöz és
azonosítja magát a fegyveres elkelők célkitűzéseivel. Aláírások: Mecséri
ezredes, Kiss őrnagy, Urai százados, Nyerges őrnagy.”
7 óra 3 perc:
„A csendes éjszaka után mára
virradó reggel már sok munkába igyekvő embert talált az utcán. A távolevők
siettek munkahelyükre, hogy a szovjet csapatok kivonulása után mielőbb
megindulhasson a munka. A kenyérgyárakban éjjel is dolgoztak. A sertésvágóhídra
is olyan mértékben érkeznek a szállítmányok, hogy a főváros lakósságának
sertéshússal való ellátást biztosítani tudják.”
8 óra:
„A szovjet csapatok a beérkezett jelentés szerint virradatra
elhagyták a város területét…”…
*
„Washington: Eisenhower1 elnök tegnap sürgető személyes
üzenetet küldött Nagy-Britannia és Franciaország miniszterelnökének, kérve,
hogy a közép-keleti válságot békés eszközökkel igyekezzenek megoldani, és ne
fegyveres erőszakkal. Úgy tűnik, hogy Eisenhower üzenetében felszólította Edent2
és Guy Mollet-t3, vonják vissza az Egyiptomnak küldött ultimátumot,
és mondjanak le arról a tervről, hogy csapatokat tegyenek partra Egyiptomban.”
10 óra:
„Mindszenty József4
bíboros hercegprímás, akit kedden a győztes forradalom kiszabadított rabságából,
ma reggel 8.55-kor budai lakásába érkezett.
*
Hatvany Lajos5
nyilatkozata (részlet):
Azok közül, akik ezelőtt 38
évvel, 1918 októberi forradalmának nemzeti tanácsába részt vettek, attól
tartok, hogy ma már csak Jászi Oszkár6 s jómagam vagyunk az élők
között (…)
Betegen küldöm, töretlen hitben
az ifjúság és az egész nép elé azt a jókívánságot, hogy a maguk lelkes és
lelkesítő programját józan magyar ésszel hajtsák végre.
*
Párizs: A ma esti francia lapok jelentik, hogy Egyiptomban a
francia és brit csapatok már megkezdték a hadműveleteket. A párizsi lapok
szerint szürkületkor a Szuezi-csatorna övezetben a francia és az angol csapatok
bombázást hajtottak végre.”
Megalakult a Független Kisgazdapárt
Ideiglenes Intéző Bizottsága
Hírrészletek:
„Kedden délelőtt a Független
Kisgazdapárt Budapesten lévő tagjai a párt Rómer Flóris utcai országos
központjában megalakították az ideiglenes intéző bizottságot. A vezetőséget a
párt alkotmánya szerint csak a nagy választmány választhatja meg, ezért alakult
a rendkívüli időkre való tekintettel az ideiglenes intéző bizottsága.
Az alakuló ülésen a Független
Kisgazdapárt meghajtotta zászlaját a szabadságharc hősei előtt.”
„ Megkezdte
működését a Szociáldemokrata Párt
Megállapodás Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Kőműves József
és a miniszterelnök között
A Szociáldemokrata Párt
képviselői: Kéthly Anna7, Kelemen Gyula, Kőműves József és a Minisztertanács
elnöke között létrejött megállapodás alapján a Conti utca 4. szám alatti régi Szociáldemokrata
pártház, a benne lévő nyomdával, szerkesztőséggel és a Népszava napilappal együtt ismét a Szociáldemokrata Párt
tulajdonába került.
A miniszterelnök úr azon
kívánságára, hogy a párt a koalíciós kormányban részt vegyen, a
Szociáldemokrata Párt képviselői kijelentették, hogy erre nézve a választ a
megalakult Szociáldemokrata Párt vezetőségével való megbeszélés után adják meg.
1956. október 30-án
A Szociáldemokrata Párt
Képviselői”
Láttuk, hallottuk….
„…Szétlőtt szovjet tank az Akácfa
utca sarkán. Igen…még határozottan emlékeztet arra, hogy ez tank lehetett.
Rajta krétával felirat: Átalakítás miatt zárva.
…Két pesti beszélget:
-
Hallottad?! Itt az új KRESZ. Új közlekedési szabály
lépett életbe.
-
?!
-
Az országutakon egyirányú a közlekedés, csak kifelé
mennek…..”
Magyar
Honvéd
a magyar honvédség lapja
„Mindszenty József
bíboros hercegprímás:
Főpapi áldásomat küldöm a magyar fegyverekre
Katonák törték fel börtönöm lakatjait
Kedd este kilenc óra tájban
történt. A rétsági laktanyából egy gépkocsi fontos feladatra indult el
utasaival. Galajda Béla hadnagy parancsnoksága alatt Vajtai Gyula főhadnagy,
Stft Róbert főhadnagy, Tóth József főhadnagy és Rabócz honvéd gépkocsivezető
indultak el Felsőpeténybe, ahol Mindszenty József hercegprímást tartották
fogságban. Kiszabadítása után első útja a rétsági laktanyába vezetett, ahol
Garami Lajos ezredes fogadta a hercegprímást. Itt tartózkodott éjfél utánig,
pihent egyet, majd autója egy harckocsi és egy rohamlöveg kíséretében elindult
Budapestre.
Úri utca 62, - érseki palota.
Előtte a harckocsi és a rohamlöveg - a kiszabadító katonákkal Mindszenty József
hercegprímást papok és külföldi vendégek veszik körül. Mégis szakít arra időt,
hogy nyilatkozatot adjon a >>Magyar Honvéd<< szerkesztőségének:
-
Csodálatom fejezem ki a magyar ifjúság fegyveres
harcának, a katonáknak, a munkásoknak, az egyetemistáknak, a parasztoknak, a
vidékieknek és a fővárosiaknak egyaránt.
Nyolc esztendő után magyar
katonák tépték fel börtönöm lakatjait. A derék rétsági honvédek és tisztek
voltak azok, akik szívük cselekedete szerint beállítottak hozzám és elhoztak
magukkal. Meg is pihentem a kaszárnyájukban.
-
A magyar fegyverekre főpásztori áldásomat küldöm, azt
kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyvereknek szereztek,
sokasítsák, gyarapítsák majd, amikor arra zükég lesz.
Prukner Pál”
Elhagyták Magyarországot
az első szovjet alakulatok
„(Nyíregyházi
tudósítónk éjszakai telefonjelentése)
Kedden a késő esti órákban
Záhony-Csap irányában országunk területéről kiléptek az első szovjet
alakulatok. Megfigyelőink szerint 23 óráig egy hadosztály páncélos erő és egy
gépesített gyalogos alakulat hagyta el az országot. A szovjet csapatok
kivonulása 23 óra 01 perckor leállt, mert az elvonulás útján lévő egyik közúti
híd a nagy terheléstől leszakadt. A szovjet műszaki alakulatok azonnal
hozzáláttak a szükséghíd veréséhez. A jelenleg még várakozó szovjet alakulatok
nagyságára jellemző, hogy ország úton oszlopuk 15 kilométer
hosszúságban várakozik.”
Jegyzetek:
1. Dwight D. Eisenhower (1890-1969) hivatásos katona. A második világháború
egyik legkiválóbb katonája, az Egyesült Államok 34. elnöke.
2. Anthony Eden (1897-1977) brit konzervatív politikus. 1936-1938
között már volt külügyminiszter, de beosztásáról - miután nem értett egyet a
Chamberlain kormány Hitlerrel kapcsolatos békülékeny politikájával - lemondott.
A második világháború kitörésekor gyarmatügyi miniszter. Churchill „háborús
kabinetjében” rövid ideig hadügyminiszter, majd 1940 végétől a háború
befejezéséig külügyminiszter. A miniszterelnök legközelebbi munkatársa. A
háború után 1951-1955 között ismét külügyminiszter, majd 1955-1957 között az
ország miniszterelnöke.
3.
Guy Mollet francia szocialista
politikus, több alkalommal miniszter 1956/1957-ben miniszterelnök.
4. Mindszenty József (eredeti nevén: Péhm József 1892-1975) Magyarország
utolsó hercegprímása, Esztergom érseke. A magyar katolikus egyház egyik
legnagyobb alakja.
5. Hatvany Lajos (1880-1961) irodalomkritikus, publicista,
irodalomtörténész. Ady Endre költészetének egyik legnagyobb ismerője. Az első
világháború után a Károlyi-féle Nemzeti Tanács tagja. Európa több országában
élt. A második világháború után csak 1947-ben tért haza Angliából. 1959-ben
lett Kossuth díjas, majd 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
6. Jászi Oszkár (1875-1957) társadalomtudós, szerkesztő, politikus.
Károlyi Mihály kormányának nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere,
radikális polgári demokrata. Nemzetiségi politikáját a konföderáció és a liberalizmus
elvei alapján formálta. Külföldre emigrált. 1925-1942 között az Egyesült
Államokban egyetemi tanárként politikatudományt oktatott. Évenként visszatért
Európába, Magyarországra azonban csak 1947-ben látogatott. Károlyival évekig
tartotta a kapcsolatot 1945 után is, de vele - annak a rendszerrel megalkuvó
magatartása miatt - megszakított minden kapcsolatot. Az Egyesült Államokban
halt meg, hamvait azonban a farkasréti temetőben szülei mellett helyezték örök
nyugalomra.
7. Kéthly Anna (1889-1976) 1922-től az ország második női
képviselője a magyar parlamentben. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata
Párt tagja. Ai első világháború után Peyer Károly mellett a párt meghatározó
egyénisége. Politikája a két világháború között vált egyre erőteljesebbé. A
második világháború után a párt jobboldalához tartozott és mindent elkövetett,
hogy pártja ne egyesüljön a kommunistákat képviselő Magyar Dolgozók Pártjával (MDP).
1945-1947 között még a koalíciós kormányzás időszakában a nemzetgyűlés, majd az
országgyűlés alelnöke. 1948-ban az egyesülés előtt a párt 36.-ik kongresszusán
kizárták a pártból. Ítélet nélkül négy évet töltött börtönben, majd ezt
követően életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom idején Bécsben
tartózkodott, annak bukása után azonban Belgiumban telepedett le, ott is halt
meg.
November 1.
Magyar
Függetlenség
A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapja
(részletek)
Népítélet a Köztársaság téren
„A forradalom szívéből, a Kilián
laktanyából indultam el. A borzalmas pusztítás még friss és megrázó élményével,
mélyen elgondolkozva haladtam a zegzugos mellékutcákon az Erkel Színház felé.
Kiégett, hatalmas, 52 tonnás páncélszörnyetegek tettek néma tanúbizonyságot,
hogy a hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség utáni vágy csodát tett.(…)
És ekkor - valamivel tizenegy óra
után történhetett - ismét gyilkos sortűz dördült. Nemzetőröket támadtak meg a
nagybudapesti pártbizottság ablakából a veszett patkányként védekező,
nemzetrontó janicsárok: az ÁVH (Államvédelmi Hatóság - a Szerk.)
Ide fészkelték be magukat. A
pártházba menekültek, de nem kerülhették el sorsukat. A nagy tér minden
ablakából megindult a támadás. A nemzetőrség páncélosa tüzet nyitott és az első
gránát vijjogva vágódott be az ÁVH viperafészek szívébe.
Védekeztek, Sőt! Tüzet nyitottak
a Luther utcai békés lakóházak emeleteire, az Erkel Színházra és ami ezután
következett, arra úgy emlékszem vissza, mint valamilyen lázas álomra. Rossz,
szörnyszülött vizíók kísértenek. Így éjnek idején.
Hatalmas vöröskeresztes zászlóval
egy ápolónővér és kék hordágyas mentő indult a térre, hogy összeszedjék a
szabadságharcosok sebesültjeit. És akkor megtörtént az, amit a világháború
legszörnyűbb óráiban, gyűlölködő, ádáz, ellenségek sem követnek el, az
ÁVH-gyilkosok rájuk lőttek, s az elől haladó ápoló véresen arcra bukott.
Tollat forgattam eddig és
gyűlöltem a vérotást, de ekkor puskát ragadtam és a szabadságharcosokkal együtt
rohamoztam én is. A gyilkosok látták, minden elveszett. Egy ÁVH-s ezredes
rohant ki a földszinten lángokban álló házból és egy szőke, alig négyéves
fiúcskát tartott maga elé védőpajzsként, hogy mentse saját nyomorult életét.
Nem tudta megmenteni.
Ítélt a nép. Hulláját lábánál
fogva akasztották a fára, és a borzalmas, hízott tetem úgy függött ott vértől
mocskoltan, mint örök időkre figyelmeztető, kiáltó bűnjel. A gyermeket sikerült
teljes épségben megmenteni. Szegényke az átélt borzalmaktól alélt volt, de élt,
s megmentői körében, azok között, akik kíméletlenül leszámoltak a hóhérokkal,
már mosolygott, és ennek a szelíd gyermekmosolynak sugara áttört a pusztítás komoran
gomolygó füstfellegein, biztos, boldog jövő zálogaként tündöklött és visszfénye
ott ragyogott a győztes szabadságharcosok kormos, borotválatlan, elnyűtt arcán.
Kiterítették a hullákat.
Előkerültek zsebeikből a különböző igazolványok. Ezredesek, őrnagyok,
századosok, ÁVH-s, polgári és orosz nyelvű igazolványok. Fizetési listák 8-9000
forintos havi illetményről…. Zúgott, viharzott a forradalmi nép…
Mintha nagyon hosszú időre
akartak volna itt berendezkedni a gyilkosok. Az ablakon sorra adták ki a vágott
disznókat, csemegét, csokoládét, rengeteg takarót, dunnát, paplant…Vöröskeresztes
kocsikra rakták és a kórházakba szállították.
Elsöprő erejű, hatalmas
megmozdulás volt. De híven az igazsághoz, intő szót emelek azok elen, akik ott
az anarchia tüzét szították, akiknek körében fasiszta ízű szólamok kaptak
lábra, akik további testvérharcra bíztattak, akik a rombolásban és pusztításban
találják gyönyörűségüket.(…)
k.a.”
Szemtől szembe Mikojannal1 és
Szuszlovval2
Hogyan utazott el a két szovjet politikus?
„Az utolsó órákban sikerült még
bejutnom az Akadémia utcai pártközpontba, amely rövidesen megszűnik. A Magyar
Dolgozók Pártja, amely egész rövid időn belül átalakul, átteszi székhelyét a
Nádor utcába.
Kádár János óriási jelentőségű
tárgyalások közepette szakított időt arra, hogy a párt elnökségének első
embereként nyilatkozzék a párt átalakulásáról és álláspontjáról.
Márvány oszlopos előcsarnok. Mély
csend. A székeken sötétkék téli kabátokban és az ismert orosz sildes sapkákba
öltözött egyforma legények. Mikojan és Szuszlov kísérői (egyébként az épület a
forradalmi honvédség kezén van.)
Kádár János kis türelmet kér,
fontos tárgyalást folytat.
-
Kivel tárgyal? - kérdem a párt egyik vezető
politikusát.
-
Mikojannal és Szuszlovval. A szovjet csapatok
kivonásáról…
Rövid időn belül Nagy Imre lép
ki, oldalán Münnich Ferenc belügyminiszterrel. Münnich derűs. A tárgyalás nem
lehetett eredménytelen.
Megérkezik Lukács György3,
Eörsi István4 költő és egy egyetemista lány kíséretében. Az utcán
igazoltatták és becsületszóval kellett megerősítenie, hogy valóban népművelési
miniszter…A nagy kavarodásban még nem volt ideje igazolványt szerezni.
Most - Mikojan és Szuszlov arcán
a fotókról jól ismert >>sajtó mosoly<< - Mikojan korántsem olyan
fekete, mint eddig véltük. Haját és bajuszát sűrűn átszövik az ősz szálak.
Mindketten sötétkék, bolyhos télikabátban.
Mint közben megtudom, a múlt
héten már voltak itt néhány órára, majd újra visszajöttek, hogy tiszta képet
szerezzenek a budapesti és magyarországi eseményekről.
Úgy vélik körülöttem, hogy a
szovjet kormánynyilatkozat, amely kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a
magyarországi események vérontáshoz vezettek, már Mikojan tájékoztatása nyomán
született meg.
Közvetlenül az ajtó mellett
állok, s talán szokásból vagy talán azért, mert engem is államférfinak néznek -
ne menjünk el vakon a történelmi események humora mellett sem -, velem is kezet
ráznak. Egyenrangú felek vagyunk, a magyar sajtó és a szovjet kormány
képviselői.
Mikojan és Szuszlov lesietnek a
lépcsőn, beszállnak egy szovjet harckocsiba, és a páncélos karaván elindul a
repülőtér felé. Mire e sorok nyomtatásban is megjelennek, már úton vannak
repülőgépen Moszkva felé.”
Magyar
Világ
Független politikai napilap
Lapzárta előtt
érkezett:
Moszkvai rádióparancs
„Ellenőrizhetetlen források
szerint kivonuló szovjet csapatok keringenek Nyíregyháza és a határ között.
Erre hívta fel a figyelmet többek között a Szabad Petőfi rádió két
testvéradója, a Szabad Miskolc és a Szabad Nyíregyháza rádió. A Szabad Petőfi
rádió követeli a kormánytól, hogy felelőssége teljes tudatában nyilatkozzék
Magyarország népének, mi a teljes igazság a szovjet csapatok kivonása ügyében?
Tudósítónktól:
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság
rendőri részlegétől nyert értesülésünk szerint Záhonynál - még korábbi parancs
alapján - tegnap reggel nagy létszámú szovjet páncélos alakulat lépte át a
magyar határt. Záhonynál azonban a moszkvai rádióparancs megállította az ide
igyekvő alakulatot, mely azt az utasítást kapta, hogy Magyarországról kivonuló
páncélos alakulatokkal együtt térjen vissza a Szovjetunióba.”
Jegyzetek:
1. Anasztasz Ivanovics Mikojan (1895-1975) örmény származású szovjet kommunista
politikus. Ügyes „pártkatona”, aki már Lenin idejében is részt vett a
legfelsőbb szovjet és pártvezetésben. Haláláig „túlélt” minden hatalomváltást,
Lenintől Leonyid Iljics Brezsnyevig. Egyike volt azoknak a politikusoknak, akik
1956 nyarán és őszén többször járt Magyarországon „menteni a menthetőt”.
2. Mihail Andrejevics Szuszlov (1902-1982) orosz nemzetiségű szovjet kommunista
politikus. Az SZKP ideológusa. Már 1921-től tagja volt a pártnak.
Közgazdaságtant tanult a Plehanov Intézetben és más felsőfokú oktatási
intézményben. 1931-ben egy ellenőrző Bizottság tagja lett, amely Sztálin
tisztogatásait felügyelte az Urál-hegységben és Ukrajnában. 1939-ben Sztavropol
pártitkára, majd az SZKP KB. Központi Ellenőrző Bizottsága tagja lett. A
második világháború idején Litvánia főkomiszárja. A háború után a pártvezetés a
„sztálinista” irányvonal egyik képviselője. Mikojannal 1956 nyarán és őszén
többször járt Magyarorzágon.
3. Lukács György (eredeti neve: Löwinger: 1885-1971), filozófus,
esztéta, egyetemi tanár, kommunista politikus.
Neve az ún. „Blum-tézisek” megjelentetése idejétől
„szálka” volt a KMP-től az MSZMP vezetése szemében.
A tanácshatalom idején népbiztos, hosszú éveket tölt a
Szovjetunióban. 1956-ban a második Nagy Imre kormány tagja. 1956. nov. 4-e után
a jugoszláv követségen található, majd a romániai Snagovba internálják.
Hazatérve visszavonult a politikától. Lukács György a
XX. század nemzetközileg legelismertebb filozófusa.
4. Eörsi István (eredeti neve: Schleiffer Ede:1931-2005) Kossuth és
József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.
November
2.
Szabad Kossuth Rádió
Hírrészletek:
10 óra 50 perc
„Magyar Színművészeti Szövetség
Forradalmi Bizottsága felhív minden magyar színművészt, tegyen eleget hazafias
kötelességének. Felkérés esetén lépjen fel önkéntesen kórházakban, laktanyákban
ls üzemekben. Egyben felhívjuk a színházakat, soron lévő darabjaik próbáit
kezdjék el, illetve folytassák.”
17 óra 18 perc:
„A Város- és Községgazdálkodási
Minisztérium szerint holnap reggel 8 órától 14 óráig 454 vonalon 300
autóbusszal megindítja a fővárosi forgalmat.
Habsburg Ottó1 felhívása
Eisenhowerhez
Münchenből jelenti a
DPA:
Habsburg Ottó szerdán táviratot
intézett Eisenhower elnökhöz azzal a kéréssel, hogy>> A magyar nemzet
szabadon megválasztandó képviselői kapják vissza legfőbb szimbólumukat, Szent
István koronáját.<< A koronát jelenleg Amerikában őrzik.”
Irodalmi
Újság
A
magyar írók lapja
Kassák
Lajos2
A
diktátor
Alámerült
örökre, Semmi kétség.
Sosem
volt rútabb halál
Soha
engesztelhetetlenebb gyűlölet
cserben
hagyták a gyávák
s
a hízelkedők elárulták.
Zászlók
erdejéből lépett elő
és
ordított és toporzékolt vészesen
kivégeztette,
akiknek szemük volt
kivégeztette,
akiknek szájuk volt
ki
akarta folyatni
egy
egész nép vérét
s
végül is eltiportan hever
a
hóban, a vizeletben, vagy a tüzes romok alatt.
Bűnhődött-e,
ha megölte magát
Bűnös-e,
aki megölte
a
hajszás nappalok
s
a rémisztő éjszakák nélkül
szegényebb
lett-e a világ?
Nem!
Nem!
Most
hasad ketté a fekete ég.
Most
fakasztja csíráját
az
új gabona.
Magyar
Ifjúság
Az Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsának lapja
A főgyilkosok megszöktek!
„Egymást érik a küldöttségek a
Parlamentben. A vezetőkhöz nagyon nehéz bejutni, de az élelmes fiatalok
elcsípik őket a folyosón. Nekünk is így sikerült beszélni több államférfival
néhány pillanatig.
Münnich Ferenc belügyminiszter a
közbiztonságról mondott néhány szót:>> A fővárosban a nyugalom
fokozatosan áll helyre, bár itt-ott előfordulnak önkényeskedések, a nyugalom,
és a biztonság, jobb, mint az előző napokban. Ez annak is köszönhető, hogy a
szabadságharc fegyverese hősei közül sokan jelentkeztek és jelentkeznek
közbiztonsági szolgálatra a nemzetőrséghez<<Losonczy Géza3
államminiszter hivatalosan közölte, hogy Gerő Ernő, Hegedűs András4
és Piros László külföldre, a Szovjetunióba szökött. Több más régi vezetőről nem
tudnak, de feltehető, hogy külföldre távoztak.
A főgyilkosok tehát megszöktek a
büntetés elől, de nem menekülhetnek. Szent forradalmunk elesett hősei, s a
győztes nép nevében követeljük, hogy a magyar kormány kérje ki őket, s állítsa
a magyar nép bírósága elé. Nem tűrhetjük, nem egyezhetünk bele, hogy életünk
megrontói, nemzetünk, magyarságunk eltiprói, a magyar ifjúság színe-virágának
gyilkosai kibújjanak a felelősségre vonás alól.”
Összehívják a Biztonsági Tanácsot
a magyarországi helyzet megtárgyalására
New York, november 2,
AFP:
„Az ENSZ-ből származó hír szerint
a Biztonsági Tanácsot péntek délutánra vagy szombatra összehívják a
magyarországi helyzet megvitatására.”
(MTI)
Egy szovjet zászlóalj átadta fegyvereit
a magyar népnek!
„A Honvédelmi Minisztérium
értesülése szerint egy szovjet zászlóalj Gyöngyös határában Gyöngyös határában
átadta fegyverét a polgári lakósságnak. A szovjet katonák kijelentették, hogy
nem hajlandók harcolni a magyar nép ellen. Amióta a fegyvert átadták, a város
szélén táboroznak.”
Jegyzetek:
1. Habsburg Ottó (1912-2011) a „Habsburg-ház” tagja, IV. Károly és
Zita Bourbon-pármai hercegnő gyermeke. A XX. század első felében még
trónkövetelőként lépett fel. 1961-ben az osztrák trónigényéről lemondott. Ezt
követően vált politikussá és közírói szereplővé. Hosszú évekig az Európai Parlament
tagja volt. Következetesen kiállt Magyarország függetlensége mellett.
2. Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító, képzőművész. Első
verses kötete 1915-ben jelent meg. Nevéhez több „izmus” köthető. „Az izmusok
története” című 1972-ben megjelent könyvében ezzel részletesen is foglalkozik.
Kassák a hazai „avantgárd” vezéralakja volt.
3. Losonczy Géza (1917-1957) újságíró, politikus, a harmadik Nagy Imre
kormány államminisztere. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.
4. Hegedűs András (1922-1999) kommunista politikus, szociológus,
1955/1956-ban az ország miniszterelnöke.
1942-től a KMP, MKP, MDP tagja ez utóbbi pártnak
vezető tisztségviselője. 1945 után több párt és állami tisztség betöltője.
1955.ápr.18-1956.okt.24-e között a Minisztertanács elnöke. Rákosi és Gerő
híveként 1956. okt. 29-én a Szovjetunióba távozott, ahonnan 1958-ban tért
vissza. Ezt követően különböző intézményekben szociológusként dolgozott, így
1961-1963 között a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is volt.
Később az általa alapított az MTA mellett működő
Szociológiai Csoport igazgatója. 1966-tól c. egyetemi tanár. 1973-ban - eltérő
nézetei miatt - kizárták az MSZMP-ből 1975-től haláláig nyugdíjasként élt.
November
3.
Szabad Kossuth rádió
Hírrészletek:
5 óra 30 perc:
„New-York: Három órás vitát folytatott az ENSZ Biztonsági Tanácsa a
magyarországi helyzettel kapcsolatban.”
10 óra:
„Tildy Zoltán1
államminiszter fogadta Hamvas Endre2 csanádi püspököt és
tájékoztatta az ország helyzetéről, az eddigi fejleményekről, a nemzeti kormány
tevékenységéről és legközelebbi feladatairól. Hangsúlyozta annak a
felelősségteljes együttérzésnek, belső összetartozásnak a szükségességét,
amelyet minden magyar embernek éreznie kell, hogy nagy nemzeti kérdéseinke
megoldhassuk.”
12 óra 5perc
Kodály Zoltán3 távirata a szovjet zeneszerzőkhöz:
Kodály Zoltán táviratot intézett
a szovjet zeneszerzőkhöz, amelyben kéri, járjanak közbe kormányuknál, hogy a
szovjet csapatokat azonnal vonják ki Magyarország területéről.
Hírrészletek:
„Kéthly Anna:
Magyarország szocialista állam lesz
(MTI) Kéthly Anna, a Magyar
Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtök délben Bécs beérkezett, ahol részt vesz
a Szocialista Internacionálé irodájának ülésén. Kéthly Annát Bécsben Helmer
osztrák külügyminiszter és az Osztrák Szocialista Párt több más vezetője
rendkívüli szívélyességgel üdvözölte.
Kéthly Anna sajtónyilatkozatban
kijelentette, hogy a jövendőbeli független Magyarország szocialista jellegű
állam lesz. Hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt csak akkor lép be a
magyar kormányba, ha a szovjet csapatok távozására vonatkozó követelése
megvalósul. Nem szükséges - mondotta ezután -, hogy Magyarország akár az egyik,
akár a másik oldalon lekösse magát. Semleges államként középen kívánunk állni…..”
Népakarat
A Magyar Szabad
Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja
„ Az eddigi kutatások nem
igazolják
a Köztársaság téri alagút vélt titkát.
A Köztársaság téren már kora
reggeli órákban az egész teret körül ölelő kordon mögött számosan húzódnak meg.
Kiváncsi, kérdő tekintettel nézik a két hatalmas exkavátor munkáját. Az egyik a
Köztársaság téri pártház előtt az úttestet, a másik a tér közepén a földet marja.
Az óriási, földet kiemelő karok munkája nyomán mind jobban mélyül, tátong az
üreg. Az épületben műszaki alakulatok tartózkodnak. Először a liftakna
robbantását határozták el. Néhány perc múlva már hallik a robbanás zaja. Por
törmelék mindenütt. Majd amikor megközelíthető már kiderül, hogy semmi sincs
alatta. Rövid idő alatt még két robbanás rázza meg az épületet. Mindkettő
eredménytelen. Hátra van még a páncélajtó felrobbantása. Ekkor aztán kiderül,
hogy igazak-e a hírek és hogy valóban van-e titkos pince és hogy tartózkodnak-e
abban?
V.D.”
Kora hajnali jelentés:
„ Hivatalos
szovjet nyilatkozat árható a magyarországi
eseményekről
Moszkva, november
3.(AFP)
A Moszkvában tartózkodó szíriai
köztársasági elnök által péntek este adott fogadáson egy magas rangú szovjet
személyiség sejtetni engedte, hogy a szovjet kormány bármelyik pillanatban
fontos határozatot hozhat nyilvánosságra. E határozatban Moszkva hivatalos
állásfoglalásáról lenne szó a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
Diplomáciai körökben egyébként
megjegyzik, hogy a péntek esti fogadáson Hruscsov4 sem volt jelen,
továbbá Zsukov5 marsall és Sepilov6 néhány perc múltán
eltávozott.”
Magyar Nemzet
Alapította: Pethő
Sándor
A magyar írók segélykiáltása
A Pen Club Világszövetség londoni központjához
„A magyar írók segélykiáltással
fordulnak a világ íróihoz. Kérjük, szánjanak időt és fáradságot arra, hogy
megtalálják a leghatásosabb módot szabadságunk ügyének támogatására. Hívják fel
a világ közvéleményét, hogy a győztes forradalommal kivívott függetlenségünknek
és országunk semlegességének megsértése szörnyű katasztrófához vezethet.
Sorsunk nem politikai kérdés, hanem élet és halál ügye, s a magyar írók teljes
egységben arra kérik Főtitkár Urat, hogy mindezt közölje táviratilag a Pencentrumokkal.
Hálás köszönettel:
A Magyar Pen Club*
elnöksége nevében
Képes Géza7”
* Pen Club: az irodalommal hivatásosan foglalkozók
nemzetközi szervezete. A szervezetett 1921-ben Mrs. Dawson Scot alapította.
Első elnöke: John Galsworthy, az elnökség tagjai: H,G,Wells és George Bernard
Schaw voltak. A magyar szervezet létrehozását Radó Antal kezdeményezte, azon
irodalommal foglalkozók számára, aki magyar nyelven írtak. Első elnöke Rákosi
Jenő volt. 1930-tól ezt a tisztséget Kosztolányi Dezső látta el.
Rágalmaz a román rádió
„A bukaresti rádió szerint:>>
Nagy Imre semlegességről szóló bejelentése a külső és belső reakció eredménye,
amely már évek óta készült arra, hogy a demokrácia eddigi vívmányait,
eredményeit lerombolja.<<”
Jegyzetek:
1. Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, politikus a Független
Kisgazdapárt alapító tagja, miniszterelnök, köztársasági elnök, a Nagy Imre
kormány államminisztere, miniszterelnökhelyettes. Értelmiségi családban
született. 1910-ben a Pápai Református Teológiai Akadémia elvégzése után egy
évig ösztöndíjasként az írországi Belfastban folytatta tanulmányait.
1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István vezette
Országos Függetlenségi és 48-as Gazda Pártba. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt
szervezte a Független Kisgazda Pártot. Tildy ebben a tekintetben a Tiszántúl és
az Alföld gazda társadalmát képviselte. A második világháború után tagja volt
az Ideiglenes nemzetgyűlésnek.
1945.nov.15-1946.febr.1-ig miniszterelnök, majd
leváltásáig köztársasági elnök. A Népbíróságok működése alatt számos halálos
ítéletet aláírt, ezért politikai ellenfelei „palástos hóhérnak” is nevezték.
Tildyt - mondvacsinált ürüggyel - vejének Csornoky Viktor „hazaárulására”
hivatkozva - 1948. júl.31-én lemondatták Az 1956-os és szabadságharc idején a
Nagy Imre kormány miniszterelnök-helyettese. 1958-ban hat évi fegyházra
ítélték, ahonnan betegsége okán 1959-ben szabadult.
2. Hamvas Endre (1890-1970) katolikus pap, csanádi püspök, kalocsai
érsek. Szegény kilenc gyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait a
bécsi Pazmaneumban kezdte, majd ugyanitt tanulmányait az egyetemen fejezte be.
1913-ban szentelték pappá, majd 1928-ban már teológiai tanár. 1930-tól prímási
titkár, 1940-ben érseki helytartó lett. 1944-től kalocsai érsek. 1951-ben „belekeverték”
a Grősz kalocsai érsek ellen folytatott koncepciós perbe. Emiatt házi őrizetben
tartották. Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár rendszer támogatására
szólította fel híveit. 1964-1968 között volt kalocsai érsek. 1969-től haláláig
az Országos Béketanács elnöke volt.
3. Kodály Zoltán (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjas, zeneszerző,
zenetudós, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanulmányait a
galántai népiskolában, a nagyszombati érseki főreálgimnáziumban, a bp.-i
Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán, az Eötvös Kollégiumban, majd
a Zeneakadémia zeneszerző tanszakán folytatta. Szoros szakmai és baráti
kapcsolatot ápolt Bartók Bélával, akivel a magyar népzene kutatás területén
kimagasló érdemeket szerzett. A kezdetektől népdal-gyűjtéseivel vált ismertté.
Számos zenemű ismert. Ezek közül csak néhány: „Háry János” daljáték (1925-1927)
„Marosszéki táncok” (1930), „Felszállott a páva” stb. Műveit magyar költők
versei ihlették. A Zeneakadémián népzenét oktatott. A második világháború után
meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. 1946-1949
között a Tudományos Akadémia elnöke is volt. Világszerte ismert az ún. „Kodály-módszer”.
4. Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) orosz nemzetiségű szovjet kommunista
politikus. Sztálin halála után (1953.márc.5.) a Szovjetunió első számú
vezetője.1953 és 1964 között az SZKP első titkára is volt.
Nevéhez fűződik az ún. „desztalinizáció”, szembenézés
a sztálinizmussal (SZKP XX. kongresszusa 1956.febr.). Hruscsovhoz kötődik a
magyar 1956-os forradalom leverése is. Elvbarátai 1964-ben eltávolították a hatalomból.
5. Georgíj Konsztantyinovics Zsukov (1896-1974) orosz-szovjet hivatásos katona, a
Szovjetunió marsallja. Első jelentős sikerét 1939-ben aratta, amikor
Halhin-Golnál legyőzte csapataival a Mongóliában betört japánokat.
A második világháború idején 1941-ben vezérkari főnök,
a honvédelmi népbiztos helyettese. 1941-1943 között több fronton olt parancsnok
(Sztálingrád, Leningrád, Kurszk, berlini csata). A háború után „kiesett”
Sztálin kegyeiből. Később Hruscsovot támogatta védelmi miniszterként, majd
fokozatosan kiszorították a katonai hatalomból.
6. Dmitríj Trofimovics Sepilov (1905-1995) szovjet kommunista politikus. 1926-ban
végzett a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. 1931-1933 között ösztöndíjasként
agrártudományos képzésben vett részt. 1935-től már az SZKP (Szovjetunió
Kommunista Pártja) központi apparátusában dolgozott. 1937-től a Tudományos
Akadémia osztályvezetője. A honvédő háború alatt a Vörös Hadseregben szolgált.
1956 júniusától 1957 februárjáig rövid ideig külügyminiszter. Később a Hruscsov
elleni sikertelen puccskísérlet után leváltották.
November 4.
Szabad Kossuth Rádió
5 óra 20 perc
„FIGYELEM! Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
elnöke szól a magyar néphez:
Itt Nagy Imre beszél, a Magyar
Népköztársaság minisztertanácsának elnöke beszél. Ma hajnalban a szovjet
csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal,
hogy megdöntsék a törvényes demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A
kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
Öt óra 56 perc
„Figyelem! Nagy Imre a nemzeti
kormány miniszterelnöke felhívja Maléter Pál1 honvédelmi minisztert,
Kovács István2 vezérkari főnököt, továbbá a katonai küldöttség
többi, tárgyalásra indult tagjait, akik tegnap este 10 órára mentek ki a
szovjet hadsereg parancsnokság színhelyére, és eddig még vissza nem tértek,
hogy haladéktalanul jöjjenek és vegyék át hivatalaik vezetését.”
7 óra 14 perc
„Figyelem! A magyar kormány
felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek. Kerüljük el
a vérontást! Az oroszok barátaink és azok is maradnak!
(Zene: Schubert: Ave Maria)”
7 óra 57 perc
„A Magyar Írók Szövetségének felhívása:**
Itt a Magyar Írók Szövetsége! A
világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához,
tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért.
Kevés az idő! A tényeket
ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar
népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon,
értelmiségi dolgozókon! - Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”
** A
felhívást Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró több nyelven olvasta be a Kossuth
Rádióban. Háy Gyula a tanácshatalom alatt a közoktatási népbiztosságon
dolgozott. Annak bukása után Németországba emigrált, majd 1923-ban
hazatért.1929-ben ismét Németországba távozott. „Király-drámáiról” vált
ismertté. A második világháború után sorra mutatták be darabjait. 1948-1950 között
a Filmgyárban volt fődramaturg.
1951-tül
a Színház és Filművészeti Főiskolán tanított. 1955-ben Nagy Imréékhez
csatlakozott. Az irodalmi Újságban ebben az időben megjelent „Miért nem
szeretem Kucsera elvtársat” c. írása osztatlan elismerést váltott ki. 1956. november
4-én a szovjet csapatok bevonulásának idején a Kossuth Rádióban több nyelven ő
olvasta be a híres sorokat: „Segítsetek, Segítsetek, Segítsetek”!
1957-ben
az „író-perben” hat évi börtönre ítélték, 1960-ban amnesztiával szabadult.
Később családjával elhagyta az országot.
Jegyzetek:
1. Maléter Pál (1917-1958) hivatásos katona, az 1956-os forradalom
vértanúja, 1956-ban a harmadik Nagy Imre kormány honvédelmi
miniszter-helyettese, majd honvédelmi miniszter. Evangélikus értelmiségi családban
született. Édesapja jogakadémiai tanár. Maléter Pál először Prágában tanult,
orvosnak készült, majd tanulmányait Budapesten folytatta. 1939-ben önként
katonának állt. 1940-től a Ludovika Akadémia hallgatója.
Hivatásos tisztként először Kassán szolgált. 1944-en
megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Önként jelentkezett a partizán
harcokra. 1945-től az MKP tagja. 1956 októberében a Kilián-laktanyához küldték
rendteremtés céljából, itt azonban átállt a felkelők oldalára. Nagy Imre harmadik
kormánynak honvédelmi miniszter-helyettese, majd honvédelmi minisztere lett.
Budapesten, majd Tökölön - egészen letartóztatásáig - a magyar tárgyaló
delegáció tagja. A Nagy Imre perben halálra ítélték és kivégezték.
2. Kovács
István: hivatásos katona, a Nagy Imre
vezette kormányok idején vezérkari főnök. A Budapesten és Tökölön a
szovjetekkel tárgyaló magyar delegáció tagja.
Felhasznált irodalom:
1956 sajtója október 23-november 4
Válogatás.
Geopen Kiadó 2006 Bp.
Internet-Wikipedia
Szerkesztette:
Dr. Temesvári Tibor
2011. szeptember
Esetleg ajánlom elolvasásra : Kati Marton : A nép ellensége - családom regénye
VálaszTörlésCorvina Kiadó / 2010/
(Esetleg Google keresőbe írva - )